Pénzcentrum • 2011. július 21. 14:02
A legnagyobb jóindulattal is épphogy elégségesre vizsgázott a magyar lakosság öngondoskodásból - derül ki az OTP Bank mai napon bemutatott Öngondoskodási indexéből. Bár a legtöbb ember úgy véli, hogy az állami nyugdíj fabatkát sem fog érni, ennek ellenére a legtöbben mégsem tesznek semmit saját jövőjük biztonsága érdekében.
A mai napon bemutatott, a magyar társadalom mostani állapotát tükröző OTP Öngondoskodási index értéke a 0-tól 100-ig terjedő skálán alig 36 pont, ami a legnagyobb jóindulattal is épphogy egy elégséges vizsgaeredménynek felelne meg az iskolában. A kutatási eredmények alapján az látszik, hogy a jövőhöz kapcsolódó negatív várakozások nem csak az emberek tettekben, de egyelőre vélekedésükben sem igazán éreztetik hatásukat.
Az öngondoskodási index arra mutatott rá, hogy a vizsgált területek és a megtakarítás között erős összefüggés van: akik válaszaik alapján pénzügyeik terén előrelátóbbnak bizonyultak, mint az átlag, azok nagyobb valószínűséggel többet tesznek a családjukért, egészségükért, vagy önmaguk képzésért is, mint a többiek. Ebből is látható, hogy az olyan fontos öngondoskodási területeken, mint például a családunk biztonsága még többet tudunk tenni, ha pénzügyeinket is előre megtervezzük és időben elkezdünk takarékoskodni a későbbi kiadásokra.
Pénzügyi öngondoskodás
A pénzügyi öngondoskodást érdemes a megtakarítási lehetőségek felmérésével kezdeni. Célszerű ehhez pénzügyi tervet, számítást végezni a bevételekről és a várható kiadásokról. Az Öngondoskodási indexet megalapozó kutatás szerint havi szinten a megkérdezettek többsége nem veszi félvállról a bevételeit és kiadásait: 58% készít tervet a következő hónapra.
A pénzügyi biztonság megteremtéséhez, azonban ennél hosszabb távon kell tervezni. A válaszok viszont éppen arról tanúskodnak, hogy hosszabb távon egyre kevesebben tervezik meg pénzügyeiket. Egy évre előre a válaszadók 26 százaléka, 5-10 évre 8 százaléka, évtizedekre előre pedig csupán 4 százaléka végez számításokat.
Nem csak a lehetőségeket, de a célokat is érdemes felmérni ahhoz, hogy a megfelelő megtakarítási formát tudjuk kiválasztani. A kutatás ezen a területen sem hozott sokkal jobb eredményt a válaszadók 63 százalékának nincs olyan célja, amire hosszabb ideje, hónapok vagy évek óta takarékoskodna.
A fenti adatok alapján nem meglepő a pénzügyi öngondoskodási formák alacsony penetrációja sem. A válaszadók a váratlan helyzetekre történő megtakarítást tartják a legfontosabbnak, de ténylegesen csupán 28 százaléknak van vésztartaléka és további 21 százalék tervezi, hogy ilyen céllal tegyen félre pénzt.
Az életbiztosítás után a leggyakoribb forma a lekötött bankbetét: ennek az egyszerű megtakarítási formának a népszerűsége a válság időszakában tovább nőtt. Ez érzékelhető volt az OTP Bank állományában is: míg 2008 első negyed évében alig több mint 50 százalék volt a hat hónapnál rövidebb lekötések aránya a banknál, addig 2011 első negyedévében ez az arány megközelítette a 65 százalékot.
A tényleges és tervezett pénzügyi öngondoskodási formák vizsgálatánál újabb tervekről elsősorban azok számoltak be, akik már valamit tettek korábban pénzügyi biztonságukért - ez az összes megkérdezett 27 százaléka. Elsősorban a 18-29 évesek köréből kerülnek ki azok, akiknek még nincs megtakarítása, de tervezi, hogy a jövőben tartalékot képez. Ők a válaszadók 15 százalékát teszik ki.
Az öngondoskodással kapcsolatos attitűdök
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Az egyik fontos szempont a felelősség kérdése, vagyis, hogy mennyire érzik az emberek elsődlegesen saját feladatuknak például az öregkoruk anyagi biztonságáról gondoskodást. A kutatás ezzel kapcsolatban azt mutatta, hogy többségében az állam fő felelősségét jelölik meg a válaszadók: a megkérdezettek 66%-a szerint az öregkor pénzügyi biztonságának megteremtése elsősorban az állam feladata. Az egyén felelősségét főként a 18-29 éves korosztály teszi az első helyre, de még ebben a csoportban is 57% említi első helyen az államot.
Amikor arról kérdezték az embereket, hogy miért nem tesznek többet öregkori pénzügyi biztonságuk érdekében, akkor az állami felelősségre való hivatkozásnál csak az anyagi szűkösséggel kapcsolatos válaszok voltak gyakoribbak.
A felelősség áthárításával kapcsolatos válaszokat érdekes a pénzügyi kilátásokkal összefüggésben is megvizsgálni. A kutatásból kiderül, hogy a megkérdezettek több mint kétharmadának meglehetősen borúsak a jövővel kapcsolatos várakozásai, mégsem érzik úgy, hogy elsődlegesen nekik kéne tenniük a saját öregkori pénzügyi biztonságuk megteremtése érdekében.
"Az Öngondoskodási index eredménye azt mutatja, hogy kell és van is hova fejlődni a lakosságnak az öngondoskodás terén. Az attitűdök, vélemények megváltoztatásával, edukációs tevékenységgel is sokat lehet tenni azért, hogy erősödjön a lakossági öngondoskodás. Így például fontos hangsúlyozni, hogy a rendszeres kis összegű megtakarításoknak nagyon jelentős szerepe van, még ha csak pár ezer forintot is tudunk havonta félretenni." - hangsúlyozta Kovács Antal, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese az eredményeket értékelve.
A pénzintézet vezérigazgató-helyettese példával is érzékeltette a rendszeres megtakarítás jelentőségét: havi 5-10 ezer forintos megtakarítással 3 év alatt például összegyűjthető egy 3 hónapos túlélést biztosító vésztartalék, 10 év alatt pedig 1-2 millió forintot is elérhet a megtakarított összeg.
"Nem csak kisebb-nagyobb összegeket rendszeresen félre téve, hanem egyszeri bevételekkel is érdemes megtakarításba kezdeni, vagy meglévő megtakarítások kiegészítésével növelni pénzügyi mozgásterünket. Ilyen lehet például az szja visszatérítés, vagy a magánnyugdíjpénztári reálhozam kifizetés, amelyek jó lehetőséget adhatnak, hogy kicsit gondoskodjunk a jövőről!" - tette hozzá a vezérigazgató-helyettes.