Pénzcentrum • 2011. március 3. 14:02
A Budapest Bank és a Budapest Alapkezelő megbízásából készült lakossági kutatás szerint az átlagjövedelem felett keresők megtakarítási kedve egyértelműen nőtt. A felmérésben megkérdezettek az Szja-változások nyomán 2011-ben havi 60 ezer forintot terveznek félretenni, 11 ezerrel többet, mint eddig. A havi 400 ezer forint felett kereső esetén megközelíti a 95 ezer forintot a havi megtakarítási képesség. A keletkező többletjövedelem jelentős része 1-5 éves időtávú megtakarítási eszközökbe vándorol majd.
Megnövekedett megtakarítás hajlandóság
A 2011 februárjában készült kutatás az átlagjövedelem (bruttó 200 ezer forint) felett keresők megtakarítással kapcsolatos magatartását és attitűdjeit vizsgálta; elsősorban ők azok, akiknek az adóváltozások következtében nőtt a jövedelme. A vizsgálat arra is kitért, hogy az Szja-változások következtében megnövekedett jövedelmeket mire szándékoznak fordítani, illetve hogy a bérnövekvény nyomán hogyan változnak e szegmens megtakarítási szokásai. A felső-közép (bruttó 200-400 ezer forint) és a felső (bruttó 400 ezer forint felett) jövedelmi szegmens körében végzett felmérés megerősíti, hogy itt eddig is az átlagosnál sokkal magasabb volt a megtakarítási hajlam, hiszen háromnegyedüknek már most is van megtakarítása (a teljes lakosságban ez az arány mindössze 20%. Jellemzően továbbra is ők azok, akik az adóváltozások hatására megnövekedett jövedelmet félre kívánják tenni.
A kutatásból az is kiderült, hogy a megkérdezettek 74%-a most fontosabbnak tartja, hogy legyen megtakarítása, mint 5 évvel ezelőtt, 61%-pedig többet tervez félretenni 2011-ben, mint korábban. A kutatásban résztvevők idén havi 60 ezer forintot szeretnének megtakarítani, 11 ezer forinttal többet, mint eddig. 94%-uk havi rendszerességgel tenne félre, és kétharmaduk legkésőbb márciustól kezdené a gyűjtögetést.
Mit kezdünk a jövedelemtöbblettel?
Az Szja-változások hatására a megkérdezettek 65%-ának nőtt a jövedelme. A jövedelemnövekményről beszámolók jellemzően részben vagy egészében megtakarítják a keletkező többletet (38%), míg közel harmaduk (30%) azt a havi kiadások (rezsi, egyéb fix költségek) fedezésére fordítja. 13%-uk tervezi, hogy a plusz bevételből előtörleszti vagy teljes egészében kiváltja meglévő hitelét, míg tizedük még nem döntötte el, hogy elkölti vagy feléli-e a többletforintokat.
Többletjövedelmet megtakarítók magatartása
A jövedelemnövekményről beszámolók elsősorban biztonsági tartalék képzésére, lakás- és nyugdíjcélra illetve családtagok támogatására kívánnak félretenni. A megtakarítási formák népszerűségét vizsgálva kiderült, hogy még mindig a lekötött betét a legnépszerűbb (67%), ezt követi az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás (45%) és a befektetési alapok (43%). Elsősorban a felső jövedelmi szegmensbe tartozók körében növekedett az értékpapír alapú befektetések vonzereje, köszönhetően a körükben tapasztalt magasabb kockázatvállalási hajlandóságnak és szintén ők azok, akik nyitottabbak az újabb megtakarítási konstrukciók igénybevételére.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A Tartós Befektetési Szerződést (TBSZ) még relatíve kevesen ismerik és veszik számításba - mindössze a válaszadók tizede számára merült fel alternatívaként - miközben a megkérdezettek 62%-a számára fontos, hogy adóelőnnyel járjon a megtakarítása.
A vizsgált csoport fele számára elsődleges szempont, hogy bármikor hozzáférhetőek legyenek befektetései. A hosszú távú gondolkodás még nem igazán jellemző: a legtöbben (51%) 1-5 évre kötnék le megtakarításaikat, amely igényre a hozamot terhelő adó csökkenésével, vagy adott esetben teljes mentesülésével a TBSZ igazán vonzó válasz lehet. 10 évnél hosszabb távra a megkérdezetteknek csak 12%-a kívánja félretenni többletjövedelmét, és jellemzően 36 éves kor felett kezdenek el nyugdíjra félrerakni a takarékoskodók.
"Idén az öngondoskodás előtérbe kerülésével, továbbá a személyi jövedelemadó-változások hatására a megtakarítási kedv erősödésére számítunk. Ugyanakkor a kutatásból az is kiderült, hogy az emberek még nem ismerik eléggé az igényeikre legelőnyösebb választ adó befektetési és megtakarítási lehetőségeket, ezért célunk, hogy felhívjuk ezekre a figyelmüket. Az átlag feletti keresettel rendelkezők jövedelem-emelkedése nyomán a következő hónapokban elsősorban a rövidebb távra szóló havi rendszerességű valamint az adóelőnnyel járó megtakarítások, ezen belül is elsősorban a TBSZ felfutását várjuk" - mondta el Pázmándi László, a Budapest Alapkezelő vezérigazgató-helyettese.
A Budapest Bank a rövid és hosszú távú megtakarítások és befektetések terén egyaránt széleskörű szolgáltatási palettával áll az ügyfelek rendelkezésére. Ezek a konstrukciók kitűnően kiegészíthetik egymást akár az adóoptimalizálás tekintetében, akár azért, mert az időhorizontjuk különböző. A banknál igénybe vehető TBSZ (betéti, és értékpapír formában egyaránt), NYESZ, önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás, befektetési alapok és rendszeres megtakarítási program egyaránt.
A rendszeres (havi) megtakarítások a pénzintézetnél betéti és értékpapír formában is kezelhetők, a megtakarítási számlákra a folyószámlákról havonta átvezethető az ügyfél által igényelt összeg.
A Lépésről-lépésre nevű szolgáltatás azt teszi lehetővé, hogy a rendszeres megtakarításunk havonta automatikusan egy kiválasztott befektetési alapba kerüljön. A szolgáltatás rugalmas, hiszen a befektetés vagy megtakarítás időpontját, összegét és a befektetési alapot ki-ki igényei szerint, szabadon határozhatja meg.