Hogyan vegyen olcsón részvényt a polgárosodó ember?

Nem ingyenes osztogatás, hanem részvényértékesítés kedvezményekkel - sietett oszlatni Veres János a kezdeményezés kapcsán kialakult rossz érzéseket. Pár ezer forint induló befektetéssel pár százezer forintos vagyonra lehet szert tenni - mondta a lassan szlogenné váló idézetet a pénzügyminiszter, megismételve főnöke parlamentben elhangzott szavait.

2008.02.18 13:43
Gyurcsány balról előz: részvényosztás minden magyarnak (3.)

Egyelőre annyit lehet tudni, hogy a következő másfél hónapban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) feladata lesz, hogy felmérje, melyek azok az állami cégek, amelyek gyorsan felkészíthetők az értékesítésre. Ennek keretében többek között a tulajdon meghatározását, a vállalati érték és a tőzsdeképesség felmérését végezné el a szervezet. (Utóbbira azért van szükség, mert a vállalat piaci értékelését a BÉT szereplői végeznék el - vagyis tőzsdei úton történő privatizációról lenne szó.)

Ez a felmérő tevékenység amúgy is napirenden van, hiszen az állami vagyon teljeskörű számbavétele, és vagyonkataszter készítése elvileg már zajlik, a most meghirdetett programba potenciálisan bevonható vállalatokat előre veszik a vizsgálódásban.

Hogy ezek közül melyek lesznek a kiválasztottak, egyelőre rejtély, és állítólag még a kormány sem tudja. Remélhetőleg ez így azért nem teljesen állja meg a helyét, mert az fölöttébb kínos lesz, amikor az MNV azt találja mondani, hogy nincs olyan állami tulajdonban lévő cég, amelyiket gyorsan tőzsdeképessé, és értékesítésre alkalmassá lehet tenni.

Mindenesetre Veres a sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, hogy "az itt elhangzott sok vállalat közül hármat is alkalmasnak látok arra, hogy rövid időn belül a tőzsdére kerülhessenek". A miniszter a rövid időt alatt több hónapos intervallumot értett, aminek keretében még az idén, de negyed évnél hosszabb felkészülés után kerülhet a parkettre az első állami vállalat - értékesítési céllal.

Veres szándékosan nem említett cégneveket, mondván nem kíván találgatásokra azelőtt okot adni, mielőtt egyáltalán a kormány döntésközelbe került volna. Azt ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy a sajtótájékoztatón egyáltalán nem hangzott el olyan sok cégnév: csupán négy. A Magyar Villamos Művek (MVM), a Szerencsejáték, az Állami Autópályakezelő (ÁAK) és a Magyar Posta közül nyilvánvalóan utóbbi áll igen távol a tőzsdeképességtől, bár szakértők szerint a másik három sem feltétlenül egyszerű eset. Emlékezetes, hogy az ÁAK tőzsdei úton történő (részleges) eladása is tervbe volt véve, végül a kormánynak beletörött a bicskája. Most pedig hasonló megoldásra készülne "tömegesen".

A menetrend tehát jelenleg úgy áll, hogy március végéig az MNV dolgozza ki a társaságok bevonhatóságára vonatkozó ütemtervet, Veres pedig szándékai szerint áprilisban készíti el javaslatát a kormánynak. Megjegyezzük, ha a kormányzat hagyományosan akadozó gépezetéből a nyári szünetig mégsem kerül ki kész program, akkor aligha lehetséges, hogy év végéig állami vállalatok jussanak el a tőzsdéig. A pénzügyminiszter is óvatosan fogalmazott, amikor azt mondta: 2008 vége előtt "lesz egy első fecske" a parketten. Ez azért egyelőre nem a tömeges részvényhez juttatás intenzív programja, állapíthatjuk meg. Azzal kapcsolatban, hogy a program teljes kifutása meddig tart, Veres nem bocsátkozott találgatásokba: "érdeklődés függvénye" - mondta az újságíróknak.

Hogy egyáltalán mennyire lesz kívánatos a befektetni vágyók (pontosabban a kormány szándékai szerint mindenki) számára a program, nem tudni, hiszen a részvényértékesítési kondíciókkal kapcsolatos eddigi információk egyetlen mondatban összefoglalhatók: ösztönzésként a tartós tulajdonban maradást támogató adókedvezmény, részletfizetési kedvezmény és esetleg árfolyamkedvezmény jöhet szóba. (Utóbbit az első hírek szerint a kisebb koalíciós partner nem támogatja.) A másik oldalon viszont ott van a bizonytalan értékű állami tulajdonban rejlő kockázat, a jövőbeli kilátásokról már nem is beszélve.

Az a tájékoztatón sem derült ki világosan, hogy egy 100%-ban állami tulajdonú cég értékesítés előtti tőzsdei megmérettetésére miként kerülhet sor - nem kizárt, hogy a megoldás részét képezi majd, hogy előtte intézményi befektetői körben értékesítené az állami tulajdon egy részét a kormány. Legalábbis Veres közlése alapján biztosra vehető, hogy a polgárosodni kívánó társadalmi rétegek mellett a nagybefektetők is szerepet kapnak a privatizációban. Azt ugyanakkor a miniszter is leszögezte, hogy kisebbségi pakettek eladásáról lehet szó, vagyis minden vállalatban megmarad a többségi állami tulajdon - legalábbis a mai tervek erről szólnak.

Alternatív értékesítési formaként felmerülhet az a - nemzetközi gyakorlatban nem túl nagy sikert befutott - megoldás, hogy az állami tulajdont egy alapba irányítanák, és azt értékesítenék. Ezzel kapcsolatban Veres igen óvatosan annyit mondott, hogy vélhetően túlságosan lassú megoldás lehet, legfeljebb az ingatlanalap tűnhet ígéretesnek. A termőföld eladásáról viszont ennek kapcsán sem lehet szó - szögezte le a miniszter.