Erős negyedév az alappiacon - mibe fektetjük a pénzünket?

A BAMOSZ tagjai által kezelt alapok összesített vagyona a negyedév végén 2.619 milliárd forintot tett ki, ez mintegy 79 milliárd forintos vagyonnövekedést jelentett a negyedév során, ebből a friss tőkebeáramlás ágazati szinten 49 milliárd forint volt. Nem számítva 2006 harmadik negyedévét, amelynek nettó értékesítése a kamatadó bevezetésének egyedi hatását tükrözi, a 2007 első negyedéves tőkebeáramlás egy éve a legmagasabb érték.(2006 negyedik negyedévének lehangoló eredményét ugyanakkor részben a megelőző negyedév túlfűtött forgalma magyarázza).

Az ágazat összesen mintegy 49 milliárd forintos nettó értékesítése mögött meglehetősen szélsőséges eredmények bújnak meg: közel harminc milliárdos tőkebeáramlás és ugyanekkora tőkekiáramlás is megfigyelhető a kategóriánkénti bontásban. A legnagyobb tőkebevonást a pénzpiaci alapok regisztrálhatták, de hasonlóan kedvező negyedévet zártak a származtatott és garantált alapok (a tőkebeáramlás túlnyomó része a garantált alapoknál volt megfigyelhető), illetve a részvényalapok is.

A piac feketebáránya 2007 első negyedévében egyértelműen az ingatlanalap-szegmens volt: a befektetők összesen mintegy 30.2 milliárd forintot vontak ki a korábbi sikerkategória alapjaiból. Ez az eredmény egyébként szinte egyenes folytatása a 2006 negyedik negyedéves tőkemozgásoknak, és áprilisban is tőkekivonást tapasztalhattunk a kategóriában, igaz a megelőző hónapokhoz képest némileg kisebb mértékben.

A kötvényalapok tekintetében éppen fordított a helyzet, a mintegy 2.3 milliárd forintos negyedéves tőkekiáramlás már a kategória népszerűségének növekedéséről tanúskodik, hiszen 2006-ban egyetlen hónap kivételével havonta szenvedtek el ennél jelentősen nagyobb mértékű tőkekivonásokat az alapok. Ezzel szemben februárban már enyhén pozitív tartományba lendült a mérleg nyelve (áprilisban pedig már érezhető tőkebeáramlás jellemezte a kategóriát).

2007 első negyedévében pénzpiaci alapok nemcsak a legnagyobb tőkebeáramlást, hanem kedvező, 1.6 százalékos hozamot értek el (mivel ez a legnagyobb vagyonú kategória, nem meglepő, hogy az összegszerű hozamok terén az első volt az elmúlt negyedévben). A kedvező teljesítmény nyilvánvalóan a magas rövid állampapírhozamoknak volt köszönhető, és a kedvező hozamkilátások feltehetően az értékesítésre is jótékony hatást gyakoroltak.

A negyedév során a részvényalapok annak ellenére tudtak közel 20 milliárd forint friss tőkét vonzani, hogy a kategória átlagos hozama a negyedév során negatív volt, és közel 5 milliárd forinttal csökkentette az alapok vagyonát (a nyilvános alapok között ezen kívül nem volt negatív teljesítményű kategória).

Érdemes megfigyelni, hogy a piacon még a folyamatos tőkekivonás ellenére is jelentős részarányt képviselő ingatlanalapok a második legmagasabb hozamot érték el a negyedév során, még úgy is, hogy a forint 1.8 százalékos erősödése a bérleti díjakat euróban beszedő ingatlanalapok forinthozama ellen dolgozott. Ennek hátterében is az államapíprpiac magas rövid hozamai állhatnak, hiszen a hazai ingatlanalapok ingatlankitettsége nem túl magas, így hozamaikban nagy szerepet játszanak a rövidlejáratú állampapírok is.