Magánpénztárak: jó hozamok választás nélkül

A pénztárak, illetve vagyonkezelők egyelőre csak a bruttó, vagyis a vagyonkezelési díjat tartalmazó eredményekről tudtak megközelítő adatot mondani: ezek minden esetben felülmúlták az áremelkedések ütemét. A Winterthurnál két számjegyű hozamban reménykednek, a Dimenzió és az OTP eredménye is közelíti a tíz százalékot.

Ami pedig 2007-et illeti: annak a vitának a végére, hogy vajon drágán dolgoznak-e a pénztárak, a működési és vagyonkezelési költségek törvényi korlátozásával tettek pontot. Az előbbi a pénztár vagyonának hat százaléka lehet az idén, 2008-ban pedig 4,5, az utóbbi, vagyis a vagyonkezelés díja pedig a vagyon 0,9, illetve 0,8 százaléka. A működési és a vagyonkezelési költségek súlyozott átlaga tavaly a vagyon 1,5 százaléka volt. A változás a Pénzügyminisztérium szerint az idén öt pénztárat érint, mintegy 400 ezer taggal - számukra csökkenhetnek a pénztári díjak.

A pénztárak elismerik, hogy költségeik csökkennek majd - igaz, nem tudni mennyivel -, mivel a járulékbeszedést az APEH vette át. Persze van, aki szerint az első évben megizzadnak mind a pénztárak, mind a hivatal, mire minden befizetés megtalálja a maga számláját.

Épp a sok változás miatt a pénztárak ügyfelei az idén még nem válogathatnak majd a portfóliók között. A magánpénztáraknak 2009-től lesz kötelező három vagyonkezelési alternatívát kínálni. A klasszikus portfólió 10 százalék alatti részvényhányadot jelent, a kiegyensúlyozott 10-40 közöttit, a növekedési pedig 40 százalék feletti részvényarányt. Azokat, akik nem választanának - az önkéntes pénztárak tapasztalata szerint a tagok 90 százaléka ilyen -, életkoruk alapján sorolnák be. A fiatalabbakat a kockázatosabb, az idősebbeket a konzervatívabb vagyonkezelési kategóriába. Azok a pénzek, amelyeknél a jogosult tagok neve és a hozzájuk tartozó összegek átmenetileg nem azonosíthatóak, az egy negyedik, nagyon biztonságos portfólióba kerülnek.