Az elmúlt években az állam lett a magyar vagyonkezelők egyik legerősebb versenytársa: magas hozamot kínált a lakosságnak anélkül, hogy ezért klasszikus befektetési kockázatot kellett volna...
A GfK Befektetési barométer 2006 tavaszán továbbra is óvatosnak mutatja az európai magánbefektetőket. Bár az Egyesült Államok-ban is a rövidlejáratú betétek vonzzák a legtöbb tőkét, a tőzsdei értékpapírok, így a részvények és részvényalapok lényegesen népszerűbbek, mint Európában - állapítja meg a GfK Custom Research Worldwide és a Wall Street Journal Europe legfrissebb tanulmánya.
A GfK Custom Research Worldwide és a Wall Street Journal idén tavasszal nyolcadik alkalommal készítette el Befektetési barométer című tanulmányát, mely részben elemzi a háztartások vagyoni helyzetét; feltérképezi, hogy magánbefektetők mi módon fektetnének be 50.000 eurót (az Egyesült Államokban 50.000 dollárt, Közép- és Kelet-Európában 25.000 eurónak megfelelő pénzösszeget) és, hogy mely befektetési formák pozíciói erősödtek, melyek gyengültek. A tanulmány készítése során, 2006. áprilisában 16 ország 13 200 lakosát kérdezték meg.
Az idei első megkérdezés eredményei nem jeleznek komoly változásokat az előző időszakhoz képest. Továbbra is az Egyesült Államokban legmagasabb - mintegy 49 százalék - azon háztartások aránya, amelyek vagyona meg-haladja az 50ezer dollárt. Európában a megkérdezett háztartásoknak ennél jóval alacsonyabb, mindössze 11 százaléka nyilatkozott 50ezer eurónál magasabb magánvagyonról. Közép-Európában és Magyarországon közel megegyezik - 2 százalék - ezeknek a háztartásoknak az aránya. A kutatás során az ingatlanvagyont nem vették figyelembe, vagyis ebbe az összegbe csupán a háztartások pénzügyi befektetéseinek értéke szerepel.
Az aktuálisan igénybe vett befektetési formák arányában sem figyelhető meg számottevő változás: továbbra is a rövid lejáratú betét az, amibe a magyarok a legtöbbet befektettek. A megkérdezettek 13 százaléka mondta, hogy legtöbb pénzét e megtakarítási formában kamatoztatja. Ugyanakkor érdekes tény, hogy a magyarok 74 százaléka a felsorolt befektetési formák közül egyikbe sem ruházott be. A magyaroknak a befektetési formákkal kapcsolatos nemleges válasza a nyugat-európai és a közép-európai átlagot is meghaladja, bár nem új jelenség. 2005 őszéhez képest némiképp csökkent ennek a csoportnak az aránya: akkor a magyarok 78 százaléka nyilatkozott úgy, hogy egyik említett befektetési formába sem invesztált. A most is legnépszerűbb rövid lejáratú betétről tavaly tavasszal és ősszel a lakosság 10 százaléka mondta, hogy ebbe fektetett legtöbbet, amihez képest a mostani 13 százalék enyhe emelkedést jelez. A részvényekbe és befektetési alapokba hazánkban a lakosság alig egy százaléka fektetett pénzt. Visszatekintve ez az arány a felmérés során mindig is 1-2 százalék körül ingadozott, ami pedig megfelel a közép-európai átlagnak.
Jelentős átrendeződés most sem történt honfitársaink befektetési "portfóliójában", a megkérdezettek 6 százaléka mondta, hogy a fél évvel ezelőttihez képest gyarapodtak rövid távú betétei, és 5-5 százalék számol be erről a nyugdíjalapok és az életbiztosítás esetében.
Ha rendelkezésére állna 7millió forint, úgy minden ötödik magyar a rövid lejáratú betéteket részesítené előnyben, azaz ilyen betétekbe fektetne be a legtöbbet. Második helyen az egyéb befektetési típusok állnak (11 százalék), ezt pedig fej-fej mellett a kötvények és az életbiztosítások követik - mindkét befektetési forma a megkérdezettek 8-8 százalékánál állna első helyen. A részvényeket még elméleti szinten is kevésbé preferálják: közép-európában a válaszadók 8 százaléka mondta, hogy ha tehetné, részvényekbe fektetne a legtöbbet, ez az arány hazánkban ellenben csupán 4 százalék. Érdekes viszont, hogy a részvénybe fektetni kívánók aránya tavaly ősszel a szokásosnál némileg magasabb volt és elérte a 10 százalékot. A részvények népszerűsége - csakúgy, mint a kutatás során vizsgát többi befektetési típusé is - az első negyedév adatai szerint visszaesett az előző időszakhoz képest.
A magyarok megtakarításokra vonatkozó várakozásai 2006 tavaszán némiképp optimistábban alakultak a régió többi országában mérthez képest - vélhetően egy ma elvégzett felmérés már árnyalná ezt a képet. A magyarok 12 százaléka vélte úgy az idei első negyedévben, hogy valamivel, illetve sokkal többet pénzt fog majd félrerakni, mint az előző 12 hónapban. Közép-Európában csak 8 százalékot ért el ez az arány.
Emelkedéssel indult a csütörtöki kereskedés Európában, miközben a magyar tőzsde az előző napi záróértéke közelében kereste az irányt.
A Revolut az eredetileg tervezett szeptember 15-i dátum helyett csak szeptember 29-én csökkenti megtakarítási számláinak kamatait.
A megtakarítók legnagyobb csoportja havi nettó 300 ezer és 500 ezer forint közötti fizetésből tesz félre, és több mint felük gazdálkodik félmillió forint alatti jövedelemből.
Vályi István nem tartja magát gazdag embernek, saját bevallása szerint azonban jól él.
Az új emlékérméből 25 ezer forint névértékű ezüst, valamint 5 ezer forint névértékű színesfém változat készül.
Hálózsákkal és egy kevés elemózsiával indult útnak egy brit videós, hogy kipróbálja, meddig juthat el, ha kizárólag a földön talált aprópénzből vásárolhat magának ennivalót.
Meghaladta az 1,2 milliót a Magyar Államkincstárnál vezetett értékpapírszámlák száma, a kezelt állampapír-állomány pedig átlépte a 11 ezer milliárd forintot.
Törvényes örökös és végrendelet hiányában az elhunyt hagyatéka automatikusan az államra vagy a helyi önkormányzatra száll.
Ekkora vagyonnal lett köztársasági elnök Baka András: nyaralója, drága karórája is van az államfőnek
Az egy hónapja megválasztott államfő több ingatlanban is tulajdonrészes, nagy értékű autója viszont a nyilatkozata szerint nincs.
A részvénypiac forgalma 19,8 milliárd forint volt, a vezető részvények a Richter kivételével gyengültek az előző napi záráshoz képest.
A gyermekvállalás során a családok bevétele valóságos pénzügyi hullámvasútra ül fel, amely nem a szüléskor, hanem már a várandósság közepén elindul.
Július végén a lakosság mintegy 14 600 milliárd forintot tartott állampapírokban.
Szeptember 1-jén egy nemrég elfogadott korhatár-szabályozás miatt távozott hivatalából Polt Péter, az Alkotmánybíróság elnöke.
Több tízezer, 18 és 20 év közötti fiatal számára tartogat átlagosan 110-126 ezer forintos, szabadon felhasználható életkezdési támogatást a magyar állam.
Különleges 1000 forintos bankjegy jelent meg a gyűjtői piacon
Bár a nemzetközi folyamatok hatására a magyar állampapírok hozama is emelkedett az elmúlt hetekben, a hazai kötvények még így is felülteljesítenek.
A hulladékgazdálkodási vállalat a közelmúltban vetette fel, hogy megszüntetné a visszaváltott palackok után járó utalványok készpénzre váltásának lehetőségét.
FRISS HÍREK
Több friss hír
PC BLOGGER & PODCASTER
Portfolio Checklist
2026. szeptember 16. 16:51
Media1
2026. augusztus 23. 20:00
MEDIA1 | 2026. szeptember 17. 13:55
A Media1 fotókat készített arról, hogy dr. Tóth Csaba, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és az...
Bankmonitor | 2026. szeptember 17. 11:55
Van egy mondat, amit sok család kimond, amikor életbiztosításról van szó: még ráérünk ezzel foglalko...
iO Charts | 2026. szeptember 16. 10:01
Az Objective Corporation részvény (ASX:OCL) alapadatai, áttekintés Az Objective Corporation egy 1987...
Kasza Elliott-tal | 2026. szeptember 16. 07:00
Szeptember másodikán kijött Justin Law listája az osztalékfizető részvényekről, itt a gyors értékelé...
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
2026. szeptember 17.
2026. szeptember 16.
2026. szeptember 17.
2026. szeptember 17.
NAPTÁR
Tovább
2026. szeptember 17. csütörtök
Zsófia
38. hét
Ajánlatunk
-
35 éve Magyarországon - 8 új modell 2026-ban (x)
Az élmények Multiverzuma - partnerek és márkarajongók közös Ünnepe
-
Egy merész ötlettől a Vigadóig – 30 éves a KÖBE (x)
A Pesti Vigadóban ünnepelték a magyar biztosító három évtizedét.
Megtakarítás legolvasottabb
1
KONFERENCIA
Tovább
EZT OLVASTAD MÁR?
Pénzcentrum | 2026. szeptember 17. 15:27
Pénzcentrum | 2026. szeptember 17. 12:59
Agrárszektor | 2026. szeptember 17. 14:31