Gyémántot kell venni? - Egy atombiztos befektetés...

Köztudott, hogy a gyémánt a legkeményebb kőzet a világon, amit semmi mással nem lehet megkarcolni, csak egy másik gyémánttal. A csillagászati magasságokba szökő ár persze nem a korábban is ismert tulajdonságból következik, hanem abból, hogy a piacon monopolhelyzetben lévő De Beers szándékosan leszorítja a kínálatot. A társaság termeli ki a világ összes gyémántjának 90%-át és a kereskedelem 95%-a felett gyakorol ellenőrzést. A cég alapítójának, Cecil Rhodes-nak alapfilozófiája máig is él, azaz ha a világon négyen szeretnének gyémántot venni, akkor ők mindig csak kettőnek adnak. A drágakő árát tehát évtizedek óta mesterségesen alakítják, a piac stabilitását pedig egy esetleges világháború sem nagyon zavarhatja meg, ebben áll a befektetés sajátossága.

A piacon szinte egyetlen módon lehet mellényúlni: ha elismert intézet hitelesítő adatai nélküli gyémántot veszünk. A CSO (Central Selling Organisation) által forgalmazott kövek mindegyike bevizsgált és hitelesített darab és mivel a De Beers által felügyelt ezen szervezet bonyolítja a forgalom nagy részét, nincs különösebb ok aggodalomra.

Az ásványt alapvetően a négy fő tulajdonsága alapján sorolják be, melyek a következők (4C):

Fontos, hogy a karát a gyémántnál 0.2 grammnak megfelelő súlyt jelent, míg az arany esetében az aranytartalom százalékára utal.

A tisztaság nagyban befolyásolja a fényvisszaverő képességet, mivel különböző hasadások és zárványok lehetnek a gyémántban. Ennek fényében minél fehérebb, hibák nélküli egy gyémánt, annál többre értékelik. A színes darabok árfolyama általában alacsonyabb, bár időnként felkapnak egy-egy árnyalatot, ami hirtelen felértékelődik. (Összességében elmondható, hogy a tökéletes és a leggyengébb árnyalat között 8-10-szeres árkülönbség lehet.)

A fentiek fényében nyilvánvaló, hogy a gyémánthoz szakértő kell, ez a befektetés különleges ismereteket igényel. A piaci árak alakulását persze a szakértők sem látják át, erre csak a gyémántkereskedők képesek, akikből itthon 10-nél is kevesebb van. A szakértők egytől-egyig egyetértenek abban, hogy gyémántot csak hosszú távra szabad venni, abban pedig biztosak lehetünk, hogy befektetésünk soha nem veszíti el értékét.

Hazánkban persze nem túl nagy az érdeklődés ezen egzotikus befektetés iránt, becslések szerint az ügyfelek mindössze 0.4-1 milliárd Ft értékben vásárolnak gyémántot évente. A magyarok a drágaköveket és ékszereket továbbra is inkább dísznek tekintik, mint befektetésnek.

Az igazsághoz persze hozzá tartozik, hogy a közelmúltban a PSZÁF által betiltott DT Diamond ténykedése meglehetősen elkedvetlenítette a piacot, hiszen 20%-ot meghaladó éves hozammal kecsegtette a szokásosnál magasabb áron gyémántot vásárló befektetőket. (A dolog szépséghibája, hogy az irányadó gyémánttőzsdei árak folyamatosan változnak és országonként is eltérnek, a meghirdetetthez fogható kiszámíthatóságról így korántsem beszélhetünk!) A piacot ismerő szakértők szerint egyébként legfeljebb 10%-os lehet az éves értéknövekedés...

A jövőben a hazai információszerzést remélhetőleg segítheti, hogy az egyik kereskedőcég, az RR Diamond Kft. antwerpeni mintára közép-európai gyémánttőzsdét szeretne létrehozni Budapesten. A tőzsde a kereskedők egymás közti ügyleteit segítené, nem az ügyfélvásárlásokat, az ismeretterjesztés miatt azonban kiemelkedő szerepe lehetne a hazai piac alakításában.