Mit vegyünk az állampapírpiacon?

Az elemzők nem látnak arra utaló jeleket, hogy a kormány az Európai Bizottság ajánlásának megfelelően érdemi lépéseket tenne a költségvetési hiány csökkentésére, pedig erre szükség lenne. A két vezető párt már erős kampánytevékenységet kezdett, folyik az ígérgetés a szociális kiadások növelésére. Jövőre a deficit emelkedésével és a nagy törlesztések miatt a forintkibocsátás kb. 50%-kal nő, mely az aukciós mennyiségek lényeges növekedését jelenti majd. A hosszú kötvényaukciókon a meghirdetett mennyiségek elérhetik a 70 mrd Ft-ot.

Az aggodalmak mellett vannak bizakodásra késztető okok is. Az infláció alacsony és csökken. Az adminisztratív intézkedések miatt csökkenő infláció miatt (2006-ban ÁFA csökkentés) az inflációs várakozások tovább javulhatnak. A jelentős külföldi eladósodottság és ez a tendencia egyrészt kockázatokat rejt, de egyben folyamatos vételi tényező a forintpiacon. Ha a forint gyengül is, ennek inflatorikus hatása a korábbiaknál mérsékeltebb lehet. A jegybank az elemzők szerint egyelőre nem kíván érdemi lépéseket tenni, hogy a devizaeladósodást fékezze. A veszélyekre figyelmeztet, de ezen túl konkrét lépések nincsenek.

A szakértők összehasonlítják a mostani és a 2003 eleji helyzetet. A fő különbséget abban vélik, hogy akkor az inflációs félelmek ösztönözték a jegybank viselkedését, most erre nincs indok. Emiatt indokolt, hogy az MNB nem siet a kamatszint emelésével.

Piaci stratégiák szintjén arra számítanak, hogy a hozamgörbe meredeksége emelkedni fog. Jelentősebb kockázatok a közép- és hosszú lejáratú papíroknál vannak.