MTI • 2026. október 29. 16:27
Húszmilliárd forinttal több pénzt fordít a kormány a szociális ágazatra, a gyermekvédelem pedig további 15,5 milliárd forráshoz jut. Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter a Kossuth rádióban arról is beszélt, hogy átalakítják a jelenlegi intézményrendszert, januárban pedig 15 százalékos bértömeg-emeléssel számolnak a szociális dolgozóknál. A kormány emellett négymilliárd forinttal több pénzt biztosítana a pályát elhagyó szakemberek visszacsábítására.
Jelentős többletforrást kap a szociális ágazat és a gyermekvédelem, miközben a kormány a két terület intézményrendszerének átalakítását is tervezi. Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter csütörtökön a Kossuth rádió Felkelő című műsorában ismertette a legfontosabb változásokat.
A tárcavezető közlése szerint a szociális ágazatra 20 milliárd forinttal, a gyermekvédelemre pedig 15,5 milliárd forinttal több pénzt fordítanak. A pluszforrások mellett az intézmények működését is átszerveznék, mert a miniszter szerint a jelenlegi struktúra túlságosan központosított, és erősítésre szorul a szakmai, illetve a gazdasági irányítás is.
Kátai-Németh Vilmos szerint a szociális és gyermekvédelmi rendszer egyik fontos problémája a túlméretezett intézményrendszer. Ennek átalakításával egyszerűbb működést és hatékonyabb irányítást szeretnének elérni. A tervek szerint az eddigi három, egymástól függetlenül működő főigazgatóság helyett két szervezetet hoznának létre. Az egyik a gyermekvédelemért, a másik a szociális ellátásokért felelne. A miniszter közlése szerint az új intézmények a jelenlegi szervezeteknél kisebb létszámmal működnének.
Az átalakítás célja a szakmai és gazdasági irányítás megerősítése, valamint az intézményrendszer működésének egyszerűsítése. A konkrét szervezeti változások részleteiről és azok ütemezéséről a miniszter a műsorban nem közölt további adatokat.
Januártól emelkedhet a szociális dolgozók bére
A szociális ágazatban dolgozók helyzete szintén kiemelt téma volt a rádióinterjúban. A miniszter a januárban esedékes béremeléssel kapcsolatban elmondta, hogy a szakállamtitkárság azon dolgozik, hogy a rendelkezésre álló, bruttó 15 százalékos bértömeg-emelés a lehető legjobban jusson el a munkavállalókhoz. Ez nem feltétlenül jelent minden dolgozónál egységes, 15 százalékos béremelést. A tényleges változás függhet a bérstruktúrától és attól is, hogyan osztják el a rendelkezésre álló forrásokat.
A miniszter arról is beszélt, hogy folyamatban van a bérpótlékok és a bértábla rendszerének átalakítása. A kormány jelenlegi költségvetési lehetőségei ezt a béremelést teszik lehetővé, de a tárcavezető szerint a későbbi költségvetési tárgyalásokon továbbra is napirenden tartják a bérek rendezését. Kátai-Németh Vilmos úgy fogalmazott, hogy csökkenteni kell azt a különbséget, amely szerinte az előző kormány politikája miatt alakult ki a szociális terület és más ágazatok bérezése között.
Négymilliárd forinttal több pénzt szánnak a szakemberek visszacsábítására
A miniszter külön kitért arra is, hogy a szociális és gyermekvédelmi intézményekben szükség van a korábban pályát elhagyó szakemberek visszahívására. Erre a férőhelyek tervezett bővítése miatt is szükség lehet. A kormány a szakemberek visszacsábítását célzó intézkedésekre négymilliárd forinttal több forrást biztosítana. A cél, hogy a férőhelyek bővítése mellett rendelkezésre álljon az ellátáshoz szükséges megfelelő létszámú szakembergárda is.
JÓL JÖNNE 9 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 9 000 000 forintot igényelnél 8 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 134 246 forintos törlesztővel a CIB Bank és az UniCredit Bank nyújtja (THM 9,94%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank (THM 10,5%-ot) és az Erste Bank (THM 10.67%-ot) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
A pénzügyi források növelése önmagában ugyanakkor nem oldja meg a munkaerőhiányt. A bérezés, a munkakörülmények, a szakmai támogatás és az intézmények működése egyaránt befolyásolhatja, hogy mennyien térnek vissza a szociális, illetve gyermekvédelmi területre.
Kátai-Németh Vilmos a gyermekvédelem kapcsán a krízisalap létrehozásának, a családmegtartó szolgáltatások megerősítésének és a speciális gyermeknevelő intézmények újranyitásának fontosságát is hangsúlyozta. A családmegtartó szolgáltatások célja, hogy a problémákkal küzdő családok segítséget kapjanak, és a gyermekek kiemelésére csak akkor kerüljön sor, amikor az valóban szükséges. A megfelelő támogatás, a korai beavatkozás és a szakemberek elérhetősége hozzájárulhat ahhoz, hogy több gyermek biztonságos családi környezetben maradhasson.
A speciális gyermeknevelő intézmények újranyitása szintén fontos kérdés, különösen azoknak a gyermekeknek az ellátásában, akiknek a szükségletei a hagyományos gyermekvédelmi intézményekben nehezen kezelhetők. A miniszter azt is közölte, hogy folyamatosan zajlik a gyermekvédelmi intézmények átvilágítása. A vizsgálatok és az intézményi átalakítások célja a rendszer működésének javítása, a problémák feltárása és az ellátás biztonságosabbá tétele.
A Pénzcentrum kutatása a munkahelyváltásról
A Pénzcentrum felmérést készít arról, hogy a magyar munkavállalók mit áldoznának be egy jobb munkahelyért. Kutatásunkban többek között azt vizsgáljuk, hogy milyen szempontok a legfontosabbak a magyar munkavállalók számára egy munkahely kiválasztásakor, hogy milyen feltételek mellett váltanának munkahelyet, és hogy mennyire elégedettek a jelenlegi munkahelyükkel.