Pénzcentrum • 2026. május 1. 18:32
Megváltozott a munkavégzés helye és formája, a hatékonyság és a kreativitás azonban nem nőtt, sőt, sokak szerint inkább csökkent. Markus Albers munkaszervezési szakértő, szerző és tanácsadó szerint a tudásmunkások azért merülnek ki, mert egész nap elfoglaltak, mégsem jutnak el az érdemi munkáig. A szakember a megoldást nem az újabb termelékenységi trükkökben, hanem a munkaszervezés alapvető átalakításában látja - írja a Deutsche Standard.
Egy német munkaügyi szakértő úgy véli, hogy a "new work" mozgalom félig-meddig kudarcot vallott. A rugalmasság és a távmunka ugyan megvalósult, de az íróasztalhoz kötöttséget csupán a képernyőhöz láncolás váltotta fel. Ennek következtében a munkaidő sosem ér véget igazán.
A "workation", vagyis a nyaralással egybekötött munkavégzés sem oldja meg a határok elmosódásának problémáját. Hiába ül valaki a medence partján, ha a gondolatai folyamatosan a naptár, a hívások és a céges üzenetek körül forognak.
Az igazi gondot az jelenti, amit a szakértő "metamunkának", vagyis a munkáról szóló munkának nevez. A nap nagy részét megbeszélések, üzenetváltások és adminisztratív feladatok töltik ki, miközben az érdemi, alkotó tevékenységre alig marad idő. Ennek következtében az emberek a nap végén kimerülten állnak fel a géptől anélkül, hogy bármit is ténylegesen befejeztek volna. Hiányzik a befejezettség élménye, és az az érzés, hogy valami kézzelfoghatót hoztak létre.
A kreativitás szempontjából ez a jelenség különösen káros. Albers a kreativitáskutatásokra hivatkozva kifejti, hogy az alkotó folyamat egyik kulcsfázisa az inkubáció, vagyis a gondolatok érlelődése és szabad áramlása. Ez a szakasz a folyamatos túlterheltség miatt egyszerűen kiszorul a mindennapokból. A stresszes tudásmunkásnak nincs ideje hagyni, hogy a gondolatai elkalandozzanak, márpedig e nélkül ritkán születnek valódi, innovatív ötletek.
A szakember egy érdekes pszichológiai jelenségre is felhívja a figyelmet: az emberek ösztönösen hajlamosak újabb elemeket hozzáadni a rendszerekhez ahelyett, hogy elvennének belőlük. Kísérletek igazolják, hogy a legtöbben akkor is túlbonyolítják a feladatokat, ha a kézenfekvő megoldás az egyszerűsítés lenne. A munkahelyeken ez úgy mutatkozik meg, hogy a naptárak egyre jobban telítődnek. Ez különösen a hibrid munkavégzés elterjedése óta jellemző, hiszen a felszabaduló időablakokat azonnal újabb megbeszélésekkel töltik be.
JÓL JÖNNE 5 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 5 000 000 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 105 965 forintos törlesztővel a Raiffeisen Bank nyújtja (THM 10,35%), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank (THM 10,39%-ot) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
A mesterséges intelligenciában (MI) Albers alapvetően lehetőséget lát. Úgy véli, a technológia kiválóan alkalmas az adminisztratív feladatok automatizálására, az információk rendszerezésére és a jobb döntéshozatal támogatására. Ugyanakkor figyelmeztet az úgynevezett "AI slop", vagyis a középszerű, gépiesen generált tartalomzaj elburjánzásának veszélyére. Hangsúlyozza, hogy az emberi tapasztalat és szakértelem fontossága a jövőben sem csökken, hiszen az MI által nyújtott eredményeket is folyamatosan értékelni és irányítani kell.
A jövő munkavilágáról szólva Albers a projektalapú, rugalmasabb munkaszervezés mellett érvel. Egy ilyen rendszerben a szakemberek csak egy-egy adott feladatra állnak össze, majd a munka elvégzése után továbblépnek.
Ez a modell leginkább a filmforgatások vagy a sportcsapatok működéséhez hasonlítható. A feltétel nélküli alapjövedelem bevezetésével kapcsolatban azonban szkeptikus. A kutatások ugyanis rávilágítanak, hogy az emberek többsége abból meríti a személyes elégedettségét, hogy egy közösség hasznos részeként alkot és dolgozik.