Pénzcentrum • 2025. november 4. 10:03
2025 elején több mint 255 ezer külföldi élt Magyarországon, tízből négyen dolgoznak is az országban - derül ki a KSH adataiból. A legtöbben Európából és Ázsiából érkeztek, különösen sokan Vietnámból, Ukrajnából és Kínából. Eközben több mint 41 ezer magyar hagyta el az országot 2024-ben, főként Ausztria és Németország felé, jellemzően a fiatal, munkaképes korosztályból.
2025. január 1-jén összesen 255 443 külföldi állampolgár tartózkodott Magyarországon a KSH adatai szerint. A legtöbben Európából érkeztek (135 527 fő), ezt követi Ázsia (99 887 fő), míg Afrikából 11 516, Amerikából 7 952 külföldi állampolgár élt az országban. Az uniós országokból származók száma 87 962 fő, vagyis a külföldiek mintegy 34 százaléka EU-tagállam polgára.
Az állampolgárság szerinti bontás alapján a legtöbben Németországból érkeztek, számuk 25 381 fő, ami az összes külföldi közel 10 százalékát teszi ki. A második legnagyobb közösség a kínaiaké 24 343 fővel (9,5 százalék), őket az ukránok (20 458 fő, 8 százalék), valamint a vietnámiak (17 871 fő, 7 százalék) követik. A legnépesebb európai uniós országokból érkezett csoportok közé tartoznak még a szlovákok (17 124 fő) és a románok (15 566 fő).
Az ázsiai országok közül a kínaiakon és vietnámiakon kívül jelentős számú magyarországi lakóval rendelkezik India (7 693 fő), Dél-Korea (5 828 fő) és Törökország (5 626 fő). Afrikából elsősorban Egyiptomból (2 093 fő) és Nigériából (1 609 fő) érkeztek, míg az amerikai kontinensről legnagyobb számban az Egyesült Államok (3 144 fő) és Brazília (1 027 fő) állampolgárai élnek Magyarországon. A kisebb közösségek között megtalálhatók többek között a japánok (1 663 fő), szerbek (3 304 fő), franciák (3 306 fő), illetve osztrákok (5 181 fő).
Ennyien dolgoznak
2025. január 1-jén a KSH adatai szerint 100 643 külföldi állampolgár végzett keresőtevékenységet Magyarországon. Ez azt jelenti, hogy a Magyarországon tartózkodó külföldiek (összesen 255 ezer fő) közel 40 százaléka dolgozik valamilyen formában. A legtöbben Ázsiából érkeztek munkavégzési céllal (50 006 fő), míg Európából 46 477 fő, ezen belül az Európai Unió tagállamaiból 23 594 fő folytat keresőtevékenységet.
Országok szerint a vietnámi állampolgárok vannak a legnagyobb számban a magyarországi dolgozók között: 13 418 fő, ami az összes külföldi munkavállaló 13 százaléka. Őket az ukránok követik 11 999 fővel, majd a románok (9 540 fő), a kínaiak (5 906 fő) és az indiaiak (5 092 fő). A tíz legnagyobb küldő ország közé tartozik még Dél-Korea (3 707 fő), Szlovákia (3 060 fő), Törökország (2 696 fő), Mongólia (2 578 fő) és Oroszország (2 393 fő).
Az európai uniós országok közül a legtöbb munkavállaló Romániából, Szlovákiából, Olaszországból (1 991 fő) és Németországból (2 061 fő) érkezett. Jelentős még a francia (1 250 fő), spanyol (764 fő) és lengyel (739 fő) közösség részvétele is a munkaerőpiacon. Az ázsiai térségben a Vietnám, India és Kína mellett Törökország és Mongólia szerepe is látványos, ami azt mutatja, hogy az ázsiai országok mára meghatározó szereplői a magyarországi külföldi munkaerőnek.
A kisebb, de gazdaságilag aktív közösségek közé tartoznak az amerikaiak (2 164 fő), az egyiptomiak (350 fő), a pakisztániak (798 fő) és a brazilok (534 fő). A számok alapján a külföldi munkavállalók túlnyomó része ázsiai vagy közép-kelet-európai származású, ami jól illeszkedik a magyar munkaerőpiac elmúlt években tapasztalt szerkezetéhez, ahol az ipar és a szolgáltatások területén egyre nagyobb szerepet kapnak az Ázsiából érkező munkavállalók.
Regeteg magyar hagyta itt az országot
A KSH 2024-es adatai szerint 41 294 magyar állampolgár vándorolt ki külföldre. A legnépszerűbb célország továbbra is Ausztria, amely egyedül 22 864 főt vonzott, az összes kivándorló több mint 55 százalékát. Németország a második legfontosabb célpont (7 887 fő, 19 százalék), míg az Egyesült Királyságba, Hollandiába és Svájcba jóval kevesebben költöztek - összesen mintegy 4 200 fő. Az „Egyéb” kategóriába 6 297 fő tartozik, vagyis sokan más, kisebb célországokat választottak, például a skandináv államokat, Írországot vagy Észak-Amerikát.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Korosztály szerint a kivándorlás egyértelműen a fiatal felnőttek körében a leggyakoribb. A 20-39 évesek közül több mint 23 ezer fő hagyta el Magyarországot, ami az összes kivándorló közel 60 százaléka. A legnagyobb arányt a 30-39 éves korcsoport képviseli 10 426 fővel, őket a 25–29 évesek (7 053 fő) és a 20-24 évesek (5 685 fő) követik. Ez a korosztály jellemzően a munkavállalás, tanulás vagy családalapítás miatt költözik külföldre.
A fiatalabb, 15-19 éves korosztályból 1 340 fő vándorolt ki, ami arra utal, hogy egyre többen kezdenek külföldön tanulmányokat, majd később kint maradnak munkavállalóként. A gyermekkorúak (0-14 évesek) száma 1 111 fő, ami azt jelzi, hogy a kivándorlás gyakran családos formában történik - vagyis a szülők viszik magukkal a gyerekeket is.
Az idősebb korosztályok részvétele jóval mérsékeltebb: az 50–59 évesek körében 5 702-en, a 60 év felettieknél 1 021-en költöztek külföldre. Ez utóbbi csoportnál jellemzően családegyesítésről vagy nyugdíjas korú hozzátartozók követéséről lehet szó.
A célországok szerinti bontásból jól látszik, hogy az osztrák irány különösen a munkaképes korúakat vonzza: a 25-49 éves korosztályból több mint 15 ezer fő Ausztriába távozott, ami a közelségnek, a nyelvi hasonlóságoknak és a stabil munkalehetőségeknek köszönhető. Németországban is elsősorban a 25–39 évesek vannak jelen, összesen több mint 3 ezer fő, akik jellemzően jól képzett szakemberek.
Az Egyesült Királyságba 2024-ben már viszonylag kevesebben mentek (796 fő), ami a Brexit utáni szigorúbb bevándorlási szabályokkal magyarázható. Ezzel szemben Hollandia és Svájc egyre népszerűbb alternatívaként tűnik fel a fiatalabb korosztály körében, különösen a 20–39 éveseknél.
Összességében a 2024-es adatok alapján a magyar kivándorlás stabilan magas szinten maradt, és továbbra is a fiatal, aktív korú népesség dominál benne. A célországok között Ausztria és Németország továbbra is toronymagasan vezet, de egyre sokszínűbb a magyar diaszpóra: mind földrajzilag, mind életkori megoszlásban.