Pénzcentrum • 2025. október 27. 13:32
Egy új kutatás szerint egyre növekszik az irodai kihasználtság többek között Magyarországon is, de továbbra sem igazán közelednek az álláspontok a munkaadók és a munkavállalók között.
Miközben a vállalatok Európa-szerte újraértelmezik munkahely-stratégiáikat, a CBRE legújabb, CEE Regional Office Occupier Insights című kutatása arra világít rá, hogy a régió összetett átalakuláson megy keresztül. Az irodai kihasználtság növekszik, a rugalmasság egyre nagyobb szerepet kap, ám a szervezetek továbbra is megosztottak a hagyományos és a progresszív szemlélet között.
A közép-kelet-európai régió eredményei azt mutatják, hogy bár mindkét térség hasonló irányba halad, a változás üteme és módja jelentősen eltér. A tanulmány szerint Európa-szerte a vállalatok közel fele számít az irodai jelenlét növekedésére, a cél pedig az együttműködés és az elköteleződés erősítése. A régióban ez a tendencia egyértelműen megfigyelhető: a 61-80% közötti átlagos kihasználtságot jelentő vállalatok aránya közel megduplázódott az előző évhez képest, miközben a vállalatok 10%-a már csaknem teljes, 81–100%-os kihasználtsággal működik.
Továbbra is jelentős szakadék tátong a munkaadói elvárások és a munkavállalói preferenciák között, különösen a kisebb vállalatoknál és klasszikusabb ágazatokban. Ez a különbség nemcsak az irodai jelenlét mértékében, hanem a jelenlét céljának megítélésében is megjelenik, ami akadályozza a természetes kapcsolódást és így az összesített kihasználtság javulását is
– mondta Borbély Gábor, a CBRE Közép-Kelet-Európa és Magyarország piacelemzési igazgatója.
Tovább formálódik a rugalmasság és az adatok szerepe
A felmérés azt is kimutatta, hogy Európában folyamatosan bővül a rugalmas munkaterek aránya: az ilyen megoldások ma már átlagosan a portfóliók 21%-át teszik ki, és arányuk 2027-re várhatóan eléri az egyharmadot. A régióban azonban továbbra sem egységes az elfogadottságuk, ráadásul a vállalatok kevesebb mint 10%-a használ fejlett digitális eszközöket – például jelenlétérzékelőket – a kihasználtság részletes mérésére.
„A progresszív vállalatok – például az egészségügyi és pénzügyi szektor szereplői – élen járnak a rugalmasság, a hibrid munkavégzés és a közösségi fókuszú tervezés terén. Ezzel szemben a hagyományos modellt követő szervezetek továbbra is az irodai munkavégzést helyezik előtérbe, lassabban reagálnak a változásokra, és szinte egyáltalán nem fektetnek be a hibrid munkavégzést támogató technológiákba” – tette hozzá Racskó Balázs, a CBRE Magyarország Workspace Experience & Strategy társigazgatója.
Költségek, minőség és munkavállalói igények egyensúlya
Arra is felhívta a figyelmet a kutatás, hogy a régió iroda üzemeltetői egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a munkavállalói élményre és a hagyományosan a HR területhez kapcsolódó mutatókra – például az elégedettségre, fluktuációra.
A legtöbb szervezet azonban továbbra is reaktívan működik – a rövid távú problémák megoldására fókuszálva –, ahelyett, hogy hosszú távú, adatalapú munkahely stratégiát építene. Sok vállalat a korábbi alapterület csökkentés vagy a hibrid munkát támogató változáskezelési programok hiányának következményeivel is küzd, például a csúcsidőszakokban tapasztalható zsúfoltsággal.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A közép-kelet-európai régió szervezetei még mindig keresik az egyensúlyt az üzleti hatékonyság és az felhasználói élmény között. Azok a legsikeresebbek, akik pontosan meghatározzák, milyen munkahelyi mutatókat érdemes nyomon követniük saját meghatározott céljaik eléréséhez, és ezekre az adatokra építve cselekszenek
– egészítette ki Racskó Balázs.
Hagyományos és progresszív utak mentén kettéváló régió
A közép-kelet-európai régióban egyértelmű megosztottság figyelhető meg két munkahelyi stratégia között. Az úgynevezett hagyományos vállalatok – jellemzően a kisebb vagy ipari érdekeltségű cégek – konzervatívabb, irodaközpontú megközelítést követnek, és lassabban alkalmazkodnak az új eszközökhöz vagy a rugalmas munkamodellekhez.
Ezzel szemben a progresszív szervezetek – többnyire nagyobb méretű vagy dinamikusabb ágazatokban működő vállalatok – a rugalmasságot, az adatalapú döntéshozatalt és az emberközpontú tervezést helyezik előtérbe, bár a következetes irodai jelenlét és elköteleződés megvalósítása náluk is kihívást jelent.
Több mint öt év telt el azóta, hogy a szolgáltatócégek kénytelenek voltak alkalmazkodni az otthoni, majd a hibrid munkavégzéshez. A legtöbbjük ez idő alatt már új bérleti ciklusba lépett, mivel Magyarországon jellemzően 3-5 éves szerződéseket kötnek. Az összesített statisztikák szerint az irodák iránti kereslet ebben az időszakban 35%-kal csökkent az előző öt éves ciklushoz képest. Azonban ezt a keresletcsökkenést nem lehetett minden vállalatnál egyformán érezni, mivel az irodatér stratégiák bérlői profilonként nagymértékben eltérnek egymástól
– összegezte Borbély Gábor.