Pénzcentrum • 2025. szeptember 29. 15:31
A munkafüggőség, vagy munkaalkoholizmus egy olyan kényszeres munkavégzési forma, amely jelentős egészségügyi és társadalmi károkat okoz. Magyarországon a foglalkoztatottak 5-6%-át érinti ez a probléma, ami nemzetközi összehasonlításban alacsonynak számít - derül ki egy friss elemzésből.
A munkaalkoholizmus során az egyén túlzottan és kontroll nélkül szenteli magát a munkának, gyakran egészsége és magánélete rovására. A "workaholic" kifejezést Wayne Oates amerikai pszichológus alkotta meg 1971-ben. A jelenség összefügg a stresszel, depresszióval, szorongással, valamint különféle fizikai betegségekkel, alvászavarokkal és kiégéssel.
Fontos különbséget tenni a sokat dolgozó és a munkafüggő között. Míg előbbi határokat tart, utóbbi függőként menekül a munkába, és nem képes kikapcsolódni. A munkamánia hátterében elsősorban pszichológiai és érzelmi tényezők állnak: gyermekkori traumák, túlzott megfelelési kényszer, perfekcionizmus vagy alacsony önértékelés.
A külső környezet is jelentős szerepet játszik a függőség kialakulásában. A versengő munkahelyi légkör, a túlzott teljesítménynyomás, valamint a kimaradástól való félelem (FOMO) mind hajlamosítanak a munkafüggőségre. Társadalmi szinten az individualista kultúrákban, ahol a siker és státusz a kemény munkával azonosul, szintén erősebb a munkafüggőség.
A rossz munkahelyi kultúra mind elősegítő, mind fenntartó tényezőként szerepet játszhat a munkamániában. Egy 2022-es japán tanulmány kimutatta, hogy a versengő munkahelyi környezet növeli a munkafüggőséget, ami közvetlenül hozzájárul a dolgozók egészségi állapotának romlásához.
Nemzetközi összehasonlításban a magyar dolgozókra kevésbé jellemző a túlórázás - hívja fel a figyelmet az Oeconomous. Az Eurostat adatai szerint a 15-64 évesek mindössze 2,4%-a vállalt jelentős túlórát 2024-ben Magyarországon, ami az ötödik legalacsonyabb érték az EU-n belül. A hétvégi munkavégzés aránya is alacsony (7%) hazánkban.
A munkafüggőség egyéni szinten egészségkárosodást, érzelmi és pszichés problémákat, magánéleti gondokat okoz. Társadalmi szinten rombolja a családi és közösségi kapcsolatokat, rontja a munkahelyi légkört, és csökkenti a csapatmunka hatékonyságát.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 20 000 000 forintot 20 éves futamidőre már 6,22 százalékos THM-el, havi 143 171 Ft forintos törlesztővel fel lehet venni a K&H Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az UniCredit Banknál 6,42%, a Magnet Banknál 6,76%, az Erste Banknál 6,78%, a CIB Banknál 6,79%, míg a Raiffeisen Banknál pedig 7%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Gazdasági szempontból a munkafüggőség hosszú távon jelentős károkat okoz. Bár rövid távon magas teljesítményt produkálhat, hosszabb távon a kiégés és egészségromlás miatt csökken a termelékenység, nő a hiányzások száma és az egészségügyi költségek. A WHO becslései szerint a depresszió és szorongás éves szinten 1 milliárd dollárnyi teljesítménykiesést okoz.
A munkamániások hajlamosak mennyiségi szemléletre váltani, miközben a munka minősége háttérbe szorul. Több nemzetközi kutatás is kimutatta, hogy a hosszabb munkaórák nem feltétlenül járnak együtt gazdasági növekedéssel vagy jobb teljesítménnyel, sőt, gyakran negatív hatást gyakorolnak a GDP-re.
Egy 2023-as nemzetközi kutatás szerint a vizsgált országok átlagában a dolgozók 14,1%-át érinti a munkamánia. Magyarországon a reprezentatív tanulmányok 5-6% körüli értéket mutatnak, ami alapján 230-280 ezer ember lehet érintett. Ez nemzetközi összehasonlításban alacsonynak számít.
A munkafüggőség különösen gyakori a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezőknél, a szellemi munkát végzőknél, vezetői pozícióban dolgozóknál, valamint bizonyos szektorokban, mint a közigazgatás, egészségügy, oktatás vagy a banki szektor. Magas munkafüggőségi arányt találunk olyan országokban, mint Japán (25,4%), Dél-Korea (23,2%) vagy az USA (19,2%), ahol erősebb a versenyorientált, individualista szemlélet.