Pénzcentrum • 2024. február 15. 21:36
Még jobban felértékelődött az értékes dolgozók megtartása a tavaly még a magas inflációtól és a recessziótól szenvedő munkaerőpiacon – derül ki egy friss felmérésből. Az éves rendszerességgel jelentkező elemzés szerint a béren kívüli juttatásokban már nem a cafeteria az abszolút favorit a munkavállalók szemében, hanem a rugalmas munkavégzés.
A Hays legújabb kutatási eredményei szerint főként szervezeti átalakításokkal, finomhangolással, elkerülhetetlen áremelésekkel és néhol drasztikusabb lépésekkel igyekeztek talpon maradni tavaly a munkáltatók, mivel az üzleti lehetőségek visszaestek, sokaknál elmaradoztak a megrendelések, közben pedig változatlanul kihívás maradt a munkaerő megtartása – állapítja meg a Salary Guide, a Hays Hungary éves rendszerességű, a munkaerőpiac helyzetét és elsősorban a béreket vizsgáló felmérése. Az idei évre fordulva úgy tűnik, ha nehezen is, de viszonylag sikeresen vette az akadályokat a 2023-ban még a magas infláció és a recesszió hatásait nyögő munkaerőpiac, bár az alagútból még nem ért ki – figyelmeztetnek a cég szakértői.
Katona Tibor kereskedelmi igazgató szerint bár az előző évi felméréshez képest kicsit optimistábban lépnek át 2024-be a munkáltatók, a következő 1-2 év makrogazdasági változásainak tekintetében a többség még mindig inkább borúlátó. A hosszabb távú, 2-5 éves gazdasági jövőképet illetően ezzel szemben a semlegesség vagy inkább a derűlátás jellemzi a munkavállalói oldalt, amely 2024-ben a folyamatoptimalizálásra (a válaszadók 26,9%-a) és az üzletfejlesztésre (26,5%) helyezi a legnagyobb hangsúlyt, miközben a korábban vezető pozíciót betöltő munkaerőmegtartás (24,9%) a harmadik helyre szorult.
Bár 2023-ban jóval nagyobb arányban voltak kénytelenek felfüggeszteni futó projektjeiket a vállalatok, mint azt egy évvel korábban feltételezték, az új évre kanyarodva ez a tendencia kissé visszaesett. A felmérésben részt vevő munkáltatók közel fele (48%) az eredeti tervek szerint folytatja futó projektjeit, illetve indítja el az újakat 2024-ben.
Hova tűnt a képzett munkaerő?
Akárcsak egy éve, 2024-be is úgy érkeztünk meg, hogy a munkaerőpiacon komoly kihívás megtalálni a megfelelő jelölteket. Hiába érzékeli úgy a válaszadók közel negyede, hogy több az álláskereső a piacon, mint a korábbi években, a képzettség hiánya és a bérigények rendre nehézséget okoznak: a megkérdezett munkáltatók közel fele szerint kevés képzett jelölt közül válogathatnak, ráadásul irreálisak a fizetési igények.
A szakemberhiány hosszú idő óta fennálló kihívás a legtöbb iparágban, és úgy tűnik, ez velünk is marad
– hangsúlyozta Vizkeleti László, a Hays igazgatója. A felmérés tanúsága alapján változatlanul a szakember/specialista, szenior, illetve menedzser pozíciókat a legnehezebb betölteni, hiába igyekeznek lépést tartani a cégek a bérek frontján.
A megkérdezett munkavállalók nagy többségének (78%) nőtt a fizetése 2023-ban. Tízből heten (70%) elégedettek jelenlegi munkahelyükkel, ami megegyezik az előző évi aránnyal. Nem látszik érdemi változás a bérekkel kapcsolatos általános elégedettségben sem a korábbiakhoz képest (60% elégedett, 40% nem). Vizkeleti László szerint ez arra utal, hogy – a szűkülő üzleti lehetőségek ellenére – a munkáltatóknak javarészt sikerült lépést tartaniuk a szokatlanul magas inflációval a fizetések tekintetében.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Legalábbis, a munkavállalók elégedetlensége idénre nem nőtt. A felmérésben részt vevő vállalatok közel 90 százalékánál volt valamilyen mértékű béremelés 2023-ban, ez többségüknél a 10 százalékot is meghaladta. Ez komoly teljesítmény a gazdasági környezetet figyelembe véve, és feltehetően sok esetben leginkább a megtartás kényszere szülte.
Eltérők a két oldal elképzelései a bérek terén
Katona Tibor, a cég kereskedelmi igazgatója kiemelte, hogy jóval látványosabb különbségeket mutatnak az egy évvel ezelőtti szándékokhoz képest a 2024-re vonatkozó fizetésemelési tervek: 44-ről közel 62 százalékra ugrott a szokásos, éves béremelést tervező vállalatok aránya, a mértékében azonban nagyobb visszaesés látszik. A tavalyi, többségében 10-15 százalékos emelési szándékkal szemben az idén tízből négy megkérdezett munkáltató (42%) alacsonyabb, 5-10 százalék közötti bővítéssel kalkulál. Az ennél is magasabb, 15-20 százalékos béremelés terve már csak mindössze a vállalatok 5 százalékánál jöhet szóba (egy éve ezek aránya 17% volt).
Ehhez képest a munkavállalók természetesen nagyobb várakozásokkal tekintenek az idei év elé. A legtöbben (30%) 5-10 százalék közötti emelésre számítanak, míg 19 százalékuk 10-15 százalékot, 9 százalékuk pedig 15-20 százalékot remél. Ugyanakkor a munkáltatói szándékban az is jelentős változásra utal, hogy további inflációkövető béremeléseket már csak minden tizedik cég tervez (10%), szemben a tavalyi 17%-kal.
A dolgozói elégedettségben természetesen a béren kívüli juttatások is lényegesek, amelyek között egy évvel ezelőtt még a cafeteria vezette a rangsort. Az idei abszolút favorit azonban a rugalmas munkavégzés: a munkavállalók szemében ez már olyan szintű elvárás, hogy a megléte már a toborzáskor komoly versenyelőnyt jelent – ezért azok a munkáltatók, amelyek megtehetik, általában lehetőséget is adnak erre, ami a felmérésben részt vevő vállalkozások 62 százalékára igaz.