Így vágja át a magyar dolgozókat a saját főnökük: kevesen tudják, hogy így teljesen ingyen gürcölnek

Pénzcentrum2023. február 1. 10:03

Ha munkaügyekről, munkajogi ismeretekről van szó, mi, magyarok nem állunk éppen a helyzet magaslatán. Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy számtalan olyan eset van, amikor teljességgel jogszerűtlen körülmények között állnak munkába az álláskeresők, és még csak nem is tudnak róla, hogy valami nem stimmel. Egyre több olyan álláshirdetésbe futhatunk bele, melyben kikötik, próbanap után állhat csak munkába a jelentkező, holott ez Dr. Mihovics Lívia, az Oppenheim Ügyvédi Iroda ügyvédjének segítségével a tulajdonképpen nem is létező próbanap kérdéskörét jártuk körül.

A magyarok egy jelentős része egyáltalán nincs tisztában a jogaival, amelyek mint munkavállalók megilletik, legyen szó munkahelyi konfliktusról, a munkaszerződés kötésről, vagy éppen annak a felmondásáról, betegségről vagy szabadságról.

De ami még rosszabb, hogy a munkaadók egy része is teljességgel fogalmatlan a toborzás kulcskérdéseivel kapcsolatban, és olyan álláshirdetésekkel árasztják el a piacot, amin már tényleg csak nevetni lehet. Majd azután sírni. Már külön Facebook csoportban gyűjtik a legpofátlanabb történeteket, és ezek között egyre gyakrabban olvashatunk a próbanappal kapcsolatos történeteket:

Sziasztok! Öt évig egy helyen dolgoztam, ez volt az első munkahelyem, így lenne egy kérdésem a tapasztaltabb álláskeresőkhöz. Az normális, ha behívnak próbanapra egy helyre, ahol 12 órát kell dolgozni, de két nap a próbanap, szóval 24 órát ingyen dolgozik nekik az új jelölt, mielőtt kiderül, hogy egyáltalán beválik- e? Az én előző munkaadóm kifizette a próbanapom is. Köszönöm a segítséget!

De olykor belefuthatunk álláshirdetések esetén is hasonlóba:

3 fő segédet keresek, Budapesti munkavégzésre. Akár azonnali munkakezdés. Szállásban nem tudok segíteni! Munkaidő: 08:00 - 16:00 Próbanap 15.000 Ft - fizetés minden pénteken. (Szombati munkavégzés is megoldható.)

Holott tulajdonképpen nem is létezik ez a fogalom.

A Munka Törvénykönyve nem tartalmaz olyan lehetőséget, hogy próbanapra be lehessen hívni a leendő munkavállalót. Az Mt. nagyon világosan fogalmaz:

munkaviszonyban munkabér jár, mégpedig legalább a minimálbér, legalább középfokú iskolai végzettséghez vagy középfokú szakképzettséghez kötött munkakörben pedig a garantált bérminimum.

 - tájékoztatta a Pénzcentrumot Dr. Mihovics Lívia, az Oppenheim Ügyvédi Iroda ügyvédje, majd hozzátette:

a próbaidő intézménye szolgál arra, hogy a munkáltató kipróbálja a munkavállalót, és persze fordítva is: hogy a munkavállaló felmérje, számára megfelelő-e a munkakör.  Az, hogy egy üzletbe behívok valakit eladónak egy napra, és ingyen dolgoztatom, az teljesen biztosan jogszerűtlen magatartás.

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

Mint megtudtuk, ha a munkáltató nem köt írásban munkaszerződést, csak behív valakit próbanapra, de ezt követően nem alkalmazza a munkavállalót, akkor bizonyos esetekben még az is előfordulhat, hogy a munkavállaló bírósághoz fordul és kéri annak megállapítását, hogy a munkába állásával írásbeli szerződés hiányában is létrejött a munkaviszony. Ilyen esetekben a munkaviszony határozatlan időre jön létre, és mivel próbaidőt csak írásban lehet kikötni a munkaszerződésben, ezért még arra sem tud hivatkozni a munkáltató, hogy a munkavállalót a próbaidő alatt bocsátotta el jogszerűen. Ez pedig ahhoz vezet, hogy a munkavállaló „elbocsátása” jogellenes lesz, ami sokba kerülhet a munkáltatónak. Dr. Mihovics Lívia hozzáteszi,

a próbanap további kockázatokat is rejt a munkáltató számára. Gondoljunk csak bele: véletlenül ráesik valami a munkavállalóra a raktárban, balesetet szenved. Ebben az esetben a munkáltató teljes kártérítési felelősséggel tartozik. Ezen felül egy súlyosabb baleset esetén az is előfordulhat, hogy ez akár a rendőrség, akár a hatóságok tudomására jut, amelynek könnyen azt lehet a vége, hogy a munkáltatót elmarasztalják feketefoglalkoztatás miatt. Persze az esetek nagy részében nem történik semmi, de ha mégis, az akár igen messzemenő következményekkel járhat. Egy ilyen jogellenes próbanappal a munkáltató az, aki sokkal többet veszíthet. Véleményem szerint egyébként sem alkalmas egy próbanap arra, hogy abból a munkáltató leszűrje azt, hogy a munkavállaló alkalmas-e az adott munkakör ellátására. Ha egy munkáltatónak valóban az a szándéka, hogy valakit hosszabb távra alkalmazzon, nem gondolom, hogy él a próbanap intézményével. Úgy tűnik, ez sokszor inkább arra szolgál, hogy a munkáltató az átmeneti munkaerőhiányt próbálja ingyen foglalkoztatással pótolni.

Mi lehetne jogszerű?

A szakértő szerint létezik az egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló munkaviszony, amelyet a felek akár törvényben meghatározott minta-munkaszerződés megkötésével is létesíthetnek, és ennek keretében akár egynapos foglalkoztatás is megoldható jogszerűen. Munkabért viszont természetesen ebben az esetben is fizetni kell a munkavállalónak. De ennél is sokkal kézenfekvőbb az a megoldás, hogy

a munkáltató olyan felvételi eljárást dolgoz ki egy hozzáértő HR szakemberrel, amely alkalmas arra, hogy kiszűrje az eleve alkalmatlan munkavállalókat. Egy jól átgondolt felvételi eljárás sokkal több, a munkakör szempontjából lényeges információhoz juttatja a munkáltatót, mint egy próbanap. A felvételi eljárás része lehet az is, hogy a munkáltató vizsgafeladatot ad a munkavállaló részére vagy valamilyen tesztet töltet ki vele.

Dr. Mihovics Lívia azonban figyelmeztet, ezzel persze nem játszható ki az a szabály, miszerint a munkavállalót ingyenesen, szerződés nélkül egy napra sem lehet foglalkoztatni. Vagyis a vizsgafeladat nem lehet az, hogy a munkavállalót a munkáltató beállítja egy napra az eladótérbe ruhát árulni. Ez nem csak az írásbeli munkaszerződés hiánya miatt lesz jogszerűtlen, de a munkavédelmi jogszabályokat is sérti, hiszen minden munkavállalónak munka- és tűzvédelmi oktatásban is részesülnie kell, valamint foglalkozás-egészségügyi alkalmassági vizsgálaton is részt kell vennie.

Arra a kérdésre, hogy ezenkívül mire kell még nagyon odafigyelni, ha valaki munkát vállal, elmondta:

Írásbeli, aláírt munkaszerződés és hivatalos bejelentés nélkül senki ne vegye fel a munkát – ezeknek feltétlenül meg kell lenniük.

 A sarokkövek a szerződésben, amelyeknek mindenféleképpen benne kell lenniük, pedig a munkakör és az alapbér. Ez a kettő elem a legfontosabb, mert ha semmi más nincs is benne a munkaszerzősben, akkor erre az esetre a Munka törvénykönyve tartalmaz kisegítő szabályokat. Például, ha nem állapodtak meg a felek meg a munkaviszony időtartamáról, akkor azt úgy kell tekinteni, hogy határozatlan időre jött létre,  ha nem került kikötésre a szerződésben próbaidő, , akkor nincs próbaidő, és ezt utólag sem lehet pótolni. Ha nincs írásbeli megállapodás a munkavégzési helyben, akkor az a hely minősül munkavégzési helynek, ahol az adott munkakörben a munkavállalók szokásosan végzik a munkájukat.

Címkék:
munkahely, munkabér, munka, munkavállaló, munkáltató, jogász, munkaviszony, munkaszerződés, munkakör, munkáltatók, munkajogász,