Pénzcentrum • 2022. november 17. 15:21
A magas infláció – ahogy a gazdaság minden területére – a munkaerőpiacra is jelentős hatást gyakorol. A következmény ágazatonként és piaconként eltérő lehet, de általános jelenség, hogy ellentétes hatásokat mérlegelve kell a szakembereknek döntéseket hozniuk: a növekvő kiadásaik mellett igyekeznek megtartani a munkavállalóikat, akiknek a megélhetési költségeik drágultak, így magasabb a fizetési igényük is. Munkavállalói oldalról fokozott aktivitás várható a munkaerőpiacon, az álláshirdetések száma azonban csökkenni kezdett – derült ki a Profession.hu újonnan indult Backstage elnevezésű podcast műsorából.
A növekvő megélhetési költségek aktivitásra sarkallják a munkavállalókat a munkaerőpiacon: a jobb fizetés érdekében többeket motiválhat a kialakult helyzet arra, hogy magasabb fizetésért új állást keressenek. A váltásra leginkább ösztönző tényező eddig is a fizetés volt, aminek most tovább fokozódott a jelentősége. A cégeknek tehát továbbra is fontos sikertényező lehet az új munkaerő hatékony megtalálása és felvétele, ehhez képest pedig – a csökkenő toborzási intenzitás miatt – felértékelődik a jelenlegi munkavállalóik megtartása. Mindeközben bizonytalan gazdasági környezetben kell rövid és gyakran akár hosszú távú döntéseket meghozniuk.
Az infláció miatti megélhetési költségek miatt a cégek a legtöbb esetben emeltek munkavállalóik fizetésén, juttatásain. Az egyik legfontosabb stratégiai kérdés ebben az esetben, hogy mi lehet ennek az optimális mértéke és formája: egyszeri vagy állandó összeget adjanak a munkáltatók a munkavállalóiknak. A béremeléseknek mindenképpen be kell épülniük a vállalat költségvetésébe, amit gyakran az árak emelésével kompenzálnak. Ebben az esetben pedig az válik a legfontosabb kérdéssé, hogy milyen mértékű áremelkedést bír el a piac és az ebből adódó drágulást a termékek és a szolgáltatások megfizetésekor a fogyasztó tolerálja-e majd.
Az áremelkedés mértékében jelentős különbségek lehetnek az ágazatok között. Beleszólhat az árazásba a forint árfolyamának való kitettség: például, hogy a működéshez szükséges input külföldről érkezik-e, illetve az exportképesség.
A teljesen vagy jelentős részben külföldi piacra termelő vállalatoknak kevésbé hátrányos a forintárfolyam változékonysága. A belföldre termelő cégek árképzését viszont sokkal markánsabban érinti mind a forint árfolyamának gyengülése, mind a magyarországi infláció: duplán sújtja őket ez a helyzet, ha olyan fogyasztók számára termelnek, akiknek a zsebében kevesebb marad az adott termékre vagy szolgáltatásra. A munkaadók költségei is jelentősen emelkednek, ezért a nehezebb helyzetbe került vállalatok kevésbé tudnak a munkavállalóik megtartására pénzt fordítani, így fokozott munkaerő-elvándorlással kell számolniuk
– fogalmazott Bod Péter Ákos, közgazdász, korábbi MNB elnök, az MTA doktora.
Azok a cégek, amelyek kevésbé vannak kiszolgáltatva a forint értékének, az ügyfélkör szűkülésének, a magas energiaárak okozta extra kiadásoknak, jobb pozícióból indulnak a munkavállalóik megtartását illetően. A bérfejlesztés lehet az egyik legideálisabb eszköz a megtartásra, de a bizonytalan jövő évi kilátások miatt a cégek jelentős része nem engedheti meg magának. Ilyen helyzetben érdemes elgondolkozni az egyszeri béren kívüli juttatáson, bónuszon, ezzel is kompenzálva valamelyest a munkavállalók magasabb megélhetési költségeit. Reszkető Péter, a Cargo-Partner regionális HR vezetője a kölcsönös megértés fontosságára hívta fel a figyelmet:
Felelős vezetőként fel kellett készítenünk a kollégákat a várható helyzetre, miközben folyamatosan kommunikálnunk kell feléjük, hogy érezzék: ugyan nem lesz egyszerű ez az időszak, de kölcsönös empátiával áthidalhatóak ezek a problémák. Nem az őszt vagy a tavaszt akarjuk csak átvészelni, hanem látjuk, hogy ezzel a csapattal akarjuk négy év múlva is a céget működtetni és együtt kell megérkeznünk velük, a lehető legkisebb veszteséggel
– fogalmazott a szakember.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Az anyagiak mellett a cégen belüli bizalmi légkör és a kölcsönös odafigyelés is jelentős segítség lehet a bizonytalan helyzetekben.
A közösség ereje és a stabilitás fog felértékelődni a »pénzügyi egészség« mellett – ezek mind kapaszkodót nyújthatnak egy nehezebb helyzetben és akár platformot adhatnak a közös gondolkodásra, a közös megoldások keresésére. Nem csak a kollégák mellett állunk, hanem az ügyfeleinknek is igyekszünk segíteni, például a pénzügyi tudatosságuk növelésével, a hitelek átstrukturálásával
– mondta el Menyhért Ildikó, az Erste Bank HR vezetője.
A szakértői szerep felértékelődésére hívta fel a figyelmet Migléczi Krisztina, a Duna House HR Business Partnere.
Ahogy a járványhelyzet alatt, úgy most is érzékeljük, hogy az ingatlanközvetítői szektort kevésbé érintik a válságok: a különböző magánéleti helyzetek folyamatosan mozgásban tartják az ingatlanpiacot. A jelenlegihez hasonlóan nehéz időszakokban felértékelődik a szakértői szerep és nyitottabbá válnak az ügyfelek arra, hogy hozzáértő segítséget vegyenek igénybe – a mi esetünkben ingatlanértékesítés során
– mondta a szakértő.