Igazi melós gyötrelem: Magyarország a legtöbbet dolgozó, de legkevesebbet kereső EU-s lista elején

Biró Attila2021. november 17. 14:02

Magyarországon bár az EU-s átlagnál kisebb mértékben nőtt a ténylegesen ledolgozott munkaórák száma 2021 második negyedévében az elsőhöz képest, még így is, a ledolgozott órákat tekintve a 9. legtöbbet teljesítik a magyar munkavállalók az EU 27 országát figyelembe véve. Ehhez pedig már csak hab a tortán, hogy vásárlóerő-paritáson mérve megközelítőleg csupán 4 országban keresnek kevesebbet a dolgozók az EU-ban a magyaroknál. A munkaórák száma tehát magas, a fizetés mennyisége viszont alacsony idehaza.

2021 második negyedévében az EU 20-64 év közötti foglalkoztatottjai összességében 3 százalékkal dolgoztak többet főállásukban, mint 2021 első negyedévében – adta hírül friss statisztikájában az Eurostat. Az adatokból az is kiderült, hogy az unió legtöbb tagállamában munkaidő-növekedés volt megfigyelhető. A tényleges munkaórák mennyiségének legnagyobb növekedés egyébként Görögországban volt megfigyelhető, itt átlagosan 18 százalékkal emelkedett ez a mutató.

Ezzel szemben a foglalkoztatottak hat tagállamban kevesebb órát dolgoztak fő munkahelyükön 2021 második negyedévében. A csökkenés mértéke 0,2 százalék (Luxemburg) és 3,6 százalék (Belgium) között mozgott 2021 második negyedévében.

Loading...

Ahogy a grafikonon látszik, Magyarországon átlagosan 2,2 százalékkal nőtt a ledolgozott órák száma 2021 második negyedévében. Ezzel hazánk elmarad az EU-s átlagtól, az EU-s középmezőnyénél valamivel hátrébb helyezkedik el. Ezzel az eredménnyel egy átlagos 20-64 év közötti magyar

38,1 órát dolgozott le egy héten 2021 második negyedévében, főállásban.

Ez az EU összesített rangsorában viszont elég a top 10-re, egészen pontosan a 9. helyre. Ami azt is jelenti, hogy munkaórákat tekintve, egy átlagos magyar munkavállaló a 9. legtöbbet dolgozik az EU 27 országát vizsgálva.

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

Loading...

A friss statisztikákból egyébként kiderült az is, hogy a magyar férfiak átlagos heti munkaóráinak száma 0,6 százalékkal nőtt, míg a nőké 4,1 százalékkal emelkedett 2021 első és második negyedéve között. Ez a trend, mármint, hogy a nemek szempontjából a nők munkaideje átlagosan jobban emelkedett, az egész Európai Unióra jellemző volt. Igaz, Magyarországon a nők munkaórája az EU-s átlagnál 0,8 százalékkal jobban emelkedett, míg a férfiaknál mért emelkedés több mint két százalékkal elmaradt az uniós átlagtól.

Sokat dolgozunk, keveset keresünk?

Ahogy az Eurostat friss statisztikája megmutatta, egy átlagos 20-64 év közötti magyar munkaórában mérve a 9. legtöbbet dolgozik az EU-ban. Ehhez képest, ha megvizsgáljuk a havi nettó béreket vásárlóerő-paritáson (a különböző országokban eltérő árszínvonal kiküszöbölése végett), akkor megközelítőleg azt találjuk, hogy Magyarországnál csak három EU-s országban visznek haza kevesebbet a dolgozók, sorrendben visszafelé haladva: Portugáliában, Szlovákiában és Bulgáriában.

Ha ezt a névsort összevetjük a fenti, második grafikonnal, akkor azt látjuk, hogy az Európai Unió négy legrosszabbul kereső országa egytől-egyig ott van a 10 legtöbb munkaórát ledolgozó ország között. Öröm az ürömben, hogy a keresetben mögöttünk végző tagállamok, átlagos ledogozott munkaórák tekintetében előttünk járnak.

Címkék:
fizetés, átlagkereset, magyarország, vásárlóerő, óraszám, fizetések, átlagfizetés, átlagjövedelem, vásárlóerő-paritás, munkaóra,