Pénzcentrum • 2012. október 15. 12:17
Nyoma sincs a múlt pénteken benyújtott adótörvény-csomagban a nyugdíjjárulék-plafon eltörlésére vonatkozó rendelkezéseknek, illetve a pénztárgépek és az adóhatóság közötti online összeköttetési kötelezettségre vonatkozó módosításoknak. Emiatt egyelőre nagyjából 150 milliárd forintnyi többlet költségvetési bevételi forrás bizonytalan.
A társadalombiztosításról szóló törvény jelenleg azt írja elő, hogy a foglalkoztatottnak a nyugdíjjárulékot a járulékalapul szolgáló jövedelme, legfeljebb azonban a központi költségvetésről szóló törvényben az egy naptári napra meghatározott összeg naptári évre számított összege (járulékfizetési felső határ) után kell megfizetnie. (Az idei évben ez egy naptári napr 21 700 forint). A rendelkezést akár úgy is lehet értelmezni, hogy akkor sincs plafon, ha a költségvetési törvény 2013-ra nem határoz meg konkrét összeget, vagyis, ha nincs járulékfizetési felső határ, akkor minden jövedelem után kell járulékot fizetni.
Az is elképzelhető, hogy a kormány az adótörvény-csomaghoz benyújtandó módosító indítvány formájában kívánja beterjeszteni a nemrégiben bejelentett módosításokat, vagy újabb törvénycsomagban viszi a parlament elé a költségvetési kiigazításokat tartalmazó törvénymódosításokat. Mindkét megoldással jelentősen nehezíti a jogszabályalkotás nyomon követhetőségét.
Továbbra sem lehet tudni, hogy ha eltörölnék a nyugdíjjárulék-fizetési plafont, akkor a magasabb összegű befizetés nagyobb nyugellátást is vonna-e maga után. Mint azt a Pénzcentrum.hu nemrégiben megírta, nem kell feltétlenül több ellátást adni azoknak, akik a nyugdíjjárulék-plafon eltörlése miatt jövőre több járulékot fizetnének. A jelenlegi társadalombiztosítási rendszer ugyanis több esetben korlátozza a pénzbeli juttatásokat attól függetlenül, hogy valaki mekkora összegű járulékot fizetett be.
Korábbi cikkünkben arról is vitatkoznak a szakértők, hogy mekkora plusz bevételhez juthat a költségvetés a járulékfizetési plafon eltörlésével.
KATTINTS! Nyugdíjmizéria: ki veszít a kormány legújabb terveivel?
Egyelőre nem szerepelnek a törvényjavaslatban a pénztárgépek és az adóhatóság közötti online összeköttetési kötelezettségre vonatkozó módosítások sem. Angyal József okleveles adószakértő szerint a tervezett intézkedés valóban könnyítené az áfabefizetések ellenőrzését, és növelhetné a költségvetés bevételei. Azt azonban kivitelezhetetlennek tartja, hogy valamennyi pénztárgép állandó online összeköttetésben legyen a NAV-val, amiatt ugyanis teljesen lebénítaná az internetes rendszert. Jó megoldásnak tartaná, ha minden hónap végén adatot kellene szolgáltatni a pénztárgépek fekete dobozában tárolt információkról. (A kormány feltételezése szerint az ellenőrzések előtt a vállalkozások úgy tudnak csalni az áfával, hogy kicserélik a pénztárgépek fekete dobozát.)
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Ehhez azonban le kell cserélni a pénztárgépeket, ami jelentős többletterhet ró a vállalkozásokra. Angyal József szerint azonban erre legalább fél év haladékot kellene adni, lévén, hogy október közepén járunk, és még be sem nyújtotta a parlamentnek a tervezett módosításokat a kormány. Emiatt viszont a jövő évre várt 95 milliárd forintnak a töredékét, 10-20 milliárd forintot hozhat a konyhára a szigorítás.
Akár zárószavazás előtti indítványban is lehet még módosítani
Csak az átláthatóságra való törekvés hajthatná a kormányt arra, hogy a bejelentett intézkedéseket azonnal nyomon lehessen követni a parlament előtt lévő törvénymódosítási javaslatokban. Az Országgyűlés Házszabálya szerint ugyanis az előterjesztő - jelen esetben a nemzetgazdasági miniszter -, továbbá az első helyen kijelölt bizottság és az alkotmányügyi bizottság még a zárószavazás előtt is bármelyik törvényjavaslatot módosíthatja, csak annyi a megkötés, hogy a módosító javaslat nem terjedhet ki az egységes javaslat által nem érintett törvények rendelkezéseire. Márpedig már a beterjesztett adótörvény-csomagban is szerepelnek a társadalombiztosítási törvényre vonatkozó kisebb módosítások, így a zárószavazás előtt még bármikor, bármit hozzá lehet toldani.