Pénzcentrum • 2012. június 21. 14:25
Nem kellene a jövőben jövedelem- és vagyonnyilatkozattal sokkolniuk a szülőket azoknak az önkormányzatoknak, amelyek nem kívánnak térítési díjat bevezetni a bölcsődékben - kezdeményezi az emberi erőforrások minisztere az egyes szociális tárgyú és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslatban. Az előterjesztést sürgős üzemmódban tárgyalja az Országgyűlés a július 13-ig tartó rendkívüli ülésszakban.
A bölcsődei ellátásért térítési díjat kell fizetni - szögezi le a január elsejétől megváltozott, gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény. Az önkormányzatoknak lehetőségük van arra, hogy csökkentsék vagy elengedjék a díjat, de csak akkor, ha azt a család jövedelmi és vagyoni viszonyai indokolják. Ebből kifolyólag azoknak az önkormányzatoknak is jövedelem- és vagyonnyilatkozatot kell bekérniük a szülőktől, amelyek nem kívánnak a bölcsődés gyermekek gondozásáért térítési díjat szedni.
Mint azt korábban megírtuk, ilyen például a főváros XIII. kerülete, ahol jövedelmi és vagyoni helyzettől függetlenül senkinek nem kell a XIII. kerületi bölcsődés gyermekek után gondozási díjat fizetni. Azoknak a szülőknek, akiknek az állandó lakcímük nem a kerületben van, gyermekük étkezéséért naponta 526 forintot kell fizetniük. Egy hónapban 20 nappal számolva ez is 10 ezer forint kiadást jelent. A kerületben lakók gyermekei után továbbra sem kell fizetni az ellátásért.
Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter az egyes szociális tárgyú és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslatban egyebek között a bölcsődei térítési díjra vonatkozó szabályok módosítását kezdeményezi. Eszerint ha a fenntartó (többségében az önkormányzat) úgy dönt, hogy a gondozásért nem kér térítési díjat, akkor nem kell elvégezni a jövedelemvizsgálatot. Vonatkozik ez azokra a bölcsődékre is, amelyek csak az étkezésre állapítanak meg személyi térítési díjat. A módosítás indoklása szerint ezzel biztosítható, hogy az adminisztratív terhek ne növekedjenek azon fenntartóknál, amelyek továbbra is csak az étkeztetésért kérnek térítési díjat a bölcsődékben, és nem élnek a gondozási díj bevezetésének lehetőségével.
A törvényjavaslat konkrétan nevesíti a bölcsődéket, amikor megszabja, hogy azokban az intézményekben, amelyekben viszont kell fizetni térítési díjat, mekkora lehet annak az összege. Az előterjesztés egyértelműsíti, hogy a személyi térítési díj összege igénybe vevőnként nem haladhatja meg a gyermek családjában az egy főre jutó rendszeres havi jövedelem 25 százalékát, ha a gyermekétkeztetés mellett a gondozásért is személyi térítési díjat kell fizetni. Ugyanakkor azokban az intézményekben, amelyek csak az étkezésért szednek díjat, nem kell alkalmazni a térítési díjra vonatkozó százalékos korlátozást.
A Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (BDDSZ) felmérése szerint a vizsgált önkormányzatok több mint fele bevezette a bölcsődei gondozási díjat. A szülőknek havonta minimum 3 235 forintot kell fizetniük. A jövedelmi viszonyokhoz igazított maximum díjteher átlagosan havi 10 355 forint. Az étkezési díj egy gyermekre vetítve havi 8 761 forint. Legdrágább lehet a bölcsőde a XII. kerületben és a legolcsóbb pedig Budapest XIII. kerületében, ahol - mint korábban említettük - sem az étkezésért, sem a gondozásért nem kell fizetni a kerületben élő gyermekek után. Salgótarjánnak nincs bölcsődéje.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)