Pénzcentrum • 2012. március 14. 11:59
Több tízezer közszférában dolgozónál a bérkompenzáció ellenére nem teljesült az a kormányzati ígéret, hogy senki nem jár rosszabbul az adótörvény-változásokkal. Március 15-ig kell kérniük a bérkompenzációt a közszférában dolgozóknak ahhoz, hogy január 1-ig visszamenőlegesen megkaphassák a jövedelempótlékot.
Mint azt korábban a Pénzcentrum.hu megírta, a kormány által a világon a legegyszerűbbnek titulált adórendszer ára a világ legbonyolultabb kompenzációs rendelete, amely alapján a közszférában dolgozók jövedelem-kiegészítést kaphatnak. Ráadásul a tapasztalatok szerint nem is teljesült az a kormányzati ígéret, hogy - változatlan körülmények és munkateljesítmény esetén - senkinek nem csökkenhet a nettó keresete az adójóváírás eltörlése miatt.
Több 10 ezer közszférában dolgozó kapott kevesebb fizetést az első két havi munkájáért - mondta el a Pénzcentrum.hu-nak Fehér József, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének főtitkára. Mint azt a Pénzcentrum.hu korábban megírta, a bérkompenzációs rendszer legnagyobb vesztesei azok, akiknek a házastársuk, élettársuk vonja le az adóalapjából a kedvezményt. Ők ugyanis kevesebb bérkompenzációt kapnak, mint azok, akiknek nincs kiskorú gyermekük. A főtitkár elmondása szerint több ezer közszférában dolgozó járt pórul a rendelkezés miatt.
A kompenzációs rendelet részleteiről ITT OLVASHATSZ! Ennyi bérkompenzáció jár a közszférában
Ugyancsak óriási vesztesei a bérkompenzációs rendszernek azok, akik tavaly év közben nem vették igénybe az adójóváírást, hanem a májusban benyújtandó bevallásban kívánták érvényesíteni. A bérkompenzáció feltétele ugyanis, hogy az érintetteknek tavaly igénybe kellett venni az adójóváírást. Akik nem kérték év közben, azoknál úgy tekintette a kormány, hogy nem volt magasabb a nettó fizetésük, mint az idén, tehát nincs mit kompenzálni, noha ők nem lemondtak az adójóváírásról, hanem valamilyen megfontolásból egy összegben kívántak hozzájutni - magyarázta Fehér József.
Több ezer közszférában dolgozónak azért csökkent a nettó keresete, mert a tavalyi 78 ezer és az idei 93 ezer forintos minimálbér, illetve a középfokú végzettséget igénylő tevékenységekre meghatározott 94, illetve 108 ezer forintos garantált bérminimum közé esett a múlt évben a jövedelme. Az érintettek fizetését csak a minimálisan elvárt összegre emelték fel, noha az nem volt elegendő ahhoz, hogy ugyanazt a nettó fizetést kapják meg, mint tavaly.
Szintén több ezer olyan közszolga van, akinél minden stimmel a bérkompenzáció végrehajtása során, mégis 200-400 forinttal kevesebb nettó fizetést kapnak, mint tavaly. Ezt a problémát lehet kicsinyesnek tartani, de egy olyan rendszerben, amelyben 100 forintos bruttó bérkompenzáció is szerepel, tényszerű megállapítás, hogy mínusz 200-300 forintos eltérés esetén sem teljesül az az ígéret, hogy senkinek nem csökken a nettó keresete. Ráadásul sajnálatos módon sok olyan család van Magyarországon, ahol a havi 200-400 forint is hiányzik a hó végén a kasszából. Ez éves szinten 2400-4800 forint. A szakszervezet azt is elfogadhatónak tartja, ha az érintetteknek ősszel egy összegben megkapják a különbözetet.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A szakszervezet az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) ülésén is felvetette az említett problémákat. A kormányzat részéről jelen lévő Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára arra tett ígéretet, hogy a kormány megvizsgálja a felmerült hiányosságokat.
A közszférában dolgozóknak a hatályos rendelet szerint március 15-ig kell kérniük a kompenzációt ahhoz, hogy január 1-ig visszamenőlegesen megkaphassák a jövedelempótlékot. A szakszervezet ígéretet kapott arra, hogy amennyiben bebizonyosodik, hiba van a rendszerben, meghosszabbítható a március közepi határidő.
A főtitkár hozzátette: a bérkompenzáció irtózatos bürokratikus terheket ró a munkáltatókra. A kormány eredetileg összesen 64 milliárd forintot irányzott elő erre a célra, amiből 4,3 milliárd forintot átcsoportosított a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alapba a gyermekgondozás díjban, terhességi gyermekágyi segélyben részesülők kompenzációjára. Fehér József szerint sokkal egyszerűbb megoldás lett volna 5 százalékkal felemelni az illetményalapot, ami összesen 70 milliárd forintjába került volna az államnak.