Pénzcentrum • 2011. július 28. 10:32
Megszűnnének a délutáni és az éjszakai műszakban dolgozóknak járó pótlékok a Munka törvénykönyve tervezett módosítása szerint. Egyes ágazatokban - például egészségügy, vegyipar, autógyártás - a jelenlegi fizetésüknek jelentős részét elveszíthetik a dolgozók, ha életbe lépnek a nemzetgazdasági tárca által javasolt változtatások.
Nem szerepelnek a Munka törvénykönyve tervezett módosításában a többműszakos munkaidő-beosztásban, illetve a megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott munkavállalóknak járó délutáni, illetve éjszakai műszakpótlékok.
A jelenlegi szabályozás szerint a délutáni műszakban 15 százalékos, az éjszakaiban pedig 30 százalékos műszakpótlék illeti meg a dolgozókat.
A megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott munkavállalót a délutáni műszak után további 5, az éjszakai műszak után pedig plusz 10 százalék műszakpótlék illeti meg.
A törvénytervezet szerint viszont csak az éjszakai munkavégzés esetén maradna meg a bérpótlék, amely nem azonos az éjszakai műszakkal. Az éjszakai munkavégzésre vonatkozó szabályok lényegüket tekintve nem változnának. Továbbra is az este 10 és reggel 6 óra között végzett munka számít majd éjszakai munkánk, feltéve, ha annak időtartama meghaladja az 1 órát.
Éjszakai munkát végző munkavállalónak az számít, aki várhatóan az éves munkaidejének legalább egynegyedében éjszakai munkát végez. Az érintetteknek továbbra is 15 százalékos pótlékot kellene kifizetni.
Jelenleg akik 3 műszakban dolgoznak, azok a délutáni, illetve az éjszakai műszakpótlékra, valamint az éjszakai munkavégzésért járó pótlékra is jogosultak. Mindezekből viszont csak az éjszakai pótlék maradna meg.
A túlórát sem kell kifizetniük a munkáltatóknak
A munkáltató dönthetné el a jövőben, hogy 50 százalék bérpótlékot vagy szabadidőt ad a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben, illetve a munkaidőkereten, vagy az elszámolási időszakon felül végzett munka esetén. A szabadidő nem lehet kevesebb az elrendelt rendkívüli munkaidő, illetve a végzett túlmunka tartamánál, és erre az időre az alapbér arányos része jár.
A jelenlegi szabályozás szerint a túlmunkáért ki kell fizetni az 50 százalékos pótlékot. Kivétel ez alól, ha a munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása szerint pótlék helyett szabadidőt kell biztosítani.
Pihenőnapon, munkaszüneti napon 100 százalék bérpótlék
Bizonyosan pótlékot kellene viszont fizetni a jövőben is a dolgozónak akkor, ha heti pihenőnapra, pihenőidőre, vagy munkaszüneti napra rendeli el a munkáltató a rendkívüli munkavégzést. A pótlék mértéke 100 százalék lesz. Amennyiben a munkáltató másik pihenőnapot, pihenőidőt biztosít, csak 50 százalékos bérpótlék jár a dolgozónak.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 20 000 000 forintot 20 éves futamidőre már 6,22 százalékos THM-el, havi 143 171 Ft forintos törlesztővel fel lehet venni a K&H Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az UniCredit Banknál 6,42%, a Magnet Banknál 6,76%, az Erste Banknál 6,78%, a CIB Banknál 6,79%, míg a Raiffeisen Banknál pedig 7%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
A szabadidőt, heti pihenőnapot, pihenőidőt legkésőbb a rendkívüli munkaidőben történő munkavégzést követő hónapban, munkaidőkeret alkalmazása esetén pedig a munkaidőkeret, illetve az elszámolási időszak végéig kell kiadni.
Készenlétnél és ügyeletnél is jár a pótlék
Készenlét és ügyelet esetén is marad a bérpótlék, mértéke előbbinél 20, utóbbinál 40 százalék lesz.
Az új szabályozásban is szerepel, hogy a munkavállaló - a napi munkaidő-beosztásán túl - rendelkezésre állásra kötelezhető. Négy órát meghaladó időtartamú rendelkezésre állás csak a társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás folyamatos biztosítása, baleset, elemi csapás, súlyos kár, továbbá az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése, illetve elhárítása, továbbá a technológia biztonságos, rendeltetésszerű alkalmazásának fenntartása érdekében rendelhető el.
A munkáltató a munkavállaló számára meghatározhatja a rendelkezésre állás helyét, ekkor beszélünk ügyeletről. Készenlét elrendelése esetén a munkavállalónak úgy kell megjelölni a tartózkodási helyét, hogy a munkáltató utasítása esetén haladéktalanul munkavégzésre tudjon jelentkezni.
Az ügyelet időtartama nem haladhatja meg a huszonnégy órát, amibe az ügyelet megkezdésének napjára beosztott rendes, illetve elrendelt rendkívüli munkaidő tartamát be kell számítani.
A készenlét havi időtartama a 168 órát nem haladhatja meg, amit munkaidő-keret alkalmazása esetén átlagban kell figyelembe venni. Nem rendelhető el készenlét a heti pihenőnap, illetve heti pihenőidő tartama alatt, ha az elrendelést megelőző 168 órás időszakban a munkavállaló a heti pihenőnapján, illetve heti pihenőideje alatt készenlétet teljesített.