Pénzcentrum • 2011. július 22. 11:05
Bármelyik munkavállalótól könnyebben meg tudnak szabadulni a jövőben a munkáltatók, ha már nem kívánják őket tovább alkalmazni - derül ki a Pénzcentrum.hu birtokába került Munka törvénykönyve tervezett módosításából. Nem védekezhet a munkavállaló a kirúgása előtt a vele szemben felhozott kifogások ellen. Ha a bíróság megállapítja, hogy jogellenesen bocsátották el, akkor pedig nem kapja meg az elmaradt munkabérét, hanem legfeljebb a 18 havi átlagkeresetének megfelelő kártérítés illetné meg. Tekintettel a bírósági eljárások hosszára - egy per átlagosan több mint két évig is elhúzódik - jelentős kár éri a munkavállalót.
Kikerülne a Munka törvénykönyvéből az a rendelkezés, amely szerint a munkavállaló munkavégzésére vagy magatartására hivatkozással történő munkáltatói felmondás előtt lehetőséget kell adni a vele szemben felhozott kifogások elleni védekezésre.
A hatályon kívül helyezést érdekesen indokolja a tervezet. Eszerint "a szabályozás nem érte el a célját. A munkaviszony megszüntetése előtt a munkáltató a munkavállalókat nem hallgatta meg, mert attól tartott, hogy a meghallgatás és a megszüntető jognyilatkozat közlése közötti időtartamban a munkavállaló keresőképtelenné válik. A munkaügyi perekben a meghallgatás elmaradását a bíróságok nem értékelték".
Vagyis arra hivatkozásul kerül ki a törvényből egy rendelkezés, mert a munkáltatók egyébként sem tartották be a kötelezettségüket, a munkaügyi bíróságok pedig nem büntették meg ezért őket.
Újabb szorítás a munkavállalóknak, hogy a munkaviszony nem a bírósági ítélet jogerőre emelkedésének napján, hanem a munkaviszonyt megszüntető nyilatkozat közlésekor szűnne meg a jövőben. Ezért a munkavállalók nyertes per esetén nem kapnák meg a jogerős bírósági határozat hatályba lépése, illetve a felmondás időpontja közötti, törvény szerint őket visszamenőlegesen megillető jövedelmüket. Ehelyett kártérítést kaphatnának, amelynek mértéke legfeljebb 18 havi átlagkeresetük lehetne.
Tekintettel arra, hogy a munkaügyi bírósági perek átlagosan több mint két évig húzódnak, jelentős kár éri azokat a munkavállalókat, akiket jogellenesen küldik el a munkahelyükről.
További szigorítás a dolgozók számára, hogy a javaslat szűkíti azokat az eseteket, amikor a munkáltatónak vissza kell helyeznie az eredeti munkakörébe a jogellenesen elbocsájtott munkavállalót. A jövőben csak abban az esetben kell ezt tenni, ha a munkáltató munkaviszonyt megszüntető nyilatkozata az egyenlő bánásmód követelményébe ütközött, illetve ha a munkavállaló munkavállalói (szakszervezeti, üzemi tanácsi) képviselő.
Veszélyben a kisgyermekesek és a nyugdíj előtt állók is
Mint azt csütörtökön a Pénzcentrum.hu megírta, a védelmi időszak alatt is közölhetik a munkáltatók a jövőben, ha a védettség lejárta után nem kívánják tovább foglalkoztatni a munkavállalókat. Így gyorsabban utcára kerülhetnek a 3 évnél fiatalabb gyermeket nevelő szülők, és a táppénzen lévők is. Ráadásul a felmentési idő már a védelmi idő lejártának napján kezdődik, nem pedig az azt követő 15., illetve 30. naptól.
Megszűnik a nyugdíj előtt állók védettsége is; az öregségi nyugdíjkorhatár előtt 5 éven belül is bárkit el lehet majd küldeni rendes felmondással is.
KATTINTS! Kirúghatják a kisgyermekeseket és a nyugdíj előtt állókat is
Nem lesz védett a szakszervezeti vezető sem
Az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke emlékeztetett, hogy már azzal is intézményesített keresetcsökkentést hajtott végre a Munka törvénykönyvének módosításával a kormány, hogy a túlóráért nem köteles bért adni a munkáltató. A mostani tervek szerint pedig megkönnyítik az elbocsátást és jelentősen megváltoztatják a munka feltételeit.
A szakszervezetek eredetileg szeptember 29-től hirdették D-day elnevezéssel határozatlan idejű, országosan összehangolt akciójukat. Az elnevezés arra utal, hogy a szakszervezetek úgy kívánnak küzdeni a munkavállalók jogaiért, mint a II. világháború egyik meghatározó csatájában - a normandiai partraszállásban - részt vevő szövetséges katonák.
A javaslat szerint a jövőben megszűnne a szakszervezetek vétójoga, vagyis a jövőben az érdekképviseletek már nem nyújthatnának be kifogást a szakszervezeti tisztségviselő munkaviszonyának rendes felmondása ellen.
A javaslat szerint az alapvetően a szakszervezeteknek a szocialista gazdasági és politikai rendszerben betöltött sajátos szerepére épülő jogintézmény, illetve annak törvényben való szabályozása nem fér össze a piacgazdasággal, indokolatlanul és diszfunkcionálisan korlátozza a magánjogi jogállású munkáltató tulajdonosi jogait.
Könnyebben fel lehet majd mondani a határozott idejű szerződéseket is
A jövőben a határozott idejű szerződéseket is meg lehetne szüntetni rendes felmondással is. A jelenleg hatályos szabályok szerint a határozott idejű szerződéseket csak a próbaidő alatt, rendkívüli felmondással vagy közös megegyezéssel lehet felbontani.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
A rendes felmondást meg kell majd indokolni. Ilyen indok lehet a felszámolási- vagy csődeljárás, a munkavállaló tartós alkalmatlansága, illetve az is, ha a munkaviszony fenntartása elháríthatatlan külső ok következtében lehetetlenné válik.
A munkavállaló is megszüntetheti a jövőben rendes felmondással a határozott idejű munkaviszonyát. A felmondás indoka viszont csak olyan ok lehet, amely számára a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tenné, vagy körülményeire tekintettel aránytalan sérelemmel járna.
Kikerül a jogszabályból az a rendelkezés, mely szerint a határozott idejű munkaviszony határozatlan idejűvé alakul át, ha a munkavállaló közvetlen vezetője tudtával a kikötött időtartam lejártát követően legalább 1 munkanapot dolgozik.
Rendkívüli helyett azonnali hatályú felmondás
A jelenleg alkalmazott rendkívüli felmondást felváltja az azonnali hatályú felmondás. Ennek indoka, hogy a munkajogi ítélkezési gyakorlatban ez az elnevezés meghonosodott.
Az új szabályozás leginkább attól tér el a jelenleg hatályos rendkívüli felmondásra vonatkozó rendelkezésektől, hogy a jövőben, ha a munkáltatónak már nem kell lehetőséget adni arra, hogy a munkavállaló a felmondás közlése előtt megismerhesse a tervezett intézkedés indokait, és védekezhessen a vele szemben felhozott kifogások ellen.
Az azonnali hatályú felmondást elegendő lesz csak megindokolni, amiből világosan ki kell derülnie az indoknak. A törvényjavaslat nem rögzíti, mit jelent az, hogy világosan ki kell derülnie az indoknak. Az előterjesztés indoklása szerint "nem felel meg a világos indokolás követelményeinek a Munka törvénykönyve rendelkezéseinek idézése.
Indok lehet, ha a munkavállaló szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét, vagy olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.
A javaslat indoklása szerint nem szükséges, hogy az azonnali hatályú felmondás a cselekmény szándékosságát, illetve a munkavállaló súlyos gondatlanságát megállapítsa. A vétkesség tényére, vagy mértékére utalás hiánya az intézkedést nem teszi jogellenessé. A munkavállaló vétkességét az eset összes körülménye alapján kell megítélni.
Csoportos létszámleépítéshez továbbra is tárgyalni kell
Nem változnak jelentősen a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó szabályok. Abban az esetben, ha a munkáltató a csoportos létszámcsökkentés végrehajtását tervezi, tárgyalásokat köteles folytatni az üzemi tanáccsal, ennek hiányában a munkavállalók képviselőiből létrehozott bizottsággal.