Pénzcentrum • 2010. szeptember 13. 16:58
A múlt heti sikertelen tanácskozást követően egyre kisebb az esély, hogy elfogadják a kezdeményezésünket, miszerint a nyugdíjreform költségeit a hivatalos statisztikákban is el kellene ismerni. A vezető tagországok, akik komoly költségvetési hiánnyal küszködnek nem szívesen adnák beleegyezésüket egy ilyen javaslatra, és mivel csak úgy mehet át a kezdeményezés, hogy mindenki elfogadja, nem nagyon van remény. Szakértők szerint a nagyok negatív piaci reakcióktól félhetnek, ezt a kétséget pedig nem nagyon lehet eltüntetni, még úgy sem, ha tovább folynak a tárgyalások.
Nagy várakozás előzte meg a múlt heti EU pénzügyminiszterek tanácskozását, azonban úgy látszik, hogy amennyire vártuk a keddi találkozót, annyira kevés érdemi bejelentés érkezett. Legnagyobb bánatunkra, éppen az egyik fontos ügyről, a nyugdíjreform költségeinek elszámolásához köthető javaslatról szinte semmilyen információ nem érkezett a miniszterek részéről, sőt a keddi találkozón az illetékesek kerülték az ügy megvitatását. Ezt meghaladóan arról sem lehetett hallani, hogy egyáltalán a jövőben napirendre vennék az ügy megvitatását.
Matolcsy György néhány nappal később, sajtótájékoztató keretében optimistán nyilatkozott, véleménye szerint október végén lehet majd (akár pozitív akár negatív) eredményre jutni a kérdésben, addig viszont komoly birkózásra lehet számítani. A keddi Ecofin gyűlés viszont aggodalomra ad okot, hiszen a pénzügyminiszterek jól láthatóan érdektelennek mutatkoztak a javaslattal szemben. A Financial Times szerint pedig ez koránt sem jó hír a tiltakozó országok számára, akik azt sérelmezik, hogy más EU országok nem engedik beszámítani a nyugdíjreform költségeit a nemzeti statisztikákban.
A kilenc ország még augusztus 6-án küldött levelet az EU-nak, amiben azt sérelmezték, hogy a jelenlegi adósság és hiány statisztikák egyenlőtlen feltételeket teremtenek, hiszen azok az országok, amik a korábbi években elindították a paradigmatikus nyugdíjreformot, és ennek keretében a jövőben várható nyugdíj-kötelezettségek egy részét felvállalták (értékpapírosították), azoknál rosszabb számok szerepelnek, mint egyébként.
Nem babra megy a játék, hiszen jellemzően komoly hatással járna, ha a nyugdíjreform átmeneti költségeit le lehetne írni. Svédországban például a hiány évente a GDP 1%-ával csökkenne, nálunk 1,5% körüli összeget lehetne leírni a hivatalos statisztikából, míg Lengyelországban még ennél is nagyobb GDP arányos összeget.
Szakértők szerint csökkenhet a befektetői bizalom a gyengébb eurózóna tagországokban, azokban ahol nagyobb a költségvetési hiány. Ugyanakkor nehéz számszerűsíteni a reakciókat, mivel azokat nagyfokú bizonytalanság övezi.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Más vélemények szerint az EU pénzügyminiszterei azért "dugták a fejüket a homokba", mivel hosszú távon nem jár nyereséggel a javaslat a vezető országok számára, sőt annak elfogadásával kétségek ébrednének a befektetők között az euróban denominált értékpapírok iránt.
A javaslat azért is került elő, mivel ezeknek az országoknak csökkenteniük kell a költségvetési hiányukat, és természetes, hogy a tőkepiacokkal is el akarják hitetni, hogy képesek a hiányt kezelni. Viszont azok az országok, akik magas hiánnyal küzdenek, koránt sem szeretnék, ha éppen a nemzeti statisztikákban megjelentő nyugdíjígéretek miatt néhány befektetési banki elemző leminősítené a papírjaikat.