Pénzcentrum • 2010. szeptember 13. 16:58
A múlt heti sikertelen tanácskozást követően egyre kisebb az esély, hogy elfogadják a kezdeményezésünket, miszerint a nyugdíjreform költségeit a hivatalos statisztikákban is el kellene ismerni. A vezető tagországok, akik komoly költségvetési hiánnyal küszködnek nem szívesen adnák beleegyezésüket egy ilyen javaslatra, és mivel csak úgy mehet át a kezdeményezés, hogy mindenki elfogadja, nem nagyon van remény. Szakértők szerint a nagyok negatív piaci reakcióktól félhetnek, ezt a kétséget pedig nem nagyon lehet eltüntetni, még úgy sem, ha tovább folynak a tárgyalások.
Nagy várakozás előzte meg a múlt heti EU pénzügyminiszterek tanácskozását, azonban úgy látszik, hogy amennyire vártuk a keddi találkozót, annyira kevés érdemi bejelentés érkezett. Legnagyobb bánatunkra, éppen az egyik fontos ügyről, a nyugdíjreform költségeinek elszámolásához köthető javaslatról szinte semmilyen információ nem érkezett a miniszterek részéről, sőt a keddi találkozón az illetékesek kerülték az ügy megvitatását. Ezt meghaladóan arról sem lehetett hallani, hogy egyáltalán a jövőben napirendre vennék az ügy megvitatását.
Matolcsy György néhány nappal később, sajtótájékoztató keretében optimistán nyilatkozott, véleménye szerint október végén lehet majd (akár pozitív akár negatív) eredményre jutni a kérdésben, addig viszont komoly birkózásra lehet számítani. A keddi Ecofin gyűlés viszont aggodalomra ad okot, hiszen a pénzügyminiszterek jól láthatóan érdektelennek mutatkoztak a javaslattal szemben. A Financial Times szerint pedig ez koránt sem jó hír a tiltakozó országok számára, akik azt sérelmezik, hogy más EU országok nem engedik beszámítani a nyugdíjreform költségeit a nemzeti statisztikákban.
A kilenc ország még augusztus 6-án küldött levelet az EU-nak, amiben azt sérelmezték, hogy a jelenlegi adósság és hiány statisztikák egyenlőtlen feltételeket teremtenek, hiszen azok az országok, amik a korábbi években elindították a paradigmatikus nyugdíjreformot, és ennek keretében a jövőben várható nyugdíj-kötelezettségek egy részét felvállalták (értékpapírosították), azoknál rosszabb számok szerepelnek, mint egyébként.
Nem babra megy a játék, hiszen jellemzően komoly hatással járna, ha a nyugdíjreform átmeneti költségeit le lehetne írni. Svédországban például a hiány évente a GDP 1%-ával csökkenne, nálunk 1,5% körüli összeget lehetne leírni a hivatalos statisztikából, míg Lengyelországban még ennél is nagyobb GDP arányos összeget.
Szakértők szerint csökkenhet a befektetői bizalom a gyengébb eurózóna tagországokban, azokban ahol nagyobb a költségvetési hiány. Ugyanakkor nehéz számszerűsíteni a reakciókat, mivel azokat nagyfokú bizonytalanság övezi.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Más vélemények szerint az EU pénzügyminiszterei azért "dugták a fejüket a homokba", mivel hosszú távon nem jár nyereséggel a javaslat a vezető országok számára, sőt annak elfogadásával kétségek ébrednének a befektetők között az euróban denominált értékpapírok iránt.
A javaslat azért is került elő, mivel ezeknek az országoknak csökkenteniük kell a költségvetési hiányukat, és természetes, hogy a tőkepiacokkal is el akarják hitetni, hogy képesek a hiányt kezelni. Viszont azok az országok, akik magas hiánnyal küzdenek, koránt sem szeretnék, ha éppen a nemzeti statisztikákban megjelentő nyugdíjígéretek miatt néhány befektetési banki elemző leminősítené a papírjaikat.