Pénzcentrum • 2010. augusztus 9. 14:03
Egymillió munkahelyet teremthet Európa szerte a digitalizáció - közölte Neelie Kroes, digitális ügyekért felelős EU-biztos a Der Standard nevű osztrák újságnak pénteken.
Az Európai Parlament májusban megszavazott célkitűzése szerint 2015-re az uniós háztartások 50 százalékában, 2020-ra minden háztartásban elérhetővé kell tenni a széles sávú internetkapcsolatot.
Az EU szigorú digitális menetrendje szerint minden újabb 10 százalék lefedettséggel ugyanis további 1,3 százalékos gazdasági növekedés érhető el, amely Európa szerte 1 millió munkahelyet teremthet miközben 850 milliárd eurónyi termelést indukál.
A digitalizáció kulcsfontosságú lehet a foglalkoztathatóság növelése és a társadalmi kohézió előmozdítása terén, ehhez az állami- és magánberuházások ösztönzése mellett a jövő nemzedékeinek képzése, a minőségi oktatás és szakképzés megteremtése a legfontosabb eszköz. Több százezer új kisvállalkozás jöhet létre az online-szolgáltatások nyújtására, de az európai vállalkozók ma még elvétve használják a rendelkezésre álló technológiákat, web-alapú szolgáltatásokat.
Ehhez 2015-ig versenyképes egységes digitális belső piacot kell teremteni, mely a technikai feltételek kiépítése mellet intenzív törvényhozói munkát is igényel, főként az internetes biztonság megteremtése és az ösztönző állami támogatások biztosítása terén - jegyezte meg Kroes.
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
A digitális belső piachoz továbblépésre van szükség a szabályozásban: az európai frekvencia kiosztástól, az európai elektronikus aláíráson át, az áfakivetésig és -beszedésig, a számlázási gyakorlat átgondolásáig. Emellett a fogyasztóvédelem kérdése is kulcsfontosságú, hogy az európai digitális térben a polgár bizalommal mozoghasson.