Pénzcentrum • 2009. február 3. 05:55
Az EU-ban szárnyal, nálunk csak döcög... A részmunkaidős foglalkoztatás, mint a munkanélküliség elkerülésének egyik eszköze nem új keletű gondolat, hiszen a foglalkoztatás bővítéséről nem csak gazdasági válságok idején gondolkodnak az államok. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) többször javasolta már, hogy a foglalkoztatás csökkenésének elkerülésére a részmunkaidő alkalmas lehet, de az államnak ilyenkor segélyben kell részesítenie a kényszerűen csökkentett munkaidőben foglalkoztatottakat. Próbálkozások persze most is vannak....
Az Európai Unióban a részmunkaidős foglalkoztatás jóval elterjedtebb, mint Magyarországon, bár nem létezik egységes szabályozás. 2007-ben az EU 15 tagállamában a foglalkoztatottak 20,9 százaléka dolgozott részmunkaidőben, Magyarországon ugyanez az arány 4,1 százalék volt. Az átlagok azonban tagállamonként nagyon eltérő arányokat takarnak; a részmunkaidős foglalkoztatás Hollandiában a legelterjedtebb, itt a munkavállalók 46,8 százaléka dolgozik ilyen formán, míg Görögországban mindössze 5,6 százalék. A részmunkaidős foglalkoztatás érthető módon jóval gyakoribb a nők körében: az EU 25 átlagában a női munkavállalók közel harmada dolgozik részmunkaidőben, míg férfiaknál ez csak 7,7 százalék.
A részmunkaidős foglalkoztatás elterjesztése már évek óta célja az államnak. 2003. óta például a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási, illetve rehabilitációs alaprészéből nyújtanak támogatást azoknak a foglalkoztatóknak, akik vállalják olyan munkavállalók foglalkoztatását, akik élethelyzetükből adódóan maguk is érdekeltek a részmunkaidős foglalkoztatásban. Ilyen rétegek elsősorban a munkanélküliek, valamint a gyermeket nevelő személyek, akik lehetnek munkavállalók, munkanélküliek, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban részesülők egyaránt.
A mostani gazdasági válság azonban ismét reflektorfénybe helyzete a témát, hsizen a munkanélküliek száma egyre emelkedik, ami a szociális segélyeken keresztül komoly anyagi terhet jelent az állam számára. A szociális és munkaügyi tárca becslése alapján mintegy 100 ezer főt fog érinteni hazánkban hosszabb - rövidebb időintervallumban a világgazdaságban érzékelhető recesszió foglalkoztatásra gyakorolt hatása. Éppen ezért bértámogatással igyekeznek ösztönzi a munkaadókat arra, hogy inkább rövidített munkaidőt alkalmazzanak, mintsem elbocsátásokhoz folyamodjanak.
A szociális minisztérium a munkahelyek megőrzéséhez, valamint a csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatáshoz szükséges fedezetek biztosítása érdekében így hatmilliárd forintot tett félre, amit a cégek az Országos Foglalkoztatási Közalapítványtól igényelhetnek, 10 milliárd forintról pedig a regionális munkaügyi központok készítenek munkaügyi programokat.
A Megőrzés névre keresztelt programra a cégek január 23-ától pályázhatnak, amennyiben leépítési szándékukat már jelezték a munkaügyi központnak, és igazolják, hogy nehézségeik a recesszióból erednek, és átmenetiek. Ezen kívül garantálniuk kell, hogy a támogatás idejére megtartják dolgozóikat. A pályázható összeg a legkisebb vállalkozásoknál - 3-50 fő között - a leépítésre szánt, ám tovább foglalkoztatott munkavállalók munkabére és a munkáltató által kifizetett járulékok 75-75 százaléka, 50-250 fős méretnél 50 százalék, míg a legnagyobb cégeknél 25 százalék.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A támogatás részmunkaidős foglalkoztatás esetén is jár, a vállalkozások ugyanebből a keretből ugyanis kiegészíthetik a dolgozók munkaidő-rövidítés miatt kieső bérét. Ilyenkor az állásidő miatt kieső munkabér, illetve a munkáltatói járulékok 80-80 százalékát igényelhetik.
Tényleg ilyen égető a helyzet?