Pénzcentrum • 2025. október 20. 17:30
Hogy lehet az, hogy egy házaspárnak van/volt egy 100 százalékban a tulajdonában lévő lakás, mégis első lakásszerzőnek minősülnek CSOK Plusz szempontjából? Márpedig egyes értelmezések szerint a CSOK Plusz és az Otthon Start program összehangolásának ez az egyik mellékhatása - írja cikkében a Bankmonitor.
A CSOK Plusz és az Otthon Start szabályait összehangolták, ez nagyon sok esetben jó hír a lakásvásárlók számára, mert könnyebben ki tudják használni a két kedvezményt. Van azonban ezen lépésnek negatív hatása is egyes CSOK Plusz iránt érdeklődők számára.
Részben összehangolták a vételár, építési költség korlátokat is a két támogatásnál. Így első többlakásos épületben lévő lakást vásárlók számára a vételárkorlát 100 millió Ft, míg az első önálló házat vásárlók, építők számára az árkorlát 150 millió Ft.
A nem első lakóingatlant szerzők számára a plafon továbbra is egységesen 150 millió Ft. Ez mindenképpen könnyítés a CSOK Plusz igénylők számára, hiszen eddig az első lakásszerzőknél ingatlantípustól függetlenül 80 millió Ft volt az árkorlát.
Fontos azonban kihangsúlyozni, hogy az első lakásszerzők definíciója is módosult a CSOK Plusz esetében. Továbbra is akkor válik a házaspár nem első lakásszerzővé, ha volt már ugyanabban a lakóingatlanban tulajdonjoguk. Viszont ugyanazokat a kivételeket beemelték a CSOK Plusz rendeletbe, mint amit az Otthon Startnál már megismerhettünk.
- Nem minősül közös lakásnak az a belterületi lakóingatlan, melynek értéke nem haladja meg a 15 millió forintot.
- Nem minősül közös lakásnak az a lakóingatlan, melyet elbontottak, bontását elrendelték.
- Nem minősül közös lakásnak az a lakóingatlan, melyet haszonélvezettel terhelten szerzett meg a pár és ezen haszonélvező jelenleg is az ingatlanban lakik.
A fentieken túl pedig akkor is első lakásszerzőnek minősül a pár, ha egyidőben csak egy olyan lakóingatlan volt, melyben a tulajdoni hányad nem haladta meg az 50 százalékot.
Miért lényeges CSOK Plusznál, hogy első lakásszerző-e a pár?
Nem tűnik fontosnak elsőre az, hogy a pár első lakásszerző-e vagy sem, hiszen mindkét esetben jogosultak lehetnek a CSOK+ támogatott hitelre. Nem mindegy azonban, hogy milyen lakást, házat vásárolhatnak meg. Két esetben lehet lényeges ez a megkülönböztetés:
Ha valaki többlakásos épületben lévő lakást szeretne vásárolni például 120 millió forintért. Ha a pár első lakásszerzőnek minősül, akkor ez nem megoldható, mert az ár átlépi a korlátot. Márpedig az új első lakásszerzés szempontjából megengedő szabályok életbelépésével többen áteshetnek ebbe a kategóriába. (Például azért, mert a párnak egy korábbi ingatlana volt, aminek az értéke nem haladta meg a 15 millió forintot.) Márpedig ez jelen esetben számukra nem áldás, hanem átok.
Az CSOK Plusznál problémát okozna, ha a házaspárnak van egy 100 millió forint értékű lakóingatlana és most csak 80 millió forintért vásárolnának egy újat. CSOK Plusz esetén ugyanis a nem első közös lakásvásárlásnál elvárás, hogy a korábbi ingatlannál drágábbat vegyen a pár. Ha viszont a már meglévő ingatlan haszonélvezettel terhelt és a haszonélvező bent is lakik, akkor ez a pár első lakásszerzőnek minősül és az új vásárlás megfinanszírozható CSOK Pluszból is.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Sok élethelyzetben nagyon nem mindegy tehát, hogy első lakásszerző lesz-e a házaspár, vagy sem.
Az új jogszabályi feltételek egészen érdekes gyakorlati értelmezéseket nyernek egyes esetekben.Vegyük például, hogy van egy házaspár, akinek van 50-50 százalékos tulajdoni hányadában egy lakóingatlan, az értéke 100 millió forint, nincs rajta haszonélvezeti jog és nem ítélték bontásra. Ezen ingatlan mellé venne a pár egy többlakásos lakóépületben lévő klasszikus lakást 120 millió forintért, melyhez kihasználnák a CSOK Pluszt is.
Az ember azt gondolná, hogy ez a pár második lakása lesz, így nem minősülnek első lakásszerzőnek, azaz a vételárkorlátba belefér a lakás. Van azonban ezzel ellentétes banki értelmezés is. Mivel a házaspár egyik tagjának sem lépi át a tulajdoni hányada az 50 százalékot, így az Otthon Start egyik meglévő ingatlantulajdonra vonatkozó könnyítési feltételének megfelelnek. Emiatt úgy is első lakásszerzőnek minősíti a kérdéses bank a házaspárt, hogy nincs is más személynek tulajdonjoga az ingatlanban.
Az extra csavar, hogy ugyanezen ingatlan az 50-50 százaléktól eltérő bármilyen más tulajdoni leosztásban már meglévő ingatlannak minősülne. Vagyis a 49-51 százalékos tulajdoni arány fennállása esetén már nem lenne első lakásszerző a házaspár a CSOK Plusz szempontjából.
A Bankmonitor szakértői szerint erősen kérdéses, hogy ténylegesen ez volt-e a jogalkotói szándék, könnyen elképzelhető, hogy a jogszabály szövege, illetve az ehhez kapcsolódó értelmezési iránymutatások még módosulnak.
Hogyan értékelik anyagi helyzetüket a magyarok 2025 végén?
Átfogó felmérést indított a Pénzcentrum. A kutatás célja, hogy átfogó képet adjon arról, miként értékelik a magyarok saját pénzügyi helyzetüket, és milyen tényezők befolyásolják anyagi biztonságérzetüket. A felmérés kitér a kiadások fedezetére, az adósságokra és a megtakarításokra is, valamint arra, mennyire érzik stabilnak saját helyzetüket a válaszadók. Köszönjük, ha támogatod a munkánkat egy kitöltéssel!