Csányi a devizahitelekről: lehet, ma már az OTP nem szállna be a versenybe

Pénzcentrum/Index.hu2019. május 2. 09:30

Lehet, ma már másképp döntene Csányi Sándor arról, hogy az OTP beszálljon-e a devizahitelezésbe. A bankvezér egy interjúban arról beszélt, akkoriban aggasztó mértékben csökkent az új hitelkihelyezésekből származó piaci részesedésük, hogy végül belevágtak. Ugyanakkor szerinte az OTP-nél végig a forintalapú hiteleket ajánlották az ügyfeleknek. Csak akkor folyósítottak végül devizahitelt, ha az ügyfél "nem tágított".

Nem számít a 2008-ashoz hasonló gazdasági válságra Csányi Sándor, mivel szerinte "magyar makrogazdaság most sokkal jobb állapotban van és a devizahitelek megszűnése, valamint a konzervatívabb hitelezési szabályok miatt a bankszektor növekedése is egészségesebb." Az OTP-vezér az Indexnek adott interjújában kifejtette: a bankot sem viselné meg az esetleges gazdasági visszaesés, mivel

mindig annak voltam a híve, hogy a jó időkben kell tartalékolni. Nem hiszem, hogy a világon lenne olyan bank, amelyik a 90 napon túl nem teljesítő hiteleire nálunk nagyobb tartalékot képezne. Abban nem vagyok biztos, hogy a növekedési ütemünk fenntartható, de az eredményünkön még mindig lehet javítani.

Arra a kérdésre, hogy mit szól ahhoz, hogy az MNB többször is kifejtette már, hogy a magyar bankszektor elég drága, Csányi Sándor úgy felelt, az OTP is sokszor megfogalmazta álláspontját, szerintük nem állnak meg a jegybanki érvek.

Azokban az országokban, ahol az OTP jelen van, a marzsok Magyarországon a második legalacsonyabbak. Meg kell nézni, hogy milyen tételek terhelik a szektort. Csökkent, de még mindig magas a bankadó, fizetjük a szanálási hozzájárulást, a tranzakciós illetéket, sőt, az ingyenes készpénzfelvétel után is fizetünk illetéket, miközben egy ingyenes szolgáltatással is van pénztartási, logisztikai, amortizációs és egyéb költség.

Emellett a bankvezér szerint az is fontos, hogy mennyiben egy tranzakciónak, például jelzáloghitelnek, nagyjából fixek a költségei, Magyarországon, ahol átlagosan kicsik a hitelösszegek, százalékban kifejezve - ahogy a jegybank méri a költségeket - ez sokkal magasabb terhelést jelent.

Szlovákiában, Lengyelországban vagy Csehországban 2,5-3,5-szer akkora az átlagos jelzáloghitel, mint Magyarországon, a fix költségei pedig nagyjából ugyanakkorák. Összességében a magyar bankszektor jövedelmezősége egyáltalán nem magas, nem éri el azt a hozamot, amit a piaci befektetők egy banki tőkebefektetéstől elvárnak. Ráadásul éles az árverseny és a legtöbb bank folyamatosan jelentős beruházásokat tesz a szolgáltatások fejlesztése érdekében.

A devizahitelek ügyében nemrégiben született ítéletek kapcsán Csányi Sándor úgy nyilatkozott: lezártnak tekinti az ügyeket, a Kúria elrendezte a dolgokat. És az OTP jogászai is arról tájékoztatták, hogy az újabb európai bírósági ítéletek nem mondanak ellent a Kúria korábbi álláspontjának.

Az az alapvető kérdés, hogy az ügyfelek kaptak-e megfelelő tájékoztatást az árfolyamkockázatról, vagy sem. Mi korrekt tájékoztatást adtunk, sőt mindenkit próbáltunk rábeszélni a forinthitelre, és csak ha az ügyfél nem tágított, akkor adtunk devizahitelt

- jelentette ki az OTP-vezére. Azt is kifejtette, hogy annak idején a devizahitelek esetében a külföldi pénzintézetek anyabankjaik révén előnyben voltak az OTP-vel szemben, hiszen volt természetes devizaforrásuk a kölcsönökhöz.

LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!

A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 10 millió forintot, 15 éves futamidőre, már 7,21 százalékos THM-el,  havi 89 803 forintos törlesztővel fel lehet venni a CIB Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az Erste Banknál 8,04% a THM, a Raiffeisen Banknál 8,09%; az UniCredit Banknál 8,12%,  a K&H Banknál 8,31%, akárcsak az OTP Banknál. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)

Ugyanakkor, bár a forinthiteleknél tetemes előnyük volt, ám a devizahitelek fellendülésével olyan mértékben csökkent az új hitelkihelyezésekből a piaci részesedésük, hogy "az már aggasztó volt." Csányi Sándor kijelentette:

Egyáltalán nem a mi érdekünk volt a devizahitel.

Ugyanakkor tőzsdei cégként az OTP-nek is számot kell adnia negyedévente a részvényeseknek, így végül a beszállás mellett döntöttek.

Hogy el lehetett volna-e kerülni, hogy az OTP is beszálljon? Ha ma kellene döntenem, lehet, hogy máshogy mérlegelnék, akkor is húztuk egy évig

- húzta alá Csányi.

Címkék:
hitel, devizahitel, otp, interjú, válság, terjeszkedés, hitelek, csányi sándor, devizahitel 2019,