Pénzcentrum • 2011. szeptember 8. 14:09
A svájci jegybank döntése értelmében nem erősödhet a frank árfolyama az 1,2-es EUR/CHF szint alá. Mindez jó hír a magyarországi frankhitelesek számára: a gyengébb frank adott euró árfolyam mellett forintban is alacsonyabb frankárfolyamot, vagyis alacsonyabb törlesztőrészletet jelent. Így ráadásul az árfolyamrögzítés is könnyebb szívvel választható, mivel mostantól csak az euró árfolyamon kell tartanunk a szemünket.
Az elmúlt évben döntően 260 és 280 forint között tartózkodott az euró árfolyama. Ha a jövőben is így alakul, 1,2-es EUR/CHF árfolyam estén 217 és 233 forint. 217-233 forintos CHF mellett a gyűjtőszámlán felhalmozódó pénz menedzselhető terhet jelenthet az árfolyamrögzítést választóknak. De még e között a két érték között ingadozva is 83% különbség lehet a felhalmozott gyűjtőszámla tartozások között. Különböző svájci frankban mért törlesztőrészletek esetén néztük meg, hogy változna a gyűjtőszámla-hitel tartozás ezeken az árfolyamokon. Az eredmények az alábbi táblázatban.
A konstrukció még jobban működhetne, ha a bankokkal való tárgyalások során a kormány nem szorítja le 200 forintról 180 forintra a rögzítési árfolyamot, de szerencsére Svájcból a lehető legjobb időpontban érkezett a segítség. A svájci jegybank döntése azt jelenti, hogy a magyar kormánynak és jegybanknak döntő hatása lehet a CHF törlesztőrészletekre, hiszen az adósok terheit döntő mértékben ismét az EURHUF árfolyam és a magyar gazdaság külföldi kockázati megítélése határozhatja meg.
Vegyünk egy átlagosnak mondható, 8 millió forintos eredeti hitelösszegű, 160 forintos frankárfolyam mellett 2006-ban húsz évre felvett 8%-os hitelköltségű lakáshitelt! E hitel törlesztőrészlete jelenleg (230 forintos frankárfolyam mellett) közel 96 ezer forint. Amennyiben igénybe veszi az adós az árfolyamrögzítés lehetőségét, törlesztőrészlete három éven keresztül (180 forintos rögzített frankárfolyam mellett) közel 75 ezer forintra csökken, mely a jelenlegihez képest 18%-os csökkenést és egyúttal három éven keresztül fix, igy kiszámítható törlesztőrészletet jelent.
Az árfolyamrögzítés ideje alatt BUBOR kamatozással halmozódik az ügyfél forint alapú gyűjtőszámla-hitele, melynek törlesztése az eredeti devizahitellel párhuzamosan három év múlva kezdődik el. Számításaink szerint a példánkban szereplő ügyfél 200 forintos átlagos jövőbeni frankárfolyam mellett 331 ezer forint, 230 forintos frankárfolyam mellett 827 ezer forintnyi gyűjtőszámla-tartozást halmoz majd fel. Ez három év múlva 10%-os piaci kamatozás mellett csaknem 4000 illetve 9900 forintos gyűjtőszámla-törlesztőrészletet jelent. Amennyiben a devizahitel kamatozása a jelenlegi szerint alakul, 2014 végétől 200 forintos frankárfolyam mellett 88 ezer forint, 230 forintos frankárfolyam mellett 106 ezer forint lehet az adós törlesztőrészlete. E két érték a jelenlegihez képest 9%-os csökkenést illetve 10%-os emelkedést jelent. Amikor az adós az árfolyamrögzítés igénybevételéről dönt, érdemes figyelembe vennie ezeket a lehetséges forgatókönyveket. Ezek lényegesen kedvezőbb kilátások, mint amikor a 250 forint feletti CHF árfolyam fenyegetésének rémképével számoltuk a devizahitelesek prognosztizálható terheit.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Mivel a svájci frank további erősödésének veszélye valószínűleg elhárult, a prudens magyar gazdaságpolitikának nem csak a devizaadósok terheinek csökkentésében lehet szerepe. Amennyiben 1-3 éves időtávon a bizalom megerősödik a magyar gazdaság irányába, elfogadható szinten stabilizálódik a magyar hozamkörnyezet, úgy valós opció nyílhat rá, hogy különösebb kormányzati áldozatvállalás nélkül megindulhasson a hitelállomány folyamatos forintalapra helyeződése, akár az átváltások, de még inkább az új hitelezés megindulásának eredményeként.