Pénzcentrum • 2011. április 5. 11:02
Nem egy konkrét árfolyamszintet, hanem például a svájci frankalapú jelzáloghitelek esetén nagyságrendileg a 190 és a 200 közötti tartományt rögzítheti majd a jogszabály a bajba jutott devizahitelesek megsegítésére a következő évek kiszámítható havi törlesztő részletei érdekében - jelezte a Kossuth Rádió ma reggeli műsorában Gyuris Dániel. A Bankszövetség elnökségi tagjának tájékoztatása szerint az ennél gyengébb árfolyam esetén egy külön forintszámlán gyűlne a tartozás, és kamatozna is, amely a budapesti bankközi kamatláb plusz 2%-pontot érhet el - legalábbis ezt tartalmazza az a csaknem teljesen kidolgozott javaslatcsomag, amelyet a Bankszövetség tett le a kormány asztalára. Egy ma reggeli lapjelentés azt tartalmazta, hogy a meghatározott küszöbszint feletti euró, vagy frankárfolyam miatt halmozódó hitelrészt az állam átvállalja (erről Gyuris nem tett említést) és az így képződött hátralék később - a forint erősödése révén - "eltűnne".
A Bankszövetség elnökségi tagjának tájékoztatása szerint a konkrét árfolyam védősávról, illetve a felhalmozódó többlet tartozás kamatozásának kondícióiról a jogalkotó dönt majd a megállapodás végén és figyelembe veszi majd az aktuális piaci körülményeket (pl. a forint árfolyamát). Amennyiben a forint erősebb szintre jutna a svájci frankkal, illetve az euróval szemben annál a tartománynál, amit majd a jogszabály tartalmazni fog, akkor a forint számlán felhalmozódó többlet tartozás olvadni kezd. A rendszerbe önként jelentkezhetnek be a hiteladósok, ennek módja nem jelent majd túl sok "tortúrát" - fogalmazott az OTP Jelzálogbank elnök-vezérigazgatója.
Gyuris Dániel a műsorban hangsúlyozta: az, hogy a védősávval a következő évekre kiszámíthatóvá válna a havi törlesztő részlet (legalábbis a forint gyengülését nem követné a törlesztő részlet havi ugrása), sokat segíthet az érintett családoknak. Elmondása szerint a törlesztőrészlet kisimításának struktúrájában van a legnagyobb egyetértés jelenleg a kormány és a Bankszövetség között. A legnagyobb tisztázandó kérdésnek azt nevezte a szövetség illetékese, hogy mi történjen azokkal az adósokkal, akik a legnehezebb helyzetben vannak és vagy nem hajlandóak együttműködni majd a bankokkal, vagy hajlandó lenne, de nekik nem is segítene a most felajánlott keretrendszer.
A bankszövetségi vezető egy kérdésre válaszolva jelezte: a jelenleg rendelkezésre álló adóssegítő banki paletta, illetve a még áprilisban létrejövő új megállapodáson felül "nem érdemes újabb extra segítségre" várniuk a bajban lévő hiteladósoknak. Ez azt jelenti, hogy vagy elfogadják ezen megoldások egyikét, vagy a bank piaci alapon az ingatlan értékesítésének folyamatát megkezdheti.