Pénzcentrum • 2011. január 17. 05:20
A jegybank korábbi becslései szerint hazánkban körülbelül 550 ezer deviza alapú lakáshitellel rendelkező adós él, az összesített tartozásuk november végén 2823 milliárd forint volt. Tíz devizahiteles közül kilencen svájci frank alapú kölcsönt vettek fel, ennek megfelelően ma körülbelül félmillió ember dilemmája, hogy átváltsa a hitelét euró alapúra, vagy sem.Az elmúlt évtized második felében példátlan dinamikával bővült a lakossági devizahitelek állománya, amely az árfolyamok elszabadulása miatt már a jegybank szerint is a pénzügyi stabilitási kockázatok egyik fő forrásává vált. A devizaalapú hitelezésre vonatkozó kormányzati szigorítások egyik napról a másikra megállítottak a további bővülést, egy kiskaput azonban nyitva hagytak, mely szerint hitelkiváltás esetén továbbra is lehet devizában hitelezni. A lakáshitelek átlagos futamideje a Pénzcentrum.hu által készített körkép szerint 19-20 év közé tehető (a devizahitelek 99,2%-a 5 évnél hosszabb futamidővel rendelkezik), így ez az állomány még évtizedekig a banki hitelportfóliók része lesz. Annak fényében, hogy az átlagos futamidő első harmadának végén Magyarországon is bevezetésre kerülhet a közös európai fizetőeszköz, ésszerűnek tűnhet a kedvezőtlen frankhitelek euróra történő átváltása, bár kulcsszerepe van az időzítésnek. A forintra történő átváltás egyik legfontosabb akadálya, hogy az adósok elsősorban az alacsonyabb törlesztőrészlet reményében hajlandóak váltani, ami a jelenlegi kamat- és árfolyamkörnyezetben nem valósítható meg. Egy átlagos frankhiteles tartozása még késedelem nélküli törlesztés mellett is körülbelül 40%-kal, a fizetendő havi részlet nem ritkán 50-60%-kal (extrém esetben - akciós kamatozás és tőkemoratórium lejárta esetén - a duplájára) is emelkedhetett. Ekkora árfolyamveszteség realizálása nehezen eredményezné a havi részletek csökkenését. A forintkamatok még a mélypont közelében található alapkamat ellenére is magasabbak, mint a devizahitelek átlagos hiteldíja (árfolyamváltozás nélkül).Körülbelül 550 ezer magyar háztartás vágott bele devizaalapú (CHF, EUR, JPY) lakáshitelbe az elmúlt években. Ez akkor nem tűnt rossz döntésnek, mivel a bankok folyamatos akciók mellett egymás alá licitáltak a THM-ek, a kamatok és a havi részletek tekintetében. A válság előtt érdeklődés híján szinte csak kényszerből tartották a termékpalettán a kétszámjegyű THM-ek mellett kínált forinthiteleket. A devizakockázatokra néhány mondatban - később egy formanyomtatvány aláíratásával - felhívták ugyan az ügyfelek figyelmét, de ekkora árfolyamváltozásra még a sokat látott bankárok sem számítottak. Sok devizahiteles úgy érezheti, hogy csapdába került, de nem szabad megfeledkezni arról, hogy a szigorítások ellenére nyitva maradt egy kiskapu. Hitelkiváltás esetén továbbra is lehet devizában hitelezni, ráadásul erre a műveletre nem vonatkozik a korábbi kormányrendeletben meghatározott 60%-os hitel/fedezet arány.