Pénzcentrum • 2010. október 1. 11:02
Az MNB tegnap közzétett adatai szerint augusztus végén annak ellenére döntött történelmi csúcsot a devizahitelek állománya, hogy hazánkban gyakorlatilag leállt a lakossági devizahitelezés. A magyarázat egyszerű: a svájci frank (és kisebb mértékben az euró) erősödése miatt jelentősen, egy hónap alatt több mint 274 milliárd forinttal duzzadt a devizahitelesek forintban kifejezett tartozása. Bár szeptemberben a forint erősödése már csökkenti a devizahitelek állományát, ez nem javít a magyarországi jelzáloghitelezés helyzetén: a bankadó első részletét épp ma befizető bankok forinthitelei iránt is alacsony a kereslet, s a jelzáloghitelezés volumene nem éri el a válság előtti szint negyedét.
Az MNB új hitelezési statisztikái nem mutatnak meglepően új jelenséget: a hitelkihelyezés alacsony szinten stagnál, és csakúgy, mint az év első felében, augusztus hónapban is csökkent tranzakciós alapon a lakossági hitelállomány. A devizahitel-törlesztés 40 milliárd forint környékén látszik stabilizálódni (a nettó devizahitel-törlesztés augusztusban 40,6 milliárd forint volt), míg a forinthitelek esetében 29,1 milliárd forint volt a különbség a hitelfelvételek javára.
Hitelkönnyítés százezer devizaadósoknak - hosszabbított a bank + friss infó
Ami a bankok betétoldalát illeti, az alacsony kamatszint miatt nem meglepő, hogy augusztusban is inkább betétkivonás történt, mégpedig nettó 21 milliárd forint összegben. Ez a pénz nem tűnik el nyomtalanul a pénzügyi rendszerből, jórészt a magasabb hozamú megtakarítási és befektetési termékeket gazdagítja, mint amilyenek a befektetési alapok és a (különösen egyszeri díjas) unit-linked életbiztosítások.
Augusztusban
30,92 milliárd forint új jelzáloghitelt helyeztek ki a bankok, ez
22%-kal alacsonyabb az egy évvel korábban folyósítottnál. Ha
visszatekintünk az elmúlt egy évre, a 30-40 milliárd forintnyi havi új
kihelyezés tipikusnak mondható. Ami a hitelek denominációját illeti, az
Orbán-kormány döntése értelmében augusztus 16-a óta tilos devizahitelhez
jelzálogjogot bejegyezni, így aligha csodálkozhatunk, hogy a
devizahitelek részaránya az egy évvel korábbi 73%-ról alig több mint
4%-ra csökkent.
A
jelzáloghitelek körében mind a lakás-, mind pedig a szabad
felhasználású hitelek terén stagnálás figyelhető meg, a forinthitelek
egyelőre nem vették át a devizahitelek korábban betöltött szerepét.
Nagyjából kétharmadot képviselnek a lakás- és egy harmadot a szabad
felhasználású jelzáloghitelek, ami nem jelent számottevő elmozdulást a
korábbiakhoz képest.
Ha
csak a lakáshiteleket nézzük, az augusztusi 20 milliárd forintnyi új
kihelyezés megfelel az elmúlt egy év átlagának, fellendülésnek nyoma
sincs. Csupán az alacsonyan stagnáló havi összegen belül történt
átrendeződés a forinthitelek javára. Mindössze ennek köszönhető, hogy a
forint alapú lakáshitelezésben az elmúlt öt évre visszatekintve idén
nyáron volt a legaktívabb a bankszektor.
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
A
lakáshitelek iránti alacsony kereslet ma már közhelyszerűen
ismételgetett okai (rossz makrogazdasági és megélhetési mutatók,
kedvezőtlen lakáspiaci helyzet, stb.) között továbbra is ott találjuk a
magas forinthitel-költségeket, ami jól jelzi a bankok hitelezési
kockázatkerülését is. A forinthitelek átlagos hitelköltsége az MNB
számításai szerint augusztusban 9,88% volt.
Bár
a devizahitelezés tiltása csak a jelzáloghitelekre vonatkozik, a nem
jelzálog fedezetű fogyasztási hitelekben is egyeduralkodóvá váltak mára a
forint alapú konstrukciók. A lakáshitelezéshez képest a fogyasztási
hitelek még rosszabb formát mutatnak: a 23,8 milliárd forintnyi
augusztusi új kihelyezés közel 20%-kal elmarad az elmúlt egy év
átlagától.
Ennek
részben oka lehet az is, hogy az eltűnőben lévő devizahitelek mellett a
forint alapú fogyasztási hitelek költségei is növekedtek, és ismét
átlépték a 20%-ot.
Összességében
a már fentebb említett átértékelődési tendencia érvényesült a magyar
háztartási hitelállományban. Döntően a deviza-átértékelődések miatt a
július végi 8446,7 milliárd forintról 8746,7 milliárd forintra nőtt a
lakossági hitelállomány, augusztus hónapban a frank 209-ről 222 forintra
erősödött. A devizahitelek aránya a teljes hitelállományon belül
augusztus végén 68,4% volt.