Pénzcentrum • 2010. június 22. 08:10
Várhatóan a jövő héten, kormányülés keretében vitatja meg az Orbán-kormány a 29 pontos kormányzati akciótervnek azt az elemét, amely a deviza alapú jelzálog-hitelezés teljes vagy részleges tilalmát jelentené hazánkban - tájékoztatták a Nemzetgazdasági Minisztériumnál a Portfolio.hu-t. A bankok nem tiltakoztak nyilvánosan a terv ellen, és a bankadó mellett ez a lenyelendő béka egészen kicsinek tűnik, egyes piaci szereplők azonban arra figyelmeztettek: a jogszabály több meglévő hiteladóst is negatívan fog érinteni, amennyiben a deviza alapon történő hitelcserére is kiterjed a tiltás.
2010.06.08 14:40
Orbán: megszűnik a deviza alapú jelzáloghitel!
Az illetékes Nemzetgazdasági Minisztériumban egyelőre sem a miniszterelnöki szavak értelmezéséről, sem a jogszabály várható hatályba lépéséről nem tudtak pontos felvilágosítást adni, valószínűnek tűnik azonban, hogy nyár végén vagy ősszel jogszabályi formát ölthet a tiltás. Hogy azonban törvény lesz-e ez, vagy rendelet, még szintén nem tudni. "...annak érdekében, hogy az egyre több gondot okozó lakáscélú devizahitelek terjedését meg tudjuk állítani, (...) azt javasoljuk, hogy a jövőben jelzálogbejegyzés csak forintalapú lakásvásárlási hitel esetén legyen engedélyezhető" - szólt Orbán Viktor bejelentése még június 8-án a 29 pontos kormányzati akcióterv 26. pontjaként, a szociális biztonság megteremtését célzó intézkedések között. Egyelőre csak ennyit tudni. Illetve nem tudni...
Azóta ugyanis semmilyen hivatalos tájékoztatást nem adott ki a kormány az ügyben, így még a piaci szereplők körében sem tisztázódott, szó szerint kell-e érteni a miniszterelnök szavait. Amennyiben igen, az a deviza alapú jelzálog fedezetű lakáshitelek mellett a szabad felhasználású jelzáloghitelek teljes spektrumának ellehetetlenítését jelentené. Így lesz-e vagy sem, a jelzálog fedezetű devizahitelezés jogszabályi tiltása számos ügyfelet és néhány piaci szereplőt is hátrányosan érinthet. Azon túl ugyanis, hogy nem tudni, pontosan mely hitelekre fog kiterjedni a tiltás, azt sem tudni még, tesz-e kivételt a várható jogszabály a hitelkiváltások esetében. Pongyola megfogalmazások ide vagy oda, a miniszterelnök szavainak határozottságából arra következtethettünk, hogy nem. Ez azt jelenti, hogy egyes niche szereplők, akikhez eddig az új ügyfelek többsége, akár döntő többsége más banktól, hitelkiváltás révén érkezett, nehéz helyzetbe kerülhet a devizahitelezés tiltásával.
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Nem csak az említett kis számú hitelezőről van szó, sokkal inkább azokról az ügyfelekről, akik a fizetési nehézségekkel szembesülve, törlesztési fegyelmük fenntartása mellett döntöttek úgy, jobb feltétellel rendelkező hitelre váltják át meglévő hiteleiket. Míg korábban a frankhitelek frankhitelre váltása volt jellemző, manapság a frankhitelek forintra váltása mellett a jobb feltételű euróhitelre történő átváltás dívik a piacon. Bár a normál feltételű euróhitelek hitelköltségei átlagban még ma is több mint két százalékponttal meghaladják a frankhitelekét, több szereplő is a meglévő frankhitelüket euróhitellel kiváltó ügyfelekre szabott, a frankhitelénél kedvezőbb kamatozású euróhitel-termékek révén (is) tudott jelen lenni a piacon.
Mivel nem tudni, mit akar a kormány, kérdéses, megnyitja-e az utat az ügyfelek számára könnyebbséget jelentő hitelkiváltások előtt, avagy a rövid távú árfolyamkockázat a legnagyobb ellenség, és csak a forinthitelek számára terem majd babér. A rövid távút azért kell hangsúlyozni, mert a forinthiteleknél ugyanúgy fennáll az árfolyamkockázat, csak nem azonnal: nem lesz mindegy, milyen árfolyamon csatlakozunk az eurózónához. A forinthitelesek számára az eurózónába lépéskor egy minél gyengébb forintárfolyam volna kedvező, hisz ezáltal a forintban meghatározott törlesztőrészlet devizában kevesebbet érne. Az árfolyamkockázat mellett érdemes kitérni a kamatkockázatra is, ez viszont inkább a devizahitelek mellett szól: néhány százalékpontos kamatemelkedés akár többtíz százalékos árfolyammozgással is felérhet, ha törlesztőrészlet nagyságát nézzük.