Ingyen nő a kert végében, mégis pénzt ér: kihalófélben lévő mesterség egyik utolsó őrzője mutatja meg a titkot

Pais-Horváth Szilvia2026. július 16. 16:01

Régen elég volt kimenni a patakpartra, és megvolt az alapanyag egy új kosárhoz. Ma már kevesen tudják, hogyan lesz a fűzvesszőből használati tárgy. De Bödeházán Csányi Eliza azért dolgozik, hogy ez a tudás ne vesszen el. Néhány éve véletlenül talált rá a kosárfonásra, ma pedig már ő adja tovább a mesterséget. Körülnéztünk a műhelyében, és arra is kerestük a választ, meg lehet-e élni ma Magyarországon a kosárfonásból.

Az EuroVelo 13 Vasfüggöny kerékpárút mentén ezúttal a Hetésbe, Magyarország egyik legkisebb tájegységébe tekertünk. A magyar–szlovén határnál, Bödeháza és Zsitkóc között található Barátság Park ma már a találkozások helye: ahol néhány évtizeddel ezelőtt még szögesdrót és őrtornyok választották el egymástól az embereket, ott ma magyarok és szlovének közösen rendeznek vásárokat. De erről korábban a HelloVidéken is írtunk. Bödeházán azonban nemcsak a határ menti történetek miatt érdemes megállni. A falu szélén működik Csányi Eliza kosárfonó műhelye, ahol egy olyan mesterséggel találkoztunk, amelyet egykor szinte minden falusi ember művelt.

Ma már azonban alig találkozni olyannal, aki még valóban ért a kosárfonáshoz. Pedig nem is olyan régen a fűzvesszőből készült kosarak a falusi házak mindennapi kellékei voltak, az alapanyagért pedig sokszor elég volt kimenni a közeli patakpartra. Zalában is egyre kevesebben vannak, akik még készítik ezeket a természetes anyagból készült tárgyakat.

„Régen szinte minden háznál fontak. A kosárfonás olyan tudás volt, mint a varrás, sok falusi ember értett hozzá”

– mesélte Csányi Eliza.

Bár egyre többen érdeklődnek iránta, azok száma, akik még foglalkoznak vele, folyamatosan csökken „Ez egy kihaló szakma, nagyon kevesen művelik. Zalában talán ketten-hárman lehetünk, akik még ezzel foglalkozunk” – mondta Eliza.

Eliza számára azonban ez a tudás nem családi örökségként érkezett

Véletlen találkozásból indult az egész: amikor egy neves kosárfonó mester a Hetésbe érkezett oktatni, Eliza úgy döntött, részt vesz a foglalkozáson:

Meghallottam, hogy jön hozzánk, és mindenképpen el akartam menni. Már ott nagyon megtetszett ez a világ, és eldöntöttem, hogy később is szeretnék ezzel foglalkozni”

– idézte fel.

A találkozás meghatározó lett az életében. A mester, akitől később a legtöbb fortélyt megtanulta, Dulics Margit, Király Zsiga díjas népi iparművész. Eliza ezután rendszeresen járt hozzá, hogy elsajátítsa a kosárfonás különböző technikáit.

Fél éven keresztül szinte minden héten mentem hozzá. Nagyon sok mindent megtanított nekem, a mesterség apró részleteit, a különböző fonási technikákat, fogásokat” – mondta. A tanulást később egy akkreditált kosárfonó tanfolyammal is kiegészítette, ma pedig már ő maga adja tovább a megszerzett tudást. Kezdetben bérelt helyszíneken tartotta foglalkozásait Hetésben, azóta azonban elkészült saját műhelye Bödeházán, ahol fogadja az érdeklődőket.

Eliza az elmúlt években a kosárfonás népszerűsítésében is aktív szerepet vállalt. 2021-ben csatlakozott a Zala Megyei Népművészeti Egyesülethez, ahol azóta is segítik a munkáját. 2022-ben a nyugat-magyarországi térség online mentora lett a Nemzeti Művelődési Intézet kosárfonó szakkörében, a következő évadban pedig már 15 település tanulóit segítette.

Nagyon szeretem ezt a munkát. Jó érzés látni, amikor valaki a saját kezével készít el egy kosarat, és rájön arra, hogy mennyi munka és tudás van egy-egy ilyen tárgy mögött

– mesélte.

A patakpart helyett ma már a kert végében terem a kosár alapanyaga

Hetés ma csendes, eldugott határmenti térségnek számít, ahová elsősorban a természetjárók és a kerékpáros turisták érkeznek. Felmerül a kérdés: hogyan találnak meg a vásárlók egy olyan kis településen működő műhelyt, mint Elizáé?

Sokan a Facebookon vagy a honlapomon keresztül akadnak rám. Korábban rendszeresen jártam vásárokba, például Szalafőre is, de ezt most abbahagytam, mert az idei évtől már a kosárfonás oktatásával is foglalkozom, így kevesebb időm jut erre.

A kosárfonás legfontosabb alapja természetesen maga a vessző. Eliza részben saját maga termeszti meg az alapanyagot: a kertje végében neveli a fonáshoz szükséges fűzvesszőt, amelyből a megfelelő darabokat gondosan kiválogatja.

NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!

Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)

A jó kosár titka a megfelelő vessző. Olyat kell választani, ami jól hajlik, megfelelő a vastagsága és a minősége. A vesszőket méretre vágom, meghasítom, elkészítem a kosár fenekét, aztán következik az oldalfalak fonása és végül a leszegés.

A saját termesztésű alapanyag mellett máshonnan is vásárol vesszőt, hiszen minden kosárhoz más-más minőségű anyagra lehet szükség.

Bödeházán is egykor szinte minden háznál ismertek a fonás fortélyait

A kosárfonásnak régen hagyománya volt a térségben. Eliza ugyan csak tizenegy éve él Bödeházán, de azt meséli, a település múltjában fontos szerepet játszott ez a mesterség.

Hallottam róla, hogy Bödeházán régen fűzvessző termelő földek is voltak. A régi paraszti házaknál szinte mindenhol fontak, nem volt olyan ház, ahol az idősebbek ne tudtak volna kosarat készíteni. Most már ez nagyon megváltozott

– mesélte még.

A Hetés kézműves hagyományai között ugyanakkor nemcsak a kosárfonásnak van helye. A térség egyik legismertebb öröksége a hetési szőttes, amelynek jellegzetes motívumai és színei ma is felismerhetők. "A fehér-piros színvilág nagyon jellemző a hetési szőttesekre, de előfordul a kék-piros kombináció is. Gyakran madarakat hímeztek a terítőkre, ezek nagyon jellegzetes minták. " - tette hozzá.

Nem csak tárgyakat készít, a mesterséget is szeretné megmutatni

Eliza szerint a kosárfonásban nemcsak az elkészült tárgy értéke fontos, hanem maga a folyamat is. Szeretné, ha a hozzá érkező érdeklődők nemcsak vásárolnának egy kosarat, hanem megismernék azt a tudást is, amely mögötte van.

Próbálom bővíteni a vevőkörömet, és mindent megteszek azért, hogy az embereket idecsábítsam. Jó lenne, ha meg tudnám mutatni nekik ezt a mesterséget, hogy ne vesszen el.

Eliza szerint ugyanakkor nem egyszerűen „hagyományos magyar kosarakról” beszélhetünk, hanem egy olyan tudásról, amely többféle irányba fejlődött az évszázadok során.

„Hozzám a paraszti kaskötés áll a legközelebb, vagyis azoknak a hagyományos gazdasági kosaraknak a készítése, amelyeket régen a mindennapi életben használtak. Ezek ma sem veszítették el teljesen a szerepüket: egy kertben vagy háztartásban ma is jól használhatók. Ha pedig valaki kreatívan nyúl ehhez a tudáshoz, akkor a hagyományos technikákból modern lakberendezési tárgyak, lámpák, tárolók vagy akár táskák is születhetnek” – mondta még el.

Történetek, ízek és eltűnt falvak a Vasfüggöny nyomvonalán

Éppen ez adja a nyugati határszél egyik legnagyobb különlegességét is: biciklivel a Vasfüggöny kerékpárút nyomvonaláról letérve vagy gyalog járva az ember nemcsak tájakat fedez fel, hanem közvetlen kapcsolatba kerül azokkal az emberekkel, történetekkel és helyi értékekkel is, amelyek igazán egyedivé teszik ezt a vidéket.

A magyar kezdeményezésű és vezetésű, széles közép-európai partnerségre épülő uniós projektből született Danube Story Portal a hasznos turisztikai térképek mellett számos hasonló izgalmas határmenti történetet, gasztronómiai érdekességet és helyi termelőt is összegyűjtött, amelyek a térség kevésbé ismert arcát mutatják be, a helyi közösségek bevonásával. Ez volt a segítségünkre, amikor legutóbb Bödeházán, a Határtalan Vásárban, korábban a Szécsiszigeten  és a szomszédos Lovásziban, még előtte a Vendvidéken, Apátistvánfalván indultunk útnak, Magyarbüksön egy kihalt település utolsó nyomait kerestük – és amikor az Őrségben, egy üveg tökmagolaj nyomában, egy százéves pajtában találtuk magunkat.

Címlapfotó, fotó: M.A.D. - Studio

Címkék:
oktatás, turizmus, falu, kert, kézműves, vidék, természet, hellovidék, zala megye, hagyomány,