HelloVidék • 2026. március 27. 14:45
„Eddig az volt a baj, hogy alig akadt hód Magyarországon. Most meg az, hogy van. Döme Gábor, a Haldorádó tulajdonosa TikTokon mutatta meg, hogyan pusztítják Európa legnagyobb rágcsálói a Tisza-part fáit – letört törzsek, rágott kérgek mindenhol. Több százan reagáltak a videóra, és mindenki azon vitatkozik: vajon ez normális?”
Nemrég Döme Gábor, a Haldorádó tulajdonosa TikTok‑oldalán osztott meg egy videót, amelyben a Tisza‑part fáinak rágott kérgű, letört törzsű példányait mutatja be, hozzátéve: „A hód csinálta, szerintetek ez rendben van?” A rövid videóhoz egy nap alatt több mint 200 hozzászólás érkezett, a vélemények pedig erősen megoszlottak. Ahogy egyesek írják: „1990‑es évekbeli visszatelepítési programoknak köszönhetően! Egy nagy baromság volt.” Mások viszont a hódok védelmére kelnek, és úgy gondolják: „A hódokra szüksége van a természetnek meg nekünk is, ha tetszik, ha nem.”
De mi az igazság a hódokkal kapcsolatban Magyarországon? Mikor és miért telepítették vissza őket, és milyen szerepet töltenek be az élővilágban?”
Miért fontosak a hódok az élővilágnak? Miért jók ha itt vannak Magyarországon?
A hódokat Magyarországon a 20. század elejére mind kolbászba töltötték, kalapot készítettek belőlük. A hód (Castor fiber) Európa legnagyobb rágcsálója volt, amely a 19. század közepére szinte teljesen kipusztult Magyarországon a túlzott vadászat miatt — prémje és faggyúmirigye (pézsma) nagy értéket képviselt, így a populációt kíméletlenül vadászták, és az utolsó példányt a komáromi környéken lőtték ki az 1850‑es években.
A hódok visszatelepítési programja 1996‑ban indult a WWF Magyarország szervezet koordinálásában. Az első állatokat főként Bajorországból hozták, mivel ott már jó állomány alakult ki korábbi reintrodukciók eredményeként. A beavatkozás 1996 és 2008 között zajlott: összesen több mint 230 egyedet engedtek szabadon több helyszínen, így a Tisza, a Dráva, a Gemenc, a Hanság és más nagy folyók mentén. A program 2008‑ra lezárult, mert az ekkor kialakult populáció már önfenntartóvá vált — nem volt szükség további telepítésekre.
A hód nem pusztán „kártevő”, hanem sokkal inkább egy újraértelmezett ökoszisztéma‑alkotó faj — gyakran nevezik „ökológiai mérnöknek”. Nem véletlenül, hiszen:
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
- Vizes élőhelyeket hoznak létre és tartanak fenn azáltal, hogy gátakat építenek, ami lassítja a víz áramlását, növeli a víztárolást és javítja a vízminőséget.
- A föld alatti és parti biodiverzitás nő, mivel a gátak mögötti állóvizek ideális környezetet biztosítanak halfajoknak, kétéltűeknek, rovaroknak és madaraknak.
- Árvíz‑ és aszálykezelésben is szerepet játszanak, hiszen a gátak visszatartják a vizet és kiegyenlítik az áramlást hirtelen esőzések után.
A hódok jelenléte azonban az utóbbi időszakban elég sok ellenérzést szül
Mostanra azonban sokan úgy vélik, talán túl jól sikerült a hódmentés: a védett állatok fákat döntenek ki, töltéseket fúrnak meg, és patakokat duzzasztanak vissza. Ezek a tevékenységek komoly károkat okozhatnak az árvízvédelemben, a termőterületeken és a lakóterületeken, a vízügy számára pedig évi százmilliós pluszkiadást jelentenek.
A fák rágása, holtágak kialakulása vagy a mezőgazdasági területek veszélyeztetése konfliktusokat szülhetnek, ezért több európai országban dolgoznak különféle konfliktuskezelési megoldásokon. Ilyenek például a védőhálók vagy az úgynevezett „beaver deceiver” eszközök, amelyek segítenek megelőzni a nem kívánt gátépítést az infrastruktúra közelében.
"Ez a világ egyik legsikeresebb visszatelepítési programja, csakhogy időközben rendkívül átalakítottuk az életterüket, amiből sok helyen csupán néhány keskeny sáv maradt a vizek mellett. A körülbelül 2500 magyarországi hódcsaládban élő összesen 10-11 ezer hódnak csak pár százaléka okoz problémát"
- nyilatkozta az Agrárszektornak Czabán Dávid.