Gigantikus mesefigurák őrzik a vidéki házat: mindenki a csodájára jár a díszes portának

A diótörő Pjotr Iljics Csajkovszkij utolsó balettje, és egyben utolsó színpadi műve, A diótörő és az egérkirály című E. T. A. Hoffmann-mese ihlette, mára pedig elválaszthatatlanul fonódott össze a karácsony hangulatvilágával. Az első felvonásban a karácsonyesti képsorok, a másodikban Cukorország jelenik meg pazar látványvilággal. Talán ez is az oka annak, hogy egyre többen használnak diótörőt mint dekorációs elemet az ünnep fényének emelésére. De ilyen gigantikus és szépséges házőrzőkkel még sehol másutt nem találkoztunk.

Nagyon tetszik, hogy Amerikában varázslatosan feldíszítik a bejárati ajtókat, előudvarokat, úgy érezhetjük magunkat, mintha egy mesébe csöppentünk volna bele. Régóta szerettem volna két óriási diótörőt a kapunk elé, és amióta Budapestről Mélykútra költöztünk, rendszeresen meg is valósítom pár éve a korábbi álmomat

- meséli az ügyes kezű Nóra, aki egymaga tervezte, és a férje segítségével kivitelezte a mesefigurákat. Most ezek és a szokásos nyalókák mellé díszes muffinokat is kihelyezett, valamint hatalmas mézi figurákat, a kerítés elé, hogy az összhatás még páratlanabb legyen.

Három nagy vödörből áll össze egy diótörő figura, a lábai 84 cm-es PVC csőből készültek, pattex on for all erősragasztóval ragasztottam össze őket, ezután szállítószalaggal borítottuk be a vödröket, majd lefújtam mindet spray festékkel. Az övük és a nadrágjuk műbőr anyagból készült. A száradás miatt kellett nekik plusz egy nap, így két nap alatt meg is lettek.

Az orrokat, a bajszokat és az övcsatot habkartonból vágta ki, és hogy vízálló legyen, celofánnal beborította őket, majd a celofánt is lefestette. A kabát peremét és az övet, valamint a gallért műbőr anyagból vágta ki, a haj és a kalapperem műszőrből készült, a kezekhez hungarocell gömböket használt Nóra. Aztán ezt a vödörrel együtt átfúrta, hogy bele tudja rakni a menetes szárat, amire a kezek kerültek, majd graffiti sprayvel fújta le őket a kreatív háziasszony.

Ahhoz pedig, hogy a két óriási mesefigura stabilan álljon a lábán a kaput őrizve, a földbe betont öntöttek a kerítés előtt, faléceket helyeztek bele, amire aztán rácsavarozták a hatalmas diótörőket.

A négy darab nyalókát teljesen egyedül csinálta Nóra, PVC csőből a két kisebbet, a két darab 2 méter 10 centis nagy pedig fából és habkartonból van. Ezeket csak le kellett festeni, akril festékkel és ecsettel dolgozott, de hamar elkészült velük.

Sokan megállnak lefotózni a dekorációt, tetszik az embereknek, és mivel a főút mellett lakunk, ezért elég sok átutazó is látja, de mindig megcsodálják. A legnagyobb elismerés nekem mégis a kisfiam bókja és elismerése, aki nagyon szereti a karácsonyi hangulatot varázsoló díszítést.

Az idei óriás muffinok is amerikai ihletésűek, akárcsak a diótörők és a nyalókák. Hatalmas virágcserépbe purhabot nyomtam, és karácsonyfa díszekkel színesítettem őket. Raktam mindegyikbe plusz egy OSB lapból kivágott mézeskalácsot is, majd műhó festékkel fújtam le a méziket.

A diótörőket is felújítottam idén, új gombok, és új, díszes szalagok kerültek rájuk. Most vannak lámpások is, ezeket úgy keszítettem, hogy találtam néhány vékony műanyag csövet itthon elfekvőben, talán műfű szőnyeg volt egyszer rájuk tekerve. Ezeket körberagasztottam szigetelőszalaggal, majd ragasztópisztollyal egy óriási karácsonyfadíszt ragasztottam rájuk. Ezekbe dugtam bele a fényfüzér pár utolsó izzóját, ettől világítanak olyan szépen a sötétben.

A nyalókák szára műanyag csőből készült, felül pedig vízinudlit tekertem körbe szigetelőszalaggal. A kapun lévo nyalókák viszont fából vannak, műhó festékkel és piros csillámfestékkel festettem le őket. A görbe cukorkák lefolyócsőből vannak, eddig csak befestettem őket, de ez nem bizonyult időjárásállónak esős időben, így most piros és fehér szigetelőszalaggal tekertem körbe őket.

Címlapkép, fotók: Suljovic Nóra