Hatalmas pusztítást végzett a dúvad: széttépett macska- és őztetemre találtak

A közösségi médiában hívta fel a település lakóinak figyelmét az elpusztult állatokra Kovács István, írja a kisalfold.hu.

Az egyik barátom, aki az erdősáv közelében, a Patak utcában lakik, egy széttépett macskát és egy kisebb őztetemet látott. Beszéltem a közeli vadásztársasággal is, akik megerősítették hogy aranysakál van a közelben, ezért azt javasolják, hogy a kisállattal rendelkező lakosok legyenek fokozottan óvatosak. Nekem is van egy kutyám, úgy gondolom, valóban jobb vigyázni a séták alkalmával

- intett mindenkit óvatosságra Kovács István.

Nagy pusztítást végzett

A megjelenését követően egyre nagyobb pusztítást végzett a vadállományban az aranysakál, ezért szükségessé vált a gyérítése – kezdte Vadon László, a Fertőboz és Sopronkövesd közötti területen működő Aranypatak Vadásztársaság elnöke. – Tapasztalataink szerint vaddisznómalacokat, kis őzeket, sőt, szarvasborjakat is elejt. Azt nem gondolnám, hogy csapatostól élnek itt, de tény, hogy nálunk is megjelentek. Elvétve hallani a hangjukat, eddig kettőt ejtettünk el éjszakai vadászaton. Az aranysakált nádi farkasnak is nevezik, ha bevetné magát a Fertő nádasai­ba, nagy pusztítást végezne, ezért amennyire lehetséges, mi is gyérítjük az állományát – tette hozzá Vadon László, akitől azt is megtudtuk, hogy az aranysakál rejtőzködő életet él, az embertől fél. Amennyiben valaki mégis találkozik vele, jelentse a területileg illetékes vadásztársaságnál.

Toldi velük viaskodott

Az aranysakál terjeszkedőben lévő faj. Korábban Közép-Európában, így Magyarországon is elterjedt volt, Arany János Toldi című költeményében is nádi farkassal viaskodott Toldi Miklós – emlékeztetett dr. Jánoska Ferenc, a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Kara Vadgazdálkodási és Vadbiológiai Intézetének igazgatója. – Az élőhelyeik visszaszorulása miatt térségünkből kipusztultak, mindössze a Balkán-félszigeten maradtak meg, ahol egy ideig védett fajnak számítottak. A ’90-es évek első felében kezdtek újra terjeszkedni, olyannyira, hogy mára egészen Norvégiáig eljutottak. Nálunk a Dél-Dunántúlon és a Kiskunságban jelentek meg először, ma pedig Észak-Dunántúlon is megtalálhatók.

A Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. hegyvidéki területein 2015 márciusában már készültek róluk kameracsapdás felvételek, 2017-ben pedig terítékre is kerültek az első példányok. 2020-ban 12 ezer példányt ejtettek el belőlük országszerte, míg megyénkben 123 került terítékre

- tette hozzá az intézetigazgató.

Az emberre nem veszélyes

Az aranysakál a rókánál valamivel nagyobb termetű ragadozó. Nálunk főként kisemlősökkel, rágcsálókkal, apróvadakkal táplálkozik, de a nagyvad frissen született utódait is zsákmányolja. Az emberre nem veszélyes, és a háztáji gazdaságokban, a baromfiudvarokban is kevesebb kárt tesz, mint a róka, ezért nem igazán kell tartani tőlük - mondta végezetül dr. Jánoska Ferenc.