Hatalmas nádi farkast ejtett el a vadász: több ezer példány kódorog a somogyi erdőkben

Ahogy a portál is beszámolt róla, gigantikus aranysakált lőtt ki a napokban Bugyi Roland, aki ebben a vadászati szezonban ez volt a hetedik toportyán, amelyet sikerült becserkésznie.

Pusztakovácsi külterületén este fél hét körül, napnyugta után láttam meg az aranysakált, nagy szerencsémre elsőre sikerült eltalálnom. Az aranysakál nagyon óvatos állat, nem könnyű vadászni rá. Lámpafényre azonnal ugrik, általában falkában járnak és állandó mozgásban vannak, nagyon gyorsan változtatják helyzetüket

- mesélte a somogyi vadász, aki hozzátette, eddig 15 nádi farkast lőtt ki, utóbbi rekord méretű 18,8 kilós kan volt.

Nagyon kártékony állat, elszedi az őztől a gidát, a vaddisznótól a malacokat. Látrány és környékén is próbálják megállítani az aranysakálok terjeszkedését. Épp ezért, több mint száz aranysakált lőttek ki vadászaink tavaly március óta

- mondta el Udvaros Zoltán, a Természetbarátok és Földtulajdonosok Látrányi Vadászegyesületének elnöke. Ahogy a szakember mondta, volt olyan eset toportyán, amikor úgy tudtak elejteni egy sakált, hogy egy szarvast zsigereltek ki a vadászles lábánál, és a szagok csalogatták oda az állatot. De azt is látták, mikor egyik sakál a kocát húzta lábainál, míg a másik elvitte a malacokat.

Az elszaporodott ragadozó komoly gondot jelent a vadásztársaságoknak, nagyon nehéz elejteni és óriási károkat okoz a vadállományban. Azt látják, hogy a rókát is megtámadja, kiszorítja élőhelyéről

- tette hozzá a szakértő.

Az előző vadászidényben 7000 feletti aranysakál került terítékre, az egyedszámuk megközelíti a 20 ezret. A túltartott nagyvadállomány tartja fönn az aranysakált, a kint maradt zsiger, sebzett vad nagyon csábítja, az állattartó telepeken pedig az elpusztult állatok potyatáplálékot jelentenek számára, s a hulladéktelepek kiapadhatatlan forrásként szolgálnak számukra

- fejtette ki Lanszki József, Kaposvári Egyetem tanára.

A genetikai vizsgálatok alapján a Dráva mentén határon innen és túl mindig is meg volt az aranysakál és olyan sajátos genetikai készlettel rendelkező állomány található nálunk, amely eltér kis mértékben az Európát most meghódító sakáloktól. Horvátországban már második generációs hibrideket is bemutattak, az állatok csak egynegyed részben voltak sakálok. Nagyon ritkán kerül ilyen példány elő, de potenciális probléma lenne, ha a sakál egy nagy testű kutyával szaporodna, akkor az utódok öröklik a nagyobb testtömeget és megváltozhat viselkedésük és táplálékszerzési stratégiájuk is

- tette hozzá a Kaposvári Egyetem tanára.