Pénzcentrum • 2026. november 22. 20:30
A világ államai egyre több pénzt kérnek a befektetőktől, miközben a mesterséges intelligenciához kapcsolódó beruházások is hatalmas összegeket emésztenek fel. Zsiday Viktor szerint a két igény együtt már olyan nyomást helyezhet a pénzpiacokra, amely előbb-utóbb valamelyik szektorban törést okoz. A gazdasági elemző a 444 podcastjában a fejlett országok adósságáról, az AI-láz kockázatairól és Magyarország kilátásairól is beszélt.
A magas államadósság sokáig távoli, elvont problémának tűnhet. Amikor azonban az állam egyre drágábban jut hitelhez, több pénzt kell kamatokra fordítania, és kevesebb marad más kiadásokra. Ez Magyarország számára sem mellékes kérdés: a hazai költségvetés mozgástere is függ attól, milyen áron tudja megújítani a lejáró tartozásait. A magyar államadósság helyzetével a Pénzcentrumon részletes interjúban is foglalkoztunk: akkor Pleschinger Gyula, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke fejtette ki, hogy hogyan áll most Magyarország államadóssága, mennyit fizetünk rá kamatban, és miben térünk el az uniós átlagtól.
Most a 444.hu podcastjában Zsiday Viktor arról beszélt, hogy a világban az államok egy különösen tőkeigényes technológiai hullámmal versenyeznek ugyanazért a pénzért.
Az elemző ennél is messzebbre ment, amikor a fejlett országok felhalmozott adósságáról kérdezték. „Nyugodtan ki merem tiszta szívvel jelenteni, hogy ezeket az államadósságokat nem lehet visszafizetni” – fogalmazott. Hozzátette: elsősorban a tartozások reálértéken, vagyis a pénz vásárlóerejét megőrizve történő visszafizetését tartja kizártnak.
Érvelése szerint a fejlett országok adóssága hosszú ideje nő, miközben az elöregedő társadalmakban egyre nehezebb lesz elegendő bevételt előteremteni a kiadásokhoz. Azt is hangsúlyozta, hogy nem a következő egy-két évre jósolja az adósságok inflációval való leépítését.
Két óriási pénzigény találkozott
Az elemző szerint a kamatok jelenlegi emelkedését nem elsősorban az magyarázza, hogy a piacok máris államcsődökre számítanának. Sokkal inkább az, hogy az államok finanszírozásához és az AI infrastruktúrájának kiépítéséhez egyszerre kellene óriási mennyiségű megtakarítás. Az adatközpontok mellett új erőművek, vezetékek és chipgyárak is pénzt igényelnek.
„A fő oka ennek leginkább az, hogy az x megtakarításnak két x helyre kéne mennie, és ez nem működik” – érzékeltette a helyzetet. Úgy látja, a magasabb kamatok előbb-utóbb valamelyik területen gondot okozhatnak: az ingatlanpiacon, az AI beruházásoknál vagy akár az államok finanszírozásában. Hogy hol és mikor következik be a törés, azt szerinte senki nem tudja megmondani.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Az AI láz kapcsán a korábbi vasútépítési hullámot és a szélessávú hálózatok kiépítését idézte fel. Ezek a fejlesztések átalakították a gazdaságot, de a beruházók a végén túl sok kapacitást építettek ki. Zsiday szerint ma sem lehet pontosan tudni, mennyi adatközpontra lesz szükség, a vállalatok mégsem akarnak lemaradni egymás mögött.
Magyarországon is lehet mozgástér
A magyar kilátásokról jóval bizakodóbban beszélt. Megítélése szerint az európai uniós integráció iránti erősebb elköteleződés csökkentette az ország befektetői megítélésének kockázatát, és ezzel az új állampapírok hozamát is. Figyelmeztetett ugyanakkor, hogy az olcsóbb finanszírozás hatása csak fokozatosan jelenik meg a költségvetésben, ahogy a korábban kibocsátott, drágább papírok lejárnak.
Az uniós forrásokat „gyújtósnak” nevezte: egy-két évre beindíthatják a növekedést, de a tartós lendülethez további hazai lépések kellenek. Külső sokk nélkül 2–4 százalék körüli növekedést is elképzelhetőnek tart. Ebben szerepet kaphat a lakossági megtakarítások egy részének elköltése, az új beruházások megjelenése és a verseny erősödése is. Hozzátette: egy nemzetközi adósságválság vagy az AI beruházási hullám megtorpanása a magyar terveket is könnyen felülírhatja.
Zsiday legfontosabb figyelmeztetése így nem egy konkrét összeomlás dátumáról szól. Azt állítja, hogy a világ egyszerre túl sok célra próbál pénzt találni; amíg ez nem változik, a dráguló finanszírozás egyre több szereplőnek jelenthet problémát.