Pénzcentrum • 2026. október 28. 08:37
A Tisza-kormány benyújtotta a jövőre hatályba lépő vagyonadó végleges törvényjavaslatát, amely az ősz eleji tervezethez képest 16 lényeges ponton módosult. Bár az 1 milliárd forintos adómentes értékhatár és az adókulcsok változatlanok maradtak, a frissített szöveg egyaránt tartalmaz adminisztrációs és értékelési könnyítéseket, valamint komoly szigorításokat, például a családi tulajdonrészek beszámításánál és a külföldi vagyon utáni adócsökkentés kalkulációjánál, írta a Portfolio.
A vállalati vagyon értékelése több ponton finomodott. A külföldi ingatlantartó társaságok esetében mostantól kifejezetten levonhatók az ingatlan megszerzéséhez, fenntartásához vagy értéknövelő beruházásához közvetlenül kapcsolódó kötelezettségek.
Jelentős könnyítés, hogy a legfeljebb 100 millió forintos saját tőkéjű cégek tulajdonosai egyszerűsített, a saját tőkével arányos értékelési módszert is választhatnak. Szigorodott ugyanakkor a kisebbségi tulajdonrész után járó kedvezmény igénybevétele: ehhez a jövőben egybe kell számítani a közeli hozzátartozók részesedését. Ha például egy házaspár mindkét tagja 30-30 százalékos részesedéssel bír, azt együttesen 60 százaléknak kell tekinteni, így elvész a kisebbségi értékelési kedvezmény.
A végleges szöveg pontosítja a vagyonkezelő és holdingcégek fogalmát is, a vállalkozások negatív saját tőkéjét pedig az adóalap megállapításakor nullának kell tekinteni. Amennyiben a tulajdonos önhibáján kívül nem tud megfelelő cégadathoz jutni, végső megoldásként a szerzési értékből kell kiindulni. Eltörölték továbbá a részvényekre vonatkozó, első évi kedvezőbb átlagárfolyam-választási lehetőséget, így már az idei év végén is az általános szabályok lépnek életbe.
Az ingatlanok értékelésénél védettséget élveznek azok az adózók, akik valós adatok alapján használják a NAV hivatalos ingatlanértékelési modelljét. Esetükben az adóhatóság utólag csak akkor állapíthat meg adóhiányt, ha bizonyítani tudja a megadott adatok valótlanságát. Maga a modell is kibővül, így a lakóingatlanok és mezőgazdasági területek mellett már az üdülőkre és a telkekre is kiterjed.
A tartalom eléréséhez kattintson ide!
A független ingatlanértékelőkre ugyanakkor szigorúbb szankciók vonatkoznak: 100 ezer forintos bírságot kapnak, ismételt mulasztás esetén pedig törlik őket a nyilvántartásból, amennyiben a valós forgalmi érték 70 százalékát el nem érő értéket állapítanak meg. Újítás továbbá, hogy a korábban vásárolt külföldi ingatlanoknál egyértelmű, visszamenőleges indexálási szabályokat vezettek be a szerzéskori érték meghatározására.
Kiemelten fontos, egyes esetekben pedig adóemelést eredményező változás történt a külföldön adóztatható vagyon után járó magyar adócsökkentés módszertanában. Az új szabályozás értelmében a levonható adó kiszámításakor már a külföldi vagyonhoz kapcsolódó kötelezettségeket és az 1 milliárd forintos adómentes értékhatárt is figyelembe kell venni, ami a korábbi elképzelésekhez képest magasabb hazai adófizetési kötelezettséget vonhat maga után.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Az adminisztrációs terhek terén történt némi könnyítés: a rejtett tartalékok megállapításakor például egyes esetekben már nem kötelező a könyvvizsgálói felülvizsgálat. A jogszabály tisztázza a kiskorúak vagyonához kapcsolódó igazolt kötelezettségek kezelését, valamint rendezi az öröklés során felmerülő adómegállapítási határidőket és eljárási szabályokat. Külön nevesíti a törvény az adószámos magánszemélyeket is: a gazdasági tevékenységükhöz használt ingóságok teljes értékét be kell számítani az adóalapba, a személyes használati tárgyakra vonatkozó mentesség ugyanis rájuk nem terjed ki.
A vagyonadó alapvető keretei és főbb sarokszámai az októberi társadalmi egyeztetés óta nem változtak. A fizetési kötelezettség továbbra is az igazolt kötelezettségekkel csökkentett nettó vagyon 1 milliárd forint feletti részére terjed ki. Az adókulcs 100 milliárd forintig 1 százalék, az e feletti részre pedig 1,5 százalék marad. A jogszabály a tervek szerint 2026. december 15-én lép hatályba: az első adóbevallást a 2026. december 31-i állapot alapján, 2027. augusztus 31-ig kell benyújtani és az adót elektronikus úton megfizetni.
Továbbra is mentesülnek a kötelezettség alól a legalább tíz éve életvitelszerűen külföldön tartózkodó magyar állampolgárok, valamint megmaradt a személyes használati tárgyak és lakásberendezések mentessége is – kivéve a 3 millió forintot meghaladó értékű műtárgyakat, gyűjteményeket, valamint a 10 millió forintnál drágább gépjárműveket. Magánszemélyeknél továbbra is a teljes világvagyon képezi az adóalapot, míg a gazdasági társaságok közvetlenül nem válnak adóalannyá, az ő értékük a tulajdonosok szintjén jelenik meg a vagyonösszesítés során.
Címlapi kép: Hegedüs Róbert, MTI/MTVA