Pénzcentrum/MTI • 2026. augusztus 7. 14:32
A vártnál jóval kedvezőbb júliusi inflációs adat meglepte az elemzőket, akik szerint ilyen alacsony pénzromlásra egy évtizede nem volt példa Magyarországon. A szakértők többsége úgy látja, hogy az élelmiszerárak csökkenése jelentősen javította az inflációs képet, és megnyitotta az utat a további jegybanki kamatcsökkentések előtt, ugyanakkor arra is figyelmeztetnek, hogy az aszály, az energiaárak és a közel-keleti konfliktus miatt az év második felében ismét erősödhetnek az inflációs kockázatok.
Ahogy reggel beszámoltunk róla, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken közzétett, legfrissebb adatai szerint az infláció júliusban a vártnál nagyobb mértékben lassult Magyarországon: a fogyasztói árak éves alapon 1,2 százalékkal emelkedtek, miközben havi összevetésben 0,1 százalékkal csökkentek. A kedvező adatot elsősorban az élelmiszerárak visszaesése húzta lefelé, ugyanakkor a szolgáltatások továbbra is számottevően drágultak.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint a júliusi infláció tízéves mélypontot jelent, és érdemben javítja az idei inflációs kilátásokat. Az elemző kiemelte, hogy a vendéglátási szolgáltatások nélküli élelmiszerárak 4,4 százalékkal csökkentek, miközben a háztartási energia mérséklődése elsősorban az alacsonyabb fogyasztásnak, nem pedig tényleges árcsökkenésnek tudható be. Hozzátette: az erős forint, az alacsony inflációs várakozások és a javuló üzleti bizalom egyelőre ellensúlyozzák a közel-keleti konfliktus hatásait.
Az elemző szerint a kedvező inflációs adat növeli annak esélyét, hogy a Magyar Nemzeti Bank az augusztusi kamatvágás után szeptemberben is csökkentse az alapkamatot. Jelenlegi várakozásuk szerint az év végére az alapkamat akár 5 százalékra is mérséklődhet, feltéve, hogy a forint árfolyama nem gyengül jelentősen.
Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója szerint is óriási, kedvező meglepetést hozott a mai inflációs adat. Az árak csökkenése szokatlanul széles körűnek tűnik, és ezen belül is kiemelkedő a vendéglátás nélküli élelmiszerek 4,4 százalékos csökkenése. Mindez egyértelműen a további kamatcsökkentések irányába mutat annak ellenére is, hogy a közel-keleti helyzet miatt egyre másra eltolódnak a nagy jegybankok kamatcsökkentései, vagy ismét napirendre kerülnek ott is kamatemelések. Az adat fényében – az augusztusi, már beárazott vágás után – várhatóan ősszel is folytathatja az MNB a kamatcsökkentési ciklust.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint az éves szintű infláció további csökkenése várható volt, ám annak mértéke meghaladta a vártat. A legjelentősebb dezinflációs tényezőnek az élelmiszerárak számítanak, és bár az aszályos időjárás és az iráni háború miatti nyersanyagáremelkedés élelmiszerdrágulást sugall, úgy tűnik, ezek a kockázatok a jövő évre tolódtak - tette hozzá.
Az Erste szakértője is jelezte, hogy a háztartási energia inflációját az elszámolási sajátosságok is befolyásolják. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a szolgáltatásokat, az üdülési szolgáltatások és az utazás szezonális drágulása mellett a banki és telekom szolgáltatások júliusi áremelkedései terhelték, miután ezeknél az "önkéntes árkorlátozás" június végén véget ért.
Molnár Dániel, a GFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője is hatalmas meglepetésnek nevezte a júliusi adatot. Jelezte, hogy az élelmiszerárak havi és éves alapú csökkenése mögött elsősorban a forint erősödése húzódik meg, ami ugyanígy hatott a tartós fogyasztási cikkek árára is. Visszafogta az inflációt az üzemanyagok ára is, ami egy hónap alatt – a világpiaci kőolajárak mérséklődése nyomán – 1,3 százalékkal csökkent.
A GFÜ szakértője is arra számít, hogy a következő hónapokban az infláció gyorsul. Ha az aszályhelyzet miatt tartósan megugranak az energiaárak, az a vállalati árazási döntésekre is befolyással lesz, miközben a gyenge mezőgazdasági termés hatása az élelmiszerárakban is megjelenhet. Bizonytalanságot jelent még az iráni háború hatása az energia-, kiemelten is az üzemanyagárak alakulására, illetve az árrésstopok kivezetésének időzítése. Összességében azonban azzal számol, hogy év végéig a jegybanki cél alatt maradhat az infláció, így éves átlagban 2 százalék körül alakulhat, amelyet jövőre 3,0 százalékos áremelkedés követhet.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 30 000 000 forintot 20 éves futamidőre már 6,62 százalékos THM-el, havi 184 778 Ft forintos törlesztővel fel lehet venni a K&H Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az UniCredit Banknál 6,78%, az Erste Banknál 6,78%, a CIB Banknál 6,89%, míg a MagNet Banknál 7,02%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Balog-Béki Márta, az MBH szenior elemzője szerint továbbra is jelentős különbség látszik az egyes termékkörök árváltozásában. Miközben az élelmiszerek ára éves összevetésben 1,1 százalékkal csökkent, a szolgáltatások 4,7 százalékkal drágultak. Ebben szerepet játszottak a szezonálisan magasabb üdülési költségek, a banki és telekommunikációs díjemelések, valamint a budapesti parkolás drágulása. Az éttermi étkezés ugyanakkor továbbra is gyors ütemben, 6 százalékkal drágul, elsősorban a növekvő munkaerőköltségek miatt. Bár a teljes infláció a vártnál kedvezőbben alakult, a maginfláció továbbra is emelkedést mutat, ami arra utal, hogy az alapfolyamatokban még nincs érdemi fordulat.
Az elemző szerint a következő hónapokban fokozatos inflációemelkedés várható. Ezt az iráni konfliktus miatt megugró olajárak, az aszály és az energiaválság, valamint a búza és a kukorica drágulása is támogathatja, miközben a forint erősödése is megtorpant. Az MBH továbbra is 2,2 százalékos idei és 3,1 százalékos jövő évi átlagos inflációval számol. A kamatkilátásokkal kapcsolatban augusztusban még egy 25 bázispontos jegybanki kamatcsökkentést várnak, ezt követően azonban az MNB várhatóan kivár, és a monetáris lazítás csak jövőre folytatódhat.
Németh Dávid, a K&H vezető elemzője szerint a júliusi, 1,2 százalékos infláció jókora pozitív meglepetést jelentett, mivel a piac 1,5 százalékos pénzromlásra számított. Az infláció lassulásához elsősorban az élelmiszerek, a tartós és nem tartós fogyasztási cikkek, valamint az üzemanyagok és más energiahordozók árcsökkenése járult hozzá. Ezzel szemben a szolgáltatások tovább drágultak: a piaci szolgáltatások ára egy hónap alatt 1,2 százalékkal emelkedett, különösen a belföldi üdülések, a kulturális programok és a pénzügyi szolgáltatások lettek drágábbak, amit részben a továbbra is erős bérnövekedés magyaráz.
Az elemző szerint augusztusban is 1,2 százalék körüli infláció várható, ezt követően azonban az év végéig mérsékelt gyorsulás jöhet, így decemberre az infláció valamivel 2 százalék fölé emelkedhet. Az idei éves átlagos inflációt 1,8 százalékra, a jövő évit pedig 3 százalék körülire becsüli. A magasabb inflációt az aszály miatti élelmiszerdrágulás, a magasabb energiaárak és a forint erősödésének kifulladása is támogathatja, ugyanakkor az olcsó kínai importtermékek továbbra is fékezhetik az iparcikkek árainak emelkedését.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) az élelmiszer inflációra vonatkozó friss adatok alapján ismét az árrésstop kivezetését sürgette. A szövetség szerint a 4,4 százalékos árcsökkenés a lakosság szempontjából talán legfontosabb árucsoportban minden várakozást felülmúlóan kedvező adat (minden bizonnyal árcsökkenési rekord is.) Úgy vélték, az élelmiszerek árának alakulásában május óta semmilyen szerepet nem játszik az árrésstop, csak az, hogy a kül- és belpiaci trendek és a forint árfolyama kedvezően alakul, amelyek bőségesen ellensúlyozzák az emelkedő energia költségekből származó növekményt. Az előző nap megjelent, és az OKSZ szerint kiábrándító kiskereskedelmi adatok azt is megmutatták, hogy keresleti oldalról semmilyen inflációs nyomás nem nehezedik a gazdaságra - jegyezték meg.
Az inflációs adatokra Kármán András pénzügyminiszter is reagált. A miniszter azt írta Facebook-oldalán, hogy az árak stabilitását a Tisza-kormány idén a tűzifa és a támogatott gyógyszerek áfájának csökkentésével is támogatja. "Annak különösen örülünk, hogy szinte minden termékkörben csökkentek az árak júliusban: olcsóbb lett az élelmiszer, a ruházkodás és a tartós fogyasztási cikkek ára is lejjebb ment" - fogalmazott a pénzügyminiszter.