Biró Attila • 2026. április 22. 13:05
Budapest az EU egyik leggazdagabb régiója lett, miközben Magyarország több térsége továbbra is az unió sereghajtói között van. A friss adatok szerint a főváros az EU-átlag 168 százalékán áll, amivel a 11. helyet foglalja el, vagyis olyan nyugat-európai régiókat előz meg, mint Bécs vagy Stockholm.
Az Európai Unió gazdasági térképe első ránézésre viszonylag egyértelműnek tűnik: a nyugati országok gazdagabbak, a keletiek pedig felzárkóznak vagy rosszabb esetben leszakadnak. Ha azonban régiós szintre bontjuk az adatokat, egészen más kép rajzolódik ki. Egyes városok és térségek messze kiemelkednek a saját országukból, sőt sok esetben a kontinens élmezőnyébe is bőven odaférnek. Igen, az EU keleti végeiről is - mutat egy GDP alapján összeállított rangsor.
Ugyanis miközben az EU-átlag 40 ezer euró körül alakul, több régió ennek másfélszeresét, kétszeresét, sőt akár közel háromszorosát is eléri. Nem ritka, hogy egy fővárosi térség teljesítménye összevethető a leggazdagabb nyugat-európai központokkal, miközben az adott ország egészének mutatói jóval alacsonyabbak. (Ezt fogjuk majd látni Magyarország esetében is.)
Az adatok értelmezése előtt azonban fontos tisztázni, hogy a lenti táblázatok az EU legjobban teljesítő régióit mutatja az egy főre jutó GDP alapján, vásárlóerő-paritáson (PPS). Ez utóbbi az EU által használt mesterséges pénznem, amely kiigazítja az országok közötti árkülönbségeket.
Az EU leggazdagabb régiói egy főre jutó GDP alapján
A rangsort továbbra is a már megszokott, általában fölfelé kilógó gazdaságok vezetik. Az ír kelet és középső régió messze az első az Európai Unióban, több mint 107 ezer eurós egy főre jutó GDP-vel, ami az EU-átlag 268 százaléka. Luxemburg szintén kiemelkedik, de a déli ír régió is jóval az átlag felett teljesít.
Ugyanakkor már a top 10-ben feltűnik több olyan város, amely nem a klasszikus (gazdagabb) nyugati maghoz tartozik. Prága vagy Bukarest–Ilfov is az élmezőnyben szerepel, miközben nagyobb nyugat-európai régiókat tudnak maguk mögé utasítani.
A két éllovast azonban ebben az esetben fontos fenntartással kezelni. Mindkét gazdaságban jelentős szerepet játszanak ugyanis a multinacionális vállalatok, amelyek profitja gyakran ezekben az országokban jelenik meg a statisztikákban.
Írország esetében ez különösen látványos. A globális cégek jelenléte ugyanis jelentősen felhúzza az egy főre jutó GDP-t, még akkor is, ha ez nem feltétlenül tükrözi a lakosság tényleges jövedelmi helyzetét vagy fogyasztását. Ezt a jelenséget egyébként a közgazdaságtanban gyakran GDP-torzításnak nevezik.
A fővárosok gazdasági súlya óriási
A lista egyik nagy tanulsága ugyanakkor kétség kívül az, hogy Európában a gazdasági teljesítmény erősen koncentrálódik a nagyvárosi központokban. Prága, Bukarest, Bécs, Budapest, Brüsszel, Párizs vagy Koppenhága mind azért kerülnek ennyire előre, mert ezek a térségek egyszerre több előnnyel rendelkeznek:
- itt találhatók a kormányzati és intézményi központok;
- erős a magas hozzáadott értékű szolgáltatási szektor;
- jelen vannak a nagyvállalatok és a pénzügyi központok.
Ezek a tényezők együtt húzzák fel a termelékenységet és az egy főre jutó gazdasági teljesítményt is.
Kelet-európa előretörése hatalmas
A rangsor egyik legérdekesebb része ugyanakkor az, hogy több kelet-európai fővárosi régió is bekerült az élmezőnybe. Az ötödik helyezett Prága már önmagában is nagyon beszédes, de emelett a top15-be bekerült még Bukarest-Ilfov (7.), Budapest (11.) és Varsó (15.) is.
Mindez azt is jelenti, hogy ezek a fővárosok olyan városokat előznek meg vásárlóerő-paritáson számolva, mint: Stockholm, Salzburg, Bécs, vagy éppen Antwerpen.
Ezek az adatok ráadásul rámutatnak arra a kettőségre is, amik ezeknek a kelet-európai fővárosoknak a viszonyát jellemzi az anyaországuk más régióival szemben. Ugyanis míg a fent említett fővárosok uniós szinten is kiemelkedően teljesítenek, aközben a saját országuk átlaga jelentősen elmarad ettől.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Ez pedig a gyakorlatban olyan, mintha kvázi kis nemzetállamokként működnének az országuk szövetében.
Kijelenthető tehát, hogy ezekben az országokban a gazdasági aktivitás, a multinacionális cégek jelenléte és a magasabb hozzáadott értékű szolgáltatások erősen a fővárosokra koncentrálódnak.
(Csak érdekességképpen a top30 EU-régió között 6 német, és 4 holland régió is megtalálható, ami mutatja, mennyivel máshogy oszlik el a gazdagság ezekben az országokban vs. a keleti blokk országaiban.)
Budapest elszakadt Magyarországtól
Ahogy látszik, Budapest az EU-átlag 168 százalékán áll egy főre jutó GDP-ben, ami a 11. helyre elég az unióban. Vagyis nemcsak régiós, hanem európai szinten is az élmezőnyben van. Ez önmagában nem lenne kirívó egy nyugat-európai országban, Magyarországon viszont nagyon erős kontrasztot jelent.
A főváros teljesítménye ugyanis nem egy erős országos háttérből jön, hanem abból, hogy szinte minden ide koncentrálódik. Miközben Budapest a top régiók között van, addig az unió húsz legszegényebb térsége között négy magyar is szerepel: Észak-Magyarország, az Észak-Alföld, a Dél-Dunántúl és a Dél-Alföld is csúnyán le van maradva EU-s szinten.
Sőt, ez már nem is sima lemaradás, sokkal inkább arról van szó, hogy a magyar gazdaság két külön világra szakadt: egy erős fővárosra és egy jóval gyengébben teljesítő vidékre.
Van Budapest, és van minden más.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a jobban fizető, nagyobb értéket teremtő munkák, a multik és a szolgáltatások nagy része Budapestre koncentrálódik. A vidéki régiók eközben jóval gyengébben teljesítenek, alacsonyabb a termelékenységük és kevesebb jövedelmet képesek biztosítani a lakóknak.
A számok ráadásul azt is mutatják, hogy ez a szituáció nem fog gyorsan megváltozni. A legtöbb lemaradó régióban ugyanis alig van előrelépés, sőt van ahol egyenesen romlik a helyzet. Vagyis a főváros és a vidék közötti különbség nemhogy csökkenne, sokkal inkább stagnál.
A mindennapokban tehát joggal érezhetjük azt, hogy Budapest gazdasági értelemben kvázi már levált az ország többi részéről. Így inkább működik egy önálló növekedési központként az EU-ban, mint a magyar gazdaság kiegyensúlyozott központjaként.