Pénzcentrum • 2026. február 8. 09:02
Az Európai Bizottság frissen közzétett Megfizethető Energia Cselekvési Terve az energiaárak mérséklését tűzi ki célul, ám szakértői értékelések szerint a javasolt intézkedések könnyen az ellenkező hatást válthatják ki. A kritikusok fogyasztásnövekedéstől, jelentős költségvetési terhektől és fokozódó társadalmi egyenlőtlenségektől tartanak, miközben szerintük inkább az energiaadók emelése és az ezekből finanszírozott, célzott kompenzáció jelenthetne valódi megoldást.
Az Európai Bizottság dokumentuma súlyos zavarokat azonosít az uniós energiapiacon. A hivatalos közlemény szerint "a magas energiaköltségek ártanak állampolgárainknak: az energiaszegénység több mint 46 millió európait érint, és aránytalanul nagy terhet ró a hátrányos helyzetű csoportokra". A Bizottság arra is emlékeztet, hogy a kiskereskedelmi villamosenergia-árak az ipar számára szinte megduplázódtak: egy közepes méretű ipari fogyasztó esetében az árak 2023-ban 97 százalékkal voltak magasabbak a 2014–2020 közötti átlagnál. Az EU és fő versenytársai közötti energiaár-szakadék folyamatosan nő, ami a Bizottság szerint az új beruházások Európán kívülre áramlásához és a meglévő iparágak elvándorlásához vezethet, aláásva ezzel az unió gazdasági erejét, ellenálló-képességét és nemzetközi versenyképességét - számolt be a Portfolio.
A javaslatcsomag többek között az elektromos hálózat díjrendszerének átalakítását, a villamosenergia-piaci szabályozás teljes körű érvényesítését, valamint a gázpiacok hatékonyságának javítását célozza. Ezek az intézkedések azonban hosszú, akár évtizedes megvalósítási idővel számolnak. Eközben a Bizottság által is elismert kihívások – a geopolitikai feszültségektől a klímaváltozásig – azonnali és következetes lépéseket tennének szükségessé.
Az Európai Hálózati Csomag becslése szerint a szükséges hálózatfejlesztési beruházások összege 2040-ig elérheti az 1,2 billió eurót. Ezt a terhet végső soron a fogyasztóknak kellene viselniük: vagy magasabb energiaköltségeken keresztül, vagy emelkedő adók formájában, esetleg a közszolgáltatások romló minősége árán. A Bizottság dokumentumai nem adnak választ arra, miként lehetne megakadályozni, hogy ezek a költségek teljes mértékben a fogyasztókra háruljanak át.
Különösen problémásnak tűnik, hogy az energiaárak esetleges csökkenése várhatóan növelné a fogyasztást. Ha a kínálat nem tud lépést tartani a kereslet bővülésével, az árak újbóli emelkedése elkerülhetetlen. A kínálat érdemi és tartós növelése ugyanakkor nem reális stratégia, mivel a bolygó teherbíró képességét már most túllépjük. A megújuló energiaforrások bevezetésének eddigi tapasztalatai is azt mutatják, hogy a zöldenergia nem váltotta ki, csupán kiegészítette a fosszilis energiahordozókat, így önmagában nem oldotta meg a fenntarthatósági problémát.
A Bizottság az energiaadók mérséklését is szorgalmazza, arra hivatkozva, hogy "az adócsökkentés nagyon hatékonynak bizonyult az energiaszámlák fékezésében az energiaválság idején, amikor a tagállamok mérsékelték az áfát és az energiaadókat". Az energiaválság idején alkalmazott adócsökkentések és árplafonok azonban sok szempontból elszalasztott lehetőséget jelentettek. Jelentős költségvetési hiányokat okoztak, amelyek terheit egyes országok – például Franciaország – mindmáig viselik. Társadalmi szempontból is igazságtalannak bizonyultak, mivel a nagyobb fogyasztással rendelkező, tehetősebb háztartások aránytalanul nagyobb támogatást kaptak.
Az alacsony energiaárak tartós fenntartása energiapazarlást ösztönöz, és visszafogja az energiahatékonysági beruházásokat. Magyarországon jól látható volt az árjelzés hatása: a 2022-es áremelés után a lakossági gázfogyasztás 2023-ra 26,5 százalékkal csökkent 2021-hez képest. Az árak mesterséges leszorítása ráadásul komoly politikai kockázatot is rejt, mert az előbb-utóbb elkerülhetetlenné váló korrekció könnyen súlyos társadalmi feszültségeket válthat ki.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 20 000 000 forintot 20 éves futamidőre már 6,22 százalékos THM-el, havi 143 171 Ft forintos törlesztővel fel lehet venni a K&H Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az UniCredit Banknál 6,42%, a Magnet Banknál 6,76%, az Erste Banknál 6,78%, a CIB Banknál 6,79%, míg a Raiffeisen Banknál pedig 7%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
A Bizottság felszólítása szerint "a Bizottság arra kéri a tagállamokat, hogy teljes mértékben használják ki a Tiszta Ipari Megállapodáshoz kapcsolódó Állami Támogatások Keretrendszerét (CISAF)". A módosított szabályok szélesre tárják az ajtót az energiaigényes iparágak támogatása előtt, többek között célzott árcsökkentéssel és a dekarbonizációjukat segítő támogatásokkal. Az ilyen jellegű támogatások ugyan rövid távon enyhíthetik a vállalatok terheit, de tartós piaci torzulásokhoz vezethetnek, és növelhetik a korrupció kockázatát. A Nemzetközi Valutaalap számításai szerint világszerte percenként mintegy 13 millió dollárnyi támogatás áramlik a fosszilis energiahordozókhoz kapcsolódóan.
Az európai vállalatoknál az energiaköltségek átlagosan csupán a termelési költségek körülbelül 3 százalékát teszik ki. Így erős túlzás a versenyképességi nehézségeket döntően az energiaárak számlájára írni. A Világbank elemzései szerint a modern gazdaságok fejlődését elsősorban az immateriális tőke – az emberi erőforrások, a tudás, az innováció és a hatékony intézmények – határozza meg, nem pedig önmagában az energiainfrastruktúra.
Szakértői javaslatok szerint éppen az energiaadók érdemi emelésére lenne szükség, amely visszafogná a fogyasztást, és erősebb ösztönzőket teremtene a takarékosságra. A többletbevétel döntő részét lakossági és közintézményi kompenzációra kellene fordítani, úgy, hogy a háztartások többsége számára az energia kifizetése után összességében több pénz maradjon a zsebben. A fennmaradó források energiahatékonysági programokat és humánerőforrás-fejlesztést támogathatnának.
A vállalatok általános jelleggel nem kapnának egyedi kompenzációt, kivételt csak a közszolgáltatók jelenthetnének. Kulcsfontosságú lenne a lakosság részletes és őszinte tájékoztatása az intézkedések okairól, a várható hatásokról és az energiamegtakarítás gyakorlati lehetőségeiről. Megfelelően megtervezve és végrehajtva a magasabb energiaárak egy fenntarthatóbb és versenyképesebb gazdasági szerkezet kialakulását segíthetik elő, miközben a növekvő állami bevételek további társadalompolitikai célok finanszírozását is lehetővé tennék.