Pénzcentrum • 2026. január 21. 08:44
Az európai és a magyar gázrendszer is jelentős nyomás alatt áll a 2026 januárjában tapasztalt rendkívüli hideg miatt. Miközben a kontinens gáztárolói történelmi ütemben ürülnek, Magyarország viszonylag kedvező helyzetben van, ugyanakkor a műszaki korlátok és a várható tavaszi–nyári újratöltés költségei itthon is komoly kihívást jelenthetnek - számolt be a Portfolio.
A kontinenst sújtó sarkvidéki hidegfront nemcsak az időjárás, hanem az energiaellátó rendszerek szempontjából is súlyos megpróbáltatást jelent. Az elmúlt évek enyhe telei után 2026 januárja éles fordulatot hozott: a hőmérséklet tartósan a többéves átlag alatt maradt, ami az infrastruktúra egészére jelentős többletterhelést ró.
A hazai földgáztárolókból a fűtési szezon kezdete óta a készletek több mint harmadát már felhasználtuk. Jelenleg mintegy 3 milliárd köbméter földgáz található a tárolókban, ami a teljes kapacitás nagyjából felének felel meg. Az adatok azt mutatják, hogy Európa-szerte, a hosszú ideje megszokott enyhe telek után, a mostani hideg jelentős fogyasztásnövekedést váltott ki, és ennek következtében a tárolók szokásosnál gyorsabb ütemben ürülnek.
A 2022-es energiaválság utóhatásai ma is érzékelhetők a gázpiacon. A visszatöltési ciklusok alacsonyabb szintekről indulnak, és a tárolók feltöltésének dinamikája is megváltozott. Bár az európai szabályozás 90 százalékos minimális feltöltöttségi szintet ír elő, a magas finanszírozási költségek miatt a piaci szereplők már nem töltik csúcsra a tárolókat, ha az gazdaságilag nem indokolt. Emiatt évről évre egyre alacsonyabb készletszinttel vág neki a kontinens a téli időszaknak.
A hazai stratégiai földgázkészletek különleges jogi és piaci státusszal bírnak. Ezek a tartalékok elkülönülnek a kereskedelmi készletektől, felhasználásukhoz pedig jogszabályban meghatározott válsághelyzet kihirdetése és külön minisztériumi döntés szükséges. A stratégiai készleteket korábban magas áron vásárolták meg, ezért a jelenlegi alacsonyabb piaci árak mellett történő értékesítés jelentős veszteséget okozna. Ezeket a tartalékokat ezért csak a legkritikusabb, fizikai ellátáshiánnyal fenyegető helyzetben tervezik mozgósítani.
A hazai ellátásbiztonságot javítja a folyamatos vezetékes gázimport. Az osztrák és a szerb határszakaszon érkező, valamint a szomszédos országok felé irányuló gázforgalom egyenlege jelenleg óránként körülbelül 332 ezer köbméter többletet mutat. Ez naponta közel 8 millió köbméter friss importforrást jelent a hazai rendszer számára.
Fontos kiemelni, hogy a tárolók fokozatos kiürülése a gázrendszer normál, üzemszerű működésének része. A tárolók feladata éppen az, hogy a nyári időszakban betárolt készleteket a téli csúcsfogyasztás idején a piac rendelkezésére bocsássák. Így hidalják át a megnövekedett kereslet és a vezetékes importkapacitások közötti különbséget.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A jelenlegi előrejelzések szerint az európai tárolók átlagos töltöttsége a fűtési szezon végére 26,7 százalékra csökkenhet, míg Magyarország esetében valamivel kedvezőbb, 32,8 százalékos szint várható. A legkedvezőtlenebb forgatókönyvek alapján az európai minimum 4,4 százalék lehet, miközben hazánkban 14 százalékos mélyponttal számolnak. Ez utóbbi érdemi biztonsági tartalékot jelent a régiós átlaghoz képest. A január eleji extrém hideg idején az összeurópai készletek a leghidegebb napokon naponta közel 1 százalékponttal apadtak.
Az ellátásbiztonság szempontjából komoly tartalékot jelent az európai cseppfolyósított földgázra, azaz LNG-re épülő infrastruktúra. A kontinens gázszükségletének ma már közel felét ilyen forrásból fedezik. A terminálok kihasználtsága ugyanakkor mindössze mintegy 50 százalék körül alakul, ami jelentős, gyorsan mozgósítható pufferkapacitást jelent egy esetleges válsághelyzetben.
A hazai, döntően porózus kőzetben kialakított földgáztárolók egyik fontos technikai sajátossága az úgynevezett szódásüveg-hatás. Amíg a tárolók erősen telítettek, a nagy belső nyomás miatt a gáz viszonylag könnyen és nagy sebességgel termelhető ki. Amikor azonban a töltöttség 30–40 százalék alá süllyed, a nyomás jelentősen visszaesik, és a kitárolás üteme lelassul. Ez a jelenség növeli az import iránti igényt, hiszen a hiányzó mennyiséget vezetékes beszállításból kell pótolni.
A mostani helyzet másik következménye a várható áremelkedés lehetősége. Az alacsonyra csökkent készletszintek újratöltése a tavaszi–nyári időszakban jelentős többletkeresletet hozhat arra az időszakra, amikor hagyományosan inkább az árak mérséklődése lenne jellemző. Európának az LNG-piacon az ázsiai vásárlókkal kell versenyeznie, ami felfelé hajthatja a beszerzési árakat. Az európai referenciatőzsdéken jegyzett gázárak már most emelkedést mutatnak a január eleji fagyok hatására, ami előre jelezheti a drágább újratöltést, és a következő fűtési szezon magasabb induló költségszintjét.