Pénzcentrum • 2025. augusztus 11. 09:30
A kormány választások előtti lakossági támogatásai és a költségvetési kilátások komoly gazdasági kihívásokat jelentenek, miközben a hitelminősítők figyelme is Magyarországra irányul. A gazdasági növekedés elmaradása és a növekvő kiadások mellett a szakértők szerint a 4,1 százalékos hiánycél nem reális, és egy esetleges leminősítés súlyos következményekkel járhat.
Az elmúlt hónapokban a kormány több jelentős lakossági támogatást jelentett be: májusban 30 ezer forintos élelmiszer-utalványt a nyugdíjasoknak, júliusban a 3 százalékos fix kamatú Otthon Startot, majd az állami közalkalmazottak évi egymillió forintos otthontámogatását.
Az idei gazdasági mutatók azonban elmaradnak a várakozásoktól: a tervezett 3,4 százalékos GDP-növekedés helyett már csak 1 százalékkal számol a kormány, és a költségvetési hiány is meghaladhatja az előzetes 4,1 százalékos célt. Emellett a Standard & Poor's (S&P) áprilisban negatív kilátásba helyezte Magyarország minősítését, ami egy esetleges lefokozással a befektetésre nem ajánlott kategóriába sorolná az országot - emlékeztet a Telex.
Az ING Bank vezető elemzője, Virovácz Péter és a K&H Bank vezető elemzője, Németh Dávid szerint a jelenlegi támogatási csomagok összesen 270-280 milliárd forint plusz kiadást jelenthetnek a 2025-ös költségvetésnek, míg 2026-ban ez az összeg jóval nagyobb lehet. A jövő évi költségvetés legnagyobb, választással összefüggésbe hozható tétele a 456 milliárd forintos fegyverpénz, amelyet februárban osztanak ki a rendvédelmi dolgozók között.
A januárban induló, egymillió forintos köztisztviselői otthontámogatás, az szja-mentesség kiterjesztése a 40 év alatti kétgyermekes és a 30 év alatti egygyermekes szülőkre, valamint a családi adókedvezmény megduplázása együttesen 1000-1100 milliárd forint extra költséget jelenthet a jövő évi költségvetésben.
Virovácz szerint nehéz meghatározni, mi számít klasszikus értelemben vett választási osztogatásnak. A 13. havi nyugdíj például kampányeszköznek tekinthető, de évenkénti kiosztását már öt éve törvénybe iktatták. A 2026 februárjában esedékes 13. havi nyugdíj 586 milliárd forintot jelent majd a költségvetésnek.
További jelentős kiadási tételek közé tartozik az önkormányzati dolgozók 15 százalékos béremelése (43 milliárd forint), a nyugdíjkorrekció (105 milliárd forint), a minimálbér-emelés (96 milliárd forint), valamint a vízügyi és igazságügyi dolgozók illetményemelése (összesen 58 milliárd forint). A pedagógusok bérét is két ütemben emeli a kormány, ami körülbelül 156 milliárd forintba kerülhet.
Virovácz számításai szerint a klasszikus értelemben vett osztogatás körülbelül 1300-1400 milliárd forintot jelenthet két év alatt, ami elmarad a 2022-es választás előtti 1800 milliárd forint körüli kampányköltekezéstől. Ráadásul a mostani intézkedések a nagyobb GDP mellett arányaiban kisebb terhet jelentenek a költségvetésre.
A gazdasági mutatók elmaradása két okból is problémát jelent: egyrészt kevesebb adóbevétel folyik be az államkasszába, másrészt a 4,1 százalékos hiánycél is nehezebben tartható. Németh szerint a bevételek miatt egyelőre nem kell aggódnia a kormánynak, mivel a fogyasztás és a foglalkoztatottság viszonylag magas maradt, így az áfa- és jövedelemadó-bevételek a tervek szerint alakultak.
JÓL JÖNNE 3 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 3 000 000 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 64 021 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 10,68%), de nem sokkal marad el ettől az ERSTE Bank (THM 10,83%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Virovácz szerint az államháztartás egyensúlyát segíti, hogy a mostani intézkedések között olyan hosszú távú programok is vannak, amelyek egyszerre csak kisebb összeg ráfordítását igénylik, mint például az Otthon Start vagy az anyák szja-mentességének fokozatos bevezetése. Az elemzők azonban nem tartják reálisnak a kormány 4,1 százalékos hiánycélját, inkább 4,5 százalékos hiányt prognosztizálnak év végére.
A költségvetés alakulása különösen fontos kérdéssé vált, miután az S&P negatívra módosította Magyarország kilátását. Egy esetleges lefokozással már a befektetésre nem ajánlott kategóriába kerülhetnénk, ami magasabb kamatokat jelentene az állampapírokra. A Moody's kilátása szintén negatív, de ott egy fokozattal jobb besorolásban vagyunk, míg a Fitchnél stabil a kilátásunk.
Virovácz szerint valószínűtlen Magyarország idei leminősítése, mivel a következő őszi minősítéskor még nem lesz elég adat az egész éves gazdasági teljesítmény megbecsülésére. Németh is úgy véli, hogy a hitelminősítők nem fogják a választások előtt leminősíteni az országot, különösen mivel a hasonló besorolású Románia és Szlovákia költségvetése jelenleg rosszabb helyzetben van.
Egy esetleges leminősítés hatásai jelentősek lehetnek: Németh szerint az államkötvények hozamának 2-3 százalékpontos emelkedésére is számítani lehetne, míg Virovácz szerint egy lefokozás 0,2-0,3 százalékkal növelheti meg az ország költségfinanszírozási kiadásait, ami súlyos, százmilliárdos összegeket jelenthet. Emellett egyes konzervatív befektetők elkezdenének megválni a magyar állampapíroktól.
A leminősítés negatív gazdasági hatásaival a kormány is tisztában van, így Virovácz szerint ha még jelentenek is be új támogatásokat a választásokig, azokat mindenképpen óvatosan, kis összegben és célzottan fogják megtenni.