Jeki Gabriella • 2024. január 22. 12:59
Közel 8 milliárd ember tudatos és tudattalan döntései okozzák a klímaváltozást, tehát ugyanennyi ember tudatos és tudattalan döntése tudja ezt helyrehozni. Erre a konklúzióra jutott dr. Dittrich Ernő, a műszaki tudományok doktora, aki kutatóként, feltalálóként, vezető tervezőként és műszaki szakértőként dolgozik huszonöt éve a klímaváltozás kérdésével és számos, a témával kapcsolatos szabadalom is kötődik a nevéhez. Sokszor teszi fel a kérdés: vajon van-e megoldás a klímaváltozás problémájára? A szakember válasza meglepő módon egy határozott igen.
Sokan vannak elkeseredve amiatt, mert látszólag nincs sok esélyünk hathatósan felvenni a harcot a klímaváltozás ellen, hiszen láthatóan mindig akadnak ellenérvek a lehetséges megoldásokkal szemben. Az Európai Unió kiemelkedő fontosságú környezetvédelmi jogszabályát jelentő, integrált szennyezés-megelőzésről és csökkentésről szóló irányelv (IPPC) jelentése szerint légkörben található szén-dioxid koncentráció az ipari forradalom óta drasztikusan növekszik, amivel a világ kutatóinak 99,93 százaléka egyetért. Sőt, az unió lakosságának 91 százaléka vallotta nemrég, hogy „a klímaváltozás tény és az emberiség egyik legnagyobb problémája”.
A valóság az, hogy mi okozzuk a klímaváltozást és ezt sokkal nehezebb elfogadni, mint összeesküvés elméleteket gyártani. Sokszor gondoljuk azt, hogy mi nem tehetünk semmiről, szívesebben bagatellizáljuk el a problémát, és szeretünk nem belegondolni, hogy felelősséget kéne vállalnunk a tetteinkért. Arra gondolunk, majd a politikusok, a tudósok, az ipar megoldják, esetleg majd ha mások foglalkoznak az üggyel, akkor én is fogok. Pedig néha pofonegyszerű alternatíváink vannak" – fogalmazott dr. Dittrich Ernő.
Egy gyorséttermi hamburger például 35 kilométer autózás szén-dioxid kibocsátásának felel meg, de ha ez csirkéből vagy halból készül, azzal már 5 kilométerre csökkentettük ezt, egy vegán hamburgerrel pedig egy kilométerre redukáltuk. Sokszor ilyen nagyon egyszerű dolgokkal nagy változást érhetünk el. Érdemes ebbe belegondolni, mert mindössze egy évtizedünk van a változásra és ha nem fordítunk, akkor a gyerekeinknek már nem lesz erre lehetőségük, mert exponenciálisan gyorsulnak a folyamatok
– tette hozzá dr. Dittrich Ernő a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara rendezvényén. A klímakutatók szerint a következő kilenc területen már elérte a Föld a klímaváltozási fordulópontot:
- északi-sarki tengerek jege,
- grönlandi jégmező,
- boreális erdők,
- permafroszt,
- Atlanti-óceán meridionális áramlása,
- Amazónia esőerdői,
- melegtengeri korallzátonyok,
- nyugati-antarktiszi jégmező,
- kelet-antarktiszi jégmező.
Ahogy ebből is látszik a húsz klímahatárpontból kilencet már átlépett a bolygónk, a maradék tizenegynél a számítások szerint körülbelül egy évtizedünk maradt cselekedni. A szakember szerint ha átlépjük azt a bizonyos pontot, ott a Föld „elkezdi újra az egyensúlyt keresni és nem tér vissza a régire”. Ezt egy szemléletes példával úgy magyarázta, mintha egy várnak a húsz bástyájából kilenc remegne, ám a maradék tizenegyen tovább „menne a buli”.
A lineáris kivetítéseknél mindig rosszabb a valóság. Közel nyolc milliárd ember tudatos és tudattalan döntései okozzák a klímaváltozást, tehát ugyanennyi ember tudatos és tudattalan döntése tudja ezt helyrehozni. Nem mondhatjuk azt, hogy a repülőtársaságok vagy a politikusok vagy olajtársaságok vagy bárki más megoldhatja helyettünk: ez egy nyolc milliárd fogaskerékből álló rendszer, ami felel egymásért. Amikor egymásra mutogatunk, pont akkor zuhanunk bele a szakadékba. Söpörjünk a saját házunk táján és ha ott mindent megtettünk, akkor lehet kifelé nézni. És bár a cégek felelnek a kibocsátás több mint kétharmadáért, nagyjából ezt is levezethetjük az egyének szintjére
– emelte ki a szakember, aki Pécsi Tudományegyetemen is oktat egy kapcsolódó tárgyat, ahol egyfajta megoldást kínál a klímakrízisre, amivel jobbá tenné az életünket, de az emberiség társadalmi problémáit is helyesebb irányba állítaná.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
A jó hír tehát az, hogy tudományos és műszaki szempontból talán képesek vagyunk megoldani a klímaváltozást. Dr. Dittrich Ernő a klímaváltozás teljes problémáját bemutató rendszert gyakorlati szintre vitte és azt is elárulta, hogy mi a következő dolgunk: az első lépés kétségtelenül a felelősségvállalás a saját magunk szintjén, a második pedig a tájékozottság.
Ahogy arra emlékeztetett, az Európai Unió 2050-es karbon semlegességi célkitűzése minden cégre, szervezetre érvényes. Ennek elérésére karbon semlegesítési terv készítés szükséges, amelynek segítségével a legoptimálisabb fejlesztések mentén érhető el ez a célkitűzés. A Netzero 2050 azt jelenti, hogy 2050-re karbonsemlegessé kell váljon az összes vállalat és 2030-ra 55 százalékot kell ebből teljesíteni. Igen, ez egy kényszer. De hogyan lehet mindezt gazdaságosan és versenyelőny szerzéssel megvalósítani?
Ez mindig egy morális kérdést is jelent, de tény, hogy szükség van a külső szabályozásra is. Én azt tanácsolom, hogy dolgozzunk ki a saját vállalkozásunk számára egy-egy saját, úgynevezett zéró karbon útitervet. Ennek a főbb részei ugyanúgy lefedik a tevékenységünk elemzését, mint a kockázatok értékelését vagy a bevethető alternatívák tárházát. A dolog valahol ott kezdődik, hogy megismerjük az összefüggést a gazdaság és a klímaváltozás, valamint a vonatkozó jogszabályok között, majd megtanuljuk, hogyan kell kitűzni az optimális karbonsemlegességi célokat a jogi és gazdasági lehetőségeket figyelembe véve. Vallom, hogy cégvezetőként mi magunk is komoly felelősséggel tartozunk a bolygónk jövőjéért
– emelte ki dr. Dittrich Ernő, aki saját maga is vezet egy vállalkozást.
A karbonsemlegesítési útiterv főbb részei:
- célkitűzések definiálása: kötelező minimum vagy akarunk-e többet vállani,
- tevékenység analízis: közvetett és közvetlen karbon kibocsátás, maximális hatásgyakorlás és teljes felelősségvállalás elve,
- klímakockázati értékelés: megnézzük, hogy a klímaváltozás mely tevékenységekre fog hatni és ezt csoportokra bontjuk (például beszállítói kör, saját tevékenységek és vevők földrajzi elhelyezkedése), majd a klímareziliencia vizsgálatot kiterjesztjük a vevőkre is,
- jelenlegi és múltbeli karbon kibocsátások kalkulációja: karbonmérleg számítás (viszonyítási évre, majd érdemes automatizálni a számítás elemeit),
- műszaki és gazdasági alternatívák összegzése, elemzése és rendszerezése: karbonkibocsátás csökkentési alternatívák, közte közvetlen megtakarítások, technológiai fejlesztés vagy átállás, direkt technológiai megkötés/lekötés, humánökológiai lehetőségek,
- karbonsemlegesítési útiterv költséghatékony kidolgozása: beavatkozási alternatívák csoportosítása, költséghatékonysági elemzés, többféle útvonal felállítása, optimális útvonal kiválasztása, pesszimista-realista-optimista szcenáriók.