Pénzcentrum • 2023. december 31. 20:32
A kormány az utolsó utáni pillanatot választotta ki arra, hogy közölje: várakozása szerin 2023-ban a GDP 5,9 százaléka lehet a költségvetés hiánya, ami azt is jelenti egyben, hogy elvéti az októberben 3,9 százalékról 5,2 százalékra emelt magasabb hiánycélját.
A kormány az év utolsó munkanapja után, azaz december 30-án hozta nyilvánosságra a legújabb hivatalos középtávú makrogazdasági és költségvetési előrejelzését, amiből kiderül: a kormány várakozása szerin 2023-ban a GDP 5,9 százaléka lehet a költségvetés hiánya, ami azt is jelenti egyben, hogy elvéti az októberben 3,9 százalékról 5,2 százalékra emelt magasabb hiánycélját is.
A Portfolio elemzése szerint a kormány ezzel gyakorlatilag a költségvetés legfontosabb funkcióját gyengítette tovább: a horgony szerepét. Ha ugyanis a befektetők, a hitelminősítők, a gazdaság legkülönbözőbb szereplői azt látják, hogy a hiánycél bármikor változhat és annak tulajdonképpen nincs is következménye, akkor elkönyvelik magukban azt is, hogy a büdzsé legfontosabb száma nincs is kőbe vésve. Ha pedig a puzzle legfontosabb darabja bármikor megváltozhat, akkor az egész kirakós értelme, jelentősége megkérdőjeleződik.
A gazdasági portál szerint ugyanakkor a hiánycél elvétésének gyakorlati drámai következménye várhatóan nem lesz: a finanszírozás az év során megoldott volt, és nagyobb globális krízis hiányában ezt nem is fenyegeti veszély, más kérdés ugyanakkor, hogy ezért Magyarország irtózatos árat fizet, a kamatkiadásokban.
A nemzetközi befektetők azt láthatják, hogy a deficit 6 százalék alatt van, és a tavalyi 6,2 százalékos GDP-arányos mínusznál is alacsonyabb, vagyis csökkenő pályán van, távolról nézve azt gondolhatják, hogy ezen a téren minden rendben van.
De mégis milyen tényezőkön csúszott el nagyon a 2023-as költségvetés? - teszi fel a kérdést a lap. Ennek megválaszolásában segítenek a részletes költségvetési táblázat adatai. A lap összevetette a főbb államháztartási sorok 2023-ban várható értékét azzal, amit a kormány eredetileg tervezett, így kiderült: a bevételi oldal a ludas a nagyobb mínuszban. Azaz
- közel 320 milliárd forinttal érkezett be kevesebb befizetés a társaságoktól, mint azt a kormány tervezte;
- 1137 milliárd forinttal maradtak el a tervektől a fogyasztáshoz kapcsolt bevételek, ami elsősorban az áfabevételek drámai összeesésével függ össze. Ezzel a témával több cikkünkben is foglalkoztunk;
- a lakosság befizetései 120 milliárd forinttal maradhattak el az előirányzattól;
- közel 400 milliárd forinttal kevesebb bevétel érkezett az EU-tól.
Összességében tehát a bevételek 25.033 milliárd forintban teljesülhettek idén a kormány becslése szerint, miközben eredetileg 26.032 forinttal számolt az idei központi költségvetés esetében. Vagyis itt van egy 1000 milliárd forintos elmaradás a tervekhez képest.
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Mindeközben a kiadások 29.271 milliárd forintban teljesülhetnek idén a központi költségvetés tekintetében, miközben az előirányzat 29.595 milliárd forint volt. Vagyis a kormány első ránézésre féken tartotta a kiadási oldalt, ám ezen az oldalon is voltak olyan tételek, amelyek jócskán a terven felül alakultak. A kamatkiadások például 2764 milliárd forintban teljesülhetnek, miközben eredetileg pénzforgalmi szemléletben a kormány 2500 milliárd forintot várt, és ez ESA-szemléletben még magasabb lesz. A költségvetési szervek kiadásai pedig közel 3000 milliárd forinttal alakulnak magasabban az előirányzottnál. Ezekkel párhuzamosan az állami vagyonra is többet költött az állam, mint tervezte: 1090 milliárd forint lehet ennek az összege idén, az előirányzott 850 milliárd forint helyett.
Sikerült debütálnia a recessziónak is
Az előrejelzés további érdekessége, hogy először jelenik meg hivatalosan nyilvános kormányzati dokumentumon az idei recesszió. A pénzügyi tárca legújabb várakozása ugyanis 0,4 százalékos gazdasági visszaesésről szól 2023-ra, ami úgy jöhet össze, hogy a háztartások fogyasztása idén 2 százalékkal zsugorodhat, a beruházások pedig 11,1 százalékkal eshetnek vissza.
Az előrejelzés szerint idén várhatóan a nettó nominális átlagkereset 13,8 százalékkal növekedhetett, viszont közben az infláció éves szinten 17,6 százalék lehetett. Azaz a reálbérek 3,3 százalékkal csökkentek 2023-ban a kormány saját számítása szerint is.
A foglalkoztatottak száma a kormány szerint idén 0,5 százalékkal bővült, közben viszont a magyar gazdaság termelékenysége 1 százalékkal esett. Ehhez képest a kormány egy évvel ezelőtti prognózisában még azzal számolt, hogy 2023-ban stagnálni fog a foglalkoztatottak száma, és 1,5 százalékkal javul a termelékenység.