G7 • 2023. szeptember 8. 09:19
Sokáig reménykedett a kormány, hogy a gazdaság visszapattan a második félévben, ez azonban nem tükröződik egyelőre az adatokban. A friss adatok a kiskereskedelem 8 százalékos júliusi visszaeséséről plusz nyomatékot ad azoknak a nyilatkozatoknak az elmúlt időszakból, amelyek alapján már a kormány is belátja, hogy a vártnál gyengébb lehet az idei gazdasági teljesítmény, ami egyben az idei költségvetés teljesülését is veszélyezteti - írja a G7. Ennek pedig az lehet a következménye, hogy Magyarország jövőre visszakerül az uniós túlzottdeficit-eljárás alá.
A kormány kommunikációjában is visszavett az optimizmusból a lap szerint. Nagyjából két hete egy kormányinfón Gulyás Gergely az idei évre vonatkozó 1,5 százalékos kormányzati növekedési célszám teljesüléséről azt mondta, annak esélye „csekély”. Akkor azt mondta, a kormány még kivárja a harmadik negyedévi GDP-növekedési adatot, és csak ennek ismeretében módosítja az idei növekedési célszámot, ahogy a költségvetési hiánycélt is. Utóbbihoz hozzátette, „nem látnak nagy bajt a költségvetéssel, de a legnehezebb a hiány tartása lesz”.
A kommunikáció változására egy másik példa Orbán Viktor miniszterelnök augusztus 25-ei interjúja a Kossuth Rádióban - írják. Ebben az interjúban Orbán Viktor ugyan nem tért ki a 1,5 százalékos növekedési célszámra, de megjegyezte, hogy ugyan a „gazdaság motorjának meglódulásából” a harmadik és negyedik negyedévben „már látunk egy szép előéneket”, de az „igazi belendülés” 2024-ben várható.
Viszont nem csak nyilatkozatok alapján következtethetünk arra, hogy a következő hónapokban aktuális lehet majd a hiánycél felülvizsgálata. Ez lehet az egyik lehetséges magyarázata annak is, hogy kedden az Államadósságkezelő Központ bejelentette, hogy 700 milliárd forinttal – a GDP 0,9 százalékával – 4113 milliárd forintra nőtt az állam nettó finanszírozási igénye - írják. De nem csak a vártnál gyengébb növekedési adatok tükrében látszik bizonytalannak az idei költségvetés teljesülése, hanem hónapok óta rendre ez olvasható ki a Pénzügyminisztérium közleményeiből is, amelyek az államháztartás aktuális helyzetéről szólnak. Ezek közül a legutóbbi, az augusztusban közzétett, júliusra vonatkozó szerint az év első 7 hónapjában 2940 milliárd forintnyi hiány jött össze, ami az éves tervezett hiánycél 86,5 százalékát jelenti.
Leegyszerűsítve, a hiány elszállását az okozza, hogy az állam legfontosabb bevételei összeomlottak, miközben a kiadásai elszálltak. A legnagyobb probléma az áfabevételek összezuhanása. A kormányt cserbenhagyó fontosabb bevételi források közül a jövedéki adót érdemes még kiemelni. A kiadások közül pedig az idén jelentősen megugró kamatkiadásokat érdemes számon tartani, amelyek csak júliusban csaknem 16 százalékkal ugrottak meg, az év január és július közti időszakában pedig durván kétharmaddal nőttek a tavalyi év hasonló időszakához képest. Az elszálló kiadások közül említésre méltó még a csaknem duplájára növekedő állami vagyonnal kapcsolatos kiadások: az ilyen célból elköltött nagyjából 850 milliárd forint jelentős részét adta ki annak a költsége, hogy a magyar állam a 4iG-vel együtt 660 milliárd forintért megvette a Vodafone-t.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Szintén kiadási oldali kockázat az uniós pénzekről szóló vita elhúzódása, mivel a programok előfinanszírozása érdekében a kormány többlet hitelfelvételre kényszerülhet, amely növeli az adósságot és a költségvetés kamatterheit is.
A költségvetési hiánycél elengedésének három jelentősebb következménye lenne. Ezek közül a legfontosabb, hogy az idei hiánycél elengedése miatt a 2024-es, 2,9 százalékos hiánycél elérése is problémássá válna. Emellett az ország maastrichti kritériumok pandémia miatti felfüggesztésének jövő évi lejártával újra az Európai Unió túlzottdeficit-eljárása alá kerülne, másrészt pedig leminősítenék az ország hitelbesorolását, ami a kamatkiadások további növekedését, és a költségvetési mozgástér csökkenését vonná maga után - írják.