Pénzcentrum • 2022. december 15. 13:34
A hazai és nemzetközi környezetet jelenleg különösen sok gyorsan változó körülmény befolyásolja. Egy nemrég publikált gazdasági előrejelzés szerint a 2022 és 2024 közötti időszakra vonatkozó makroszámok alapján Magyarország az európai tendenciáknak megfelelő, de valószínűsíthetően annál is lassabb növekedésre és magasabb inflációra számíthat.
A magyar GDP-növekedés 2022-ben várhatóan 5 százalékos, 2023-ban 0,1 százalékos lesz. A következő években az export lehet a magyarországi növekedés motorja, míg a korábbi növekedési motorok, azaz a fogyasztás és a beruházás egyszerre állhatnak le. Az Egyensúly Intézet kutatása rámutatott arra is, hogy a háztartások rendkívül kifeszített helyzetben vannak, a magyarok egyharmada nem tudna megbirkózni egy 100 ezer forintos rendkívüli kiadással. A költségvetés helyzetét a jelenlegi ismereteink alapján stabilnak ítéljük meg, de fokozottak a kockázatok – derül ki az Egyensúly Intézet 2022 téli előrejelzéséből.
Az infláció 2022-ben várhatóan 14,5, 2023-ban 17,5 százalék lesz. Az infláció alapvetően költség oldalról hajtott (főként energia- és alapanyagköltségek emelkedése okán), de jelentősek a kereslet oldali tényezők is (magas megtakarítási állomány, állami támogatások,), amelyek fennmaradása fűti az inflációt.
Az áremelkedés 2023 elején fogja elérni a csúcsát, amelyet továbbra is az élelmiszerek hajtanak majd. A benzinársapka megszüntetése 2 százalékponttal növeli az inflációt.
Az elemzés 2024-től számol az élelmiszerársapkák kivezetésével, tekintettel arra, hogy ekkor már egyszámjegy közeli lesz az infláció. Az agytröszt elemzése rámutatott arra is, hogy módszertani okok miatt a hivatalos fogyasztóiár-indexnél a valós infláció akár magasabb, ebből következően pedig a jövedelmek vásárlóereje még alacsonyabb is lehet Magyarországon. 2022-ben 64,1 2023-ban 63,5 százalék lesz a foglalkoztatottsági ráta Magyarországon. Eközben idén 3,6, jövőre 4,1 százalék lesz a munkanélküliek aránya. A munkaerőhiány enyhülése várható, de kétsebességes lesz a munkaerőpiac.
Egyrészt számos ágazatban (főként turizmus-vendéglátás) lesznek elbocsátások, ugyanakkor az exportorientált ágazatokban folyamatosan magas maradhat a munkaerőkereslet.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Az agytröszt nem számít magas munkanélküliségre továbbra sem. Az építőipar negatívan fogja befolyásolni a foglalkoztatást annak következtében, hogy mind az állami, mind a magán megrendelések (amelyek egy része államilag támogatott volt) egyszerre esnek vissza. 13 százalékos garantált minimálbér-emelés mellett jövőre 14,3 százalékos átlagbér-emelkedéssel számolunk a versenyszférában. Emellett a reáljövedelmek 9 százalék körüli mértékben csökkenhetnek jövőre.
Az euró árfolyama 2022-ben átlagosan 394, míg 2023-ban átlagosan 411 forintos szinten alakul. A forint árfolyamát elsősorban országspecifikus tényezők mozgatták. Ezek közül a három legfontosabb: az MNB-kamatpolitika, a költségvetési intézkedések és beavatkozás a monetáris területekre, valamint a külpolitikából fakadó bizonytalanságok. Hosszabb távon a forint tovább gyengülhet, ugyanakkor - amennyiben az országspecifikus tényezők enyhülnek - az Egyensúly Intézet nem számít az idén tavasszal és ősszel látott gyors forintgyengülésekre.
Az előrejelzést számos nehezen kiszámítható kockázat övezi. A kockázatok többsége továbbra is a gyengébb növekedés és magasabb infláció irányába mutat, ugyanakkor a világgazdaságban megjelentek az infláció enyhülésének jelei. A legfontosabb kockázati tényező az uniós források beérkezésének esetleges elhúzódása. Továbbá, az energiapiaci logisztikai kihívások (elérhetőség), a kereslet gyorsabb bezuhanása az építőiparban és egy esetlegesen elhúzódó európai recesszió mind az alappályánkhoz képest negatív irányba mozdítaná a kilátásokat. A magyar gazdaságra ható külső tényezők közül egy pozitívan befolyásolhatja az adatokat: ez a külső inflációs nyomás enyhülése, ami a hazai infláció kedvezőbb alakulását is eredményezhetné.