Pénzcentrum • 2024. március 24. 16:03
Az emberiség számára a légszennyezettség jelenti a legnagyobb egészségügyi kockázatot, ugyanis becslések szerint világszerte minden kilencedik haláleset ennek a számlájára írható – olvasható egy friss tanulmányban. A jelentés megállapította, hogy a vizsgált 134 ország, régió és terület közül mindössze 10 felel meg a WHO PM2,5-koncentrációra vonatkozó éves irányelveinek. Bár a legszennyezettebb városok listáján elsősorban ázsiai metropoliszok találhatók, azért Magyarországon sem rózsás a helyzet – a jelentés szerint számos magyar település is bekerült a kétes dicsőségű települések klubjába.
Becslések szerint világszerte minden kilencedik haláleset a légszennyezettség számlájára írható, ami így a legnagyobb egészségügyi kockázatot jelenti az emberiség számára – olvasható a svájci légszennyezettségi technológiai vállalat, az IQAir 2023-as jelentésében. Az elemzés során 134 országot, régiót és területet vizsgáltak, melyek közül mindössze 10 felelt meg a WHO PM2,5-koncentrációra vonatkozó éves irányelveinek. A már önmagában is lesújtó adathoz még azt is hozzá kell tennünk, hogy ebből a 10-ből sok Óceánia területén található.
Természetesen hatalmas eltérések tapasztalhatók a Föld különböző pontjain – a túlzsúfolt ázsiai metropoliszok némelyikében szinte tényleg embertelenül rossz a levegő minősége, míg mondjuk a gyérebben lakott észak-európai városokban jóval kisebb problémának számít a rossz levegő. Példának okáért, 2023-ban az indiai Delhiben 102,1, a pakisztáni Lahorban 99,5, míg a kínai Pekingben 34,1 mikrogramm (μg) PM2,5 részecske volt található egy köbméter levegőben (μg/m3).
Európán belül 2023-ban is Athén volt az egyik legszennyezettebb nagyváros (16,7 μg/m3), amit Berlin (10,5 μg/m3) és Párizs (10,3 μg/m3) követtek a sorban. Csakhogy a kisebb városok szintjén már a magyar települések közül is számos olyan van, ahol kifejezetten aggasztó a helyzet. A jelentés szerint 2023-ban Kazincbarcika volt a legszennyezettebb levegőjű magyar város, ahol éves átlagban 16,3 μg/m3 volt a levegő PM2,5-koncentrációja. Ez pedig már csak minimálisan maradt el az athéni koncentrációtól.
A lista második helyén Sajószentpéter szerepelt (15,8 μg/m3), amit Miskolc (15,7 μg/m3) követett a sorban.
Fontos hangsúlyozni, hogy a fent említett számok éves átlagokat takarnak, ami azt jelenti, hogy az év bizonyos részeiben – jellemzően a téli hónapokban – a fentieknél sokkal magasabb is szokott lenni a PM2,5-koncentráció. A már említett Kazincbarcikán tavaly januárban 25,8, februárban 30, decemberben pedig 30,3 μg/m3 volt a levegő PM2,5-koncentrációja. Az év többi részében jellemzően jobb volt a helyzet, bár ez csak relatíve igaz – a PM2,5 részecskék átlagos koncentrációja kizárólag május-júliusban ment 10 μg/m3 alá, míg a WHO által meghatározott 5 μg/m3 határérték alá egyszer sem csökkent a levegő szennyezettsége Kazincbarcikán.
Ilyen szempontból a lista második és harmadik helyén szereplő településeken még rosszabb is a helyzet – Sajószentpéteren kizárólag június-júliusban, Miskolcon pedig egyszer sem ment 10 μg/m3 alá a PM2,5-koncentráció havi átlaga.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 10 millió forintot, 15 éves futamidőre, már 7,21 százalékos THM-el, havi 89 803 forintos törlesztővel fel lehet venni a CIB Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az Erste Banknál 8,04% a THM, a Raiffeisen Banknál 8,09%; az UniCredit Banknál 8,12%, a K&H Banknál 8,31%, akárcsak az OTP Banknál. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Nem véletlen, hogy a tél a legrosszabb
Természetesen oka van annak, hogy a károsanyag-koncentráció mértéke a téli hónapokban meredeken megemelkedik – ekkor ugyanis az olyan, egyébként is meglévő tényezők, mint a közlekedés, mezőgazdaság mellett megjelenik a helytelen lakossági tüzelés is. Ezzel szemben talán meglepő lehet, hogy a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) korábbi közleménye alapján a hazai ipar nem tartozik a legjelentősebb légszennyező szektorok közé a mai Magyarországon.
Mit tesznek velünk a PM2,5 részecskék?
A szóban forgó, 2,5 mikronnál is kisebb részecskék azért különösen veszélyesek, mert méretüknél fogva képesek mélyen bejutni a tüdőbe, ahol irritáció okozhatnak a légzőrendszerben. Hozzájárulhatnak a légzőszervi betegségek, mint például az asztma és a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD), súlyosbodásához. Ráadásul szív- és érrendszeri problémákhoz vezethetnek, beleértve a szívbetegségeket, a szívritmuszavarokat és a magas vérnyomást. Ezek a részecskék bejutnak a véráramba és szisztémás hatást gyakorolhatnak. Arról nem is beszélve, hogy ezek a részecskék különböző méreganyagokat, nehézfémeket is magukba szívhatnak, melyeket így bejuttathatnak az emberi szervezetbe.
Bár a szóban forgó tanulmány a PM2,5 részecskékre koncentrált, ám ez nem jelenti azt, hogy a levegőben ezek lennének az egyetlen, emberi szervezetre veszélyes anyagok. Ezeken kívül léteznek többek között a javarészt közlekedésből származó, 10 mikronnál kisebb PM10 (szálló por) részecskék, de olyan egyéb anyagok is, mint például a kén-dioxid, nitrogén-dioxid vagy az ózon (O3). Ezek más-más módon és mértékben, de mind képesek irritálni, károsítani az emberi légzőszerveket.