Óriási a baj a magyar gyógyszergyártásban: termékhiány jöhet, nonstop zajlik a válságkezelés

Orbán Gábor, a RICHTER Gedeon Nyrt. vezérigazgatója a 2022. év kihívásairól, a hazai versenyképességre és a gyógyszeriparra gyakorolt hatásáról beszélt előadásában, melynek kiindulópontja az volt, "mitől magyar a magyar gyógyszeripar?". Elmondta, hogy az értéklánc nagyrészét lefedik, valódi K+F tevékenységet folytatnak Magyarországon, itt forgatják vissza a bevételeket. Az egymásra rakódó terhekről is beszélt, kezdve a kényszerű szerializációval, melyre rájött a covid-19 járvány 2020-ban, majd 2022-ben az orosz-ukrán háború. Ezek összefüggésében az energiaválság, infláció, árfolyamváltozások is kihívást jelentenek, melyet súlyosbítanak a munkaerőpiaci nehézségek.  

A hazai gyógyszeripar kevésbé kitett az ázsiai termelésnek, Európa viszont annál inkább, ezért a RICHTER vezérigazgatója szerint vissza kell hozni a gyógyszergyártást Európába, ha biztosítani szeretnék a folyamatos ellátást. A hazai exportszektor kilátásait is rontja a háborús helyzet. 

A kínálati oldal az elmúlt években folyamatos fejlődést lehetett tapasztalni, bőséget és árcsökkenést. Ez azonban most megfordult, ezért a költségleszorítást már ezen az úton nem lehet elérni. Emellett azzal is meg kell küzdeni, hogy növekednek az energiaköltségek, a szállítmányozás, más kiadások. A kutatás-fejlesztésre is egyre nagyobb ráfordításra van szükség, hogy az eredményesség szinten maradjon. A fejlődéshez pedig még több tőkeráfordításra van szükség. Ezért 

nem lehetséges tovább az árak leszorítása az alapellátásban, mert nem állnak rendelkezésre a feltételek.

Alapvetően a hazai gyártás az, amely ellátja az egészségügyet gyógyszerrel, értékben azóta jóval kevesebbet tesznek hozzá - derült ki az előadásból. A piacon ugyanis a hazai gyártók be vannak szorítva a támogatott készítmények árszabása miatt. A támogatott gyógyszerárak nem emelkednek, miközben a fehér kenyér átlagára 800 forint fölé emelkedett. Amikor az önköltség és az ár ennyire nem korrelál, akkor ennek következménye termékhiány lesz - mondta el Orbán Gábor. A helyzet jövő téren lehet igazán súlyos.

A gyógyszertámogatás, gyógyszerellátás reformjára van tehát szükség a biztonságos ellátáshoz, mellyel a hazai gyógyszeripar presztízsét is helyre lehetne állítani. Erre a remények ellenére a koronavírus járvány nem volt képes, azonban nem lenne szerencsés megvárni, hogy a termékhiány tegye egyértelművé, milyen égető a gyógyszerszektor megreformálása. 

Ásványi Tibor, a MAGYOSZ KKV Bizottságának elnöke előadásában kifejtette, hogy 30 év alatt a 12 KKV - az összes 21-ből - eljutott a teljes körű hazai gyógyszergyártásig. Azonban a fejlődés időszaka után most a kkv-k megrekedtek. A fő nehézség az árak befagyasztása, ezért foglalkoznak a vállalkozások már alapanyaggyártással, étrendkiegészítőkkel, egyéb termékek gyártásával a közellátás számára gyártott támogatott gyógyszerek mellett. A kkv-k exporttevékenysége a 20%-ot sem éri el. 

Megkaptuk a magunk ársapkáját 2007-ben. Azóta a tb-támogatott gyógyszerek ára nemhogy nőtt, hanem csökkent 

- mondta el Ásványi Tibor. A kkv-k is nagyban kihatott az energiaárak emelkedése, viszont a klímákat a gyógyszeriparban nem lehet kikapcsolni - magyarázta a szakértő. 

Azt is elmondta, hogy mivel 80%-ban a hazai piacon értékesítenek, ezért nem tudnak árfolyamnyereséget érvényesíteni. Ezért lenne fontos, hogy Magyarországon tudják érvényesíteni az értéknövelést. Hozzátette azt is, hogy a gyógyszeripart nem lehet robotizálni, a munkahelyteremtés viszont 5 év alatt megtérül. A dolgozók pedig a gyógyszeriparban különösen nehéz megtartani - kérésük, hogy járulékcsökkentést hajthassanak végre a szektorban dolgozó szakemberek bérénél. 

"Nonstop akut válságkezelésben vagyunk" - mondta Ásványi Tibor. Az energiaárak emelkedése beépült a szállításba, csomagolásba, a beszerzési árak drasztikusan növekedte. Az inflációs hatások összeadódnak még ebben az évben. Megoldást jelenthetne, ha Magyarországon magyar gyógyszert adnának el, nem importálnának - ehhez kell egy patrióta iparszemlélet, és egy jól kidolgozott jogszabályi háttér - mondta a szakértő. Példaként említette az FMCG-szektorban a magyar termékek térnyerését.

Prof. Dr. Csath Magdolna, PPKE Kutatóprofesszora arról beszélt, hogy van még mit javítani Magyarország versenyképességén, melynek egyik fő faktora a termelékenység. Ehhez pedig szükséges a nagy hozzáadott érték. A versenyképesség másik fő faktora az innováció. Hazánk az EU-ban a 21. helyen van az innovációs teljesítmény listáján. Magyarországon van egy jelentős egyenlőtlenség: bár a K+F ráfordítások jelentősek, az eredmények tekintetében - humánerőforrás, digitalizáció - vagyunk lemaradva. Nem keletkezik tehát elég intellektuális vagyon, a ráfordítások ellenére. Hiába jó az infrastruktúra, áll rendelkezésre a legújabb technológia, nem használja sem a gyártás, sem a társadalom, sem az állam - mondta a szakértő.

Magyarországon folyamatosan csökkent a GDP-hez mért egészségügyi kiadás aránya - kivéve a 2020-as járványévet. Az utolsó, 6,3%-os érték a harmadik legalacsonyabb az EU-ban. Természetesen nem csak a mennyiség számít, hanem az is, mire költünk, de ez önmagában is alacsony arány Csath Magdolna szerint. A magánegészségügyi kiadások terén viszont az EU 27 tagállama közül az első negyedbe esünk.

2000 óta az egészségügyi szolgáltatások ára háromszorosára nőtt, miközben a reálbérek 57%-kal nőttek. A jelenlegi finanszírozási rendszer az amortizációt nem fedezi, a kórházi eladósodás pedig újratermelődik. Azt is hozzátette: Magyarországon 2012 óta nem volt olyan alacsony a várható élettartam, mint 2021-ben. A 65 év felettiek körében pedig drámai a várható élettartam csökkenése.

Az Európai Unióra jellemző, hogy a gyógyszeriparban kereskedelmi többlet van, tehát ebben van egy versenyképességi potenciál. A magyar gyógyszeripar az EU-n kívüli országokkal történő export és import terén jól teljesít. A hozzáadott érték is viszonylag magas hazánkban a gyógyszeriparban a teljes feldolgozóipar átlagához képest - ebben a szektorban nem is javul évek óta a termelékenység. A gyógyszeriparban 55%-kal magasabbak is a bérek, mint a feldolgozóiparban átlagosan.

Ebből is kitűnik a szakértő szerint, hogy Magyarország termelékenysége szempontjából kiemelten fontos ágazat. Az értéklánc jelentős része is hazánkban van, magas béreket tud adni, van K+F, jelentős exportpotenciállal rendelkezik. A társadalom egészségügyi állapotához is hozzá tudna járulni egy erős gyógyszeripar. Az ország ellenállóképességét is növelhetné - a gazdasági, társadalmi immunrendszert erősíthetné - egy erős gyógyszeripar. Szintén a patrióta hozzáállást, az egymást támogató együttműködést a vállalatok között emelte ki PPKE Kutatóprofesszora is. 

Magyar Gyógyszer Védjegy

A MAGYOSZ, illetve a Magyar Gyógyszerész Kamara megállapodást írt alá a konferencia keretében arról, hogy a Magyar Gyógyszer Védjegy használatát fogják ösztönözni, így segítve a hazai gyártású termékek piacát. A védjegy nem újdonság, azt a gyógyszergyártók szövetsége hozta létre még 2014-ben és használatára kizárólag a MAGYOSZ adhat engedélyt. 2021 év elején 11 vállalat felelt meg a szigorú követelményrendszernek és döntött úgy, hogy használja a Magyar Gyógyszer Védjegyet.

A konferencián korábban felmerült, hogy amíg a kiskereskedelmi szektorban - különösen az élelmiszerboltokban - különösen keresettek a hazai termékek, a gyógyszerkereskedelemben ez nem jellemző. Mivel a vásárlók a szupermarketekben keresesik, kedvelik a magyar termékeket, erre reagálva a boltok bővítik a hazai kínálatot - amellyel egyúttal fenntarthatósági törekvéseikben is haladást érhetnek el. A vásárlókat szintén védjegyek segítik abban, hogy felismerjék a hazai termékeket.

A patikákban nem jellemző jelenleg, hogy a betegek keresnék a magyar gyógyszereket, így a gyógyszertáraknak sem jár előnnyel, ha növelik a magyar termékek arányát a kínálatban. Kérdés, hogy a most aláírt megállapodás, a védjegy népszerűsítése javít-e ezen a helyzeten, a célja mindenesetre ez.